Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

A nyugtalan emberiség féktelen tengereivel küzdve

A nyugtalan emberiség féktelen tengereivel küzdve

A nyugtalan emberiség féktelen tengereivel küzdve

Ésaiás próféta hánykolódó tengerhez hasonlította a gonosz embereket, és megjövendölte, hogy ’nincs béke a gonoszok számára’ (És 57:20, 21). Milyen találóan írja ez le azt a féktelen állapotot, amit magunk körül látunk! Amint közeledik a „nagy nyomorúság” kitörésének ideje, az emberiség „tengerei” továbbra is a világot megrázó események szökőárait korbácsolják fel (Máté 24:21). Mi azonban tapasztaltuk, hogy Jehova ellensúlyozza e szökőárak lökéseit, mégpedig azáltal, hogy megerősíti világméretű testvériségünket szent szellemének a kiárasztásával, és szellemi táplálékban részesít minket a kiadványok folytonos áramlásával, valamint emlékezetes kongresszusok által. Ily módon biztonságosan átvezet minket ezeken a féktelen utolsó napokon (És 30:20, 21).

Az 1990-es szolgálati évben például, 1989. november 9-én omlani kezdett a berlini fal. Ez az esemény az újonnan felszabadult emberek valóságos áradatához vezetett és olyan új helyzetek kialakulásához, amelyek érintették a világméretű prédikálómunkánkat. Hogyan erősödjenek meg hát a kelet-európai országokban élő testvéreink, és hogyan haladjanak szellemileg együtt a többi országban élő testvéreikkel? A Vezető Testület azonnal szellemi rehabilitálási programot kezdeményezett. A Máté 24:45–47. versével összhangban ezekben az országokban olyan gyorsan összehangolták a fordítói munkát, hogy a lehető legrövidebb időn belül már havonta kétszer jelent meg az Őrtorony, mintegy kilenc nyelven, teljes négyszínnyomásban. A Társulat nyomdái a közeli országokban csodálatra méltó munkát végeztek a folyóiratok és más szellemi táplálék nyomtatása és szállítása terén azon testvérek javára, akiknek erre oly nagy szükségük volt.

Arról is döntés született, hogy különleges kongresszusokat tartanak majd, amelyek átnyúlnak az 1991–es szolgálati évre. Az 1990. július 24—27-i berlini kongresszus, melyet kilenc hónappal a fal megbontása után tartottak meg, részét alkotta a programnak. Micsoda izgalmas fejlemények időszaka volt ez az év, ahogyan azt az ebben az Évkönyv-ben megjelenő világra szóló beszámoló is alátámasztja!

A Vezető Testület tagjai közül kilencen részletes beszámolót tartottunk 1991. szeptember 9-én, hétfőn az Őrtorony-tanulmányozás után a különböző helyeken összegyűlt teljes Bétel-család tagjainak arról, ami az 1991-es szolgálati év folyamán Kelet-Európában történt. Ez egy több mint két órás különleges összejövetel volt a Bétel-család számára. A beszámoló szerint a teokratikus tevékenységek új ajtajai nyíltak meg, és mindenütt új gyülekezetek sarjadtak! Az úttörők ezekben a korábban kommunista országokban lelkesen duzzasztották fel az egész világon teljes időben prédikálók számát. Jehova Tanúit prédikálni lehetett látni azokban a városokban, ahol a munka korábban tilalom alatt állt! A The New York Times 1991. szeptember 1-jei száma arról számolt be, hogy nyilvánosan megfigyelhető, amint „Jehova Tanúi új híveket keresnek” Szentpétervár — korábban Leningrád — utcáin.

Az egymásra torlódó események nyomán három különleges nemzetközi kongresszust tartottak 1991 során az alábbi helyeken: Magyarországon, Budapesten, július 26—28-ig; Csehszlovákiában, Prágában, augusztus 9—11-ig; és Jugoszláviában, Zágrábban, augusztus 16—18-ig. Amikor a több mint 30 országból érkező rengeteg küldött először találkozott kelet-európai testvéreivel, örömteljes mosolyuk örömkönnyekké változott.

Ugyanebben az időben július és augusztus folyamán számos kerületkongresszust tartottak a Szovjetunióban. A sok kongresszus közül hét városban, nevezetesen Észtországban (jelenleg független nemzet), Tallinnban; Szibériában, Uszolje-Szibirszkojéban; Kazahsztánban, Alma-Atában; Ukrajnában, Kijevben, Lvovban, Odesszában és Csernovciban a jelenlevők csúcslétszáma 74 252 volt, és 7820 személy — meglepően magas, 10,5 százalék! — merítkezett alá! Micsoda óriási áldás, hogy ezek a kongresszusok zavar nélkül lefolyhattak a háborgó augusztusi események ideje alatt.

A kongresszusok feletti örvendezés levelei érkeztek hozzánk a szovjetunióbeli testvéreinktől. Íme egy példa, 1991. július 10-i keltezéssel: „Kedves Testvérek! Nagyon hálásak vagyunk azért a gyönyörű irodalomért, amit kapunk. Minden alkalommal, amikor újralátogatni megyek és irodalmat teszek a tanúskodó táskámba, nagyon megköszönöm Jehovának és mindazoknak, akik keményen dolgoztak, hogy ellássanak minket ilyen irodalommal itt a Szovjetunióban. Nagyon vonzó szellemi irodalmat készítettetek nekünk. Még azok az emberek is azt mondják nekünk, akiknél a szántóföldön elhelyezzük azokat, hogy köszönjük meg nektek ezt az irodalmat. Ui.: Én öt személyt készítettem fel arra, hogy a július 13—14-én tartandó tallinni kongresszuson alámerítkezzen.”

A pontos ismeret utáni szomjúság abban a vágyban is megnyilvánul, hogy a korábban vasfüggöny mögötti országokban élő emberek is szeretnék lefordítani saját nyelvükre a Szentiratok Új Világ fordításá-t. Ilyen örvendezés töltötte meg a prágai nemzetközi kongresszus stadionját, amikor új kiadványként jelentették be a Szentiratok Új Világ fordításá-t mind cseh, mind szlovák nyelven. A hallgatóság felállt és tíz percen keresztül tapsolt. A korábbi kommunista országok nyelvei közül ez a két nyelv az első, amelyen az Új Világ fordítás megjelent.

Annak érdekében, hogy a pontos bibliai oktatásunkat magas szinten, világméretekben megvalósítsuk, tervbe vettük, hogy a jelenleg 11 nyelven megjelenő teljes Új Világ fordítás sokkal több olyan nyelven is megjelenjen, melyet Jehova folytonosan növekvő nagy sokasága beszél. E munka felvigyázása céljából megalakítottuk Brooklynban a Fordítói Szolgálatot. Ezenkívül, tekintettel arra, hogy oly sok ajtó nyílt meg a prédikálótevékenység előtt, a Gileád Iskola következő osztályának, az 1992-ben induló 93. osztálynak a létszáma a duplájára emelkedik. Továbbá, Németországban és Indiában újra beindul a Gileád Továbbképző Iskola osztálya, hogy teljes idejű szolgákat képezzen Kelet-Európa és Ázsia számára. Mindezek a csodálatra méltó fejlemények mutatják, hogy mennyire fontos továbbra is Jehovában bíznunk.

Szilárdan ahhoz tartjuk magunkat, amit Pál a 2Timótheus 3:16, 17-ben állapított meg: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a dolgok helyreigazítására, az igazságosságban való nevelésre, hogy az Isten embere teljesen alkalmas, minden jó cselekedetre felkészített legyen.” Boldogan követjük Királyunkat és Főpapunkat, Jézus Krisztust, mialatt közeledik Jehova fenséges neve megszentelésének az ideje! Örvendezünk az új szolgálati év kilátásainak, és veletek együtt szívünkön viseljük az 1992-es éviszöveget: „Örvendezzetek a reménységben . . . legyetek állhatatosak az imában” (Róma 12:12).

Testvéreitek, Jehova tevékeny szolgálatában,

JEHOVA TANÚI VEZETŐ TESTÜLETE