Jehova Tanúi 1992-es évkönyvének beszámolója

A COGAMIS folyótól délre feküdt a filadelfiai Lydia városa. Mivel hegyvidéki fennsíkon, a terület termékeny szívében terült el, ez uralkodott a nyugattól Sárdison keresztül a mediterrán partvidéki Szmirnáig vezető széles völgyön. Filadelfia — mai nevén Alaşehir —, amely Nyugat-Törökországban található, valamikor jelentős bortermelő központ volt. Nem csoda hát, hogy főistene, Dionüszosz, a bor istene volt! Éles ellentétben a bor iszogatásából eredő vidámsággal, ez a város volt az, amelyet Jézus ’a Sátán zsinagógájának’ nevezett (Jel 3:9). Ebben az illetlen környezetben, ahol a szent cselekedetek nem tűntek helyénvalónak, történt az, hogy az igaz keresztény munkások gyülekezete virágzott. Ez egyike volt annak a hét gyülekezetnek, amelyhez Jézus Krisztus személyesen szólt a Jelenések könyvében. Szélesre tárult az ajtó a teokratikus tevékenység előtt Jehova azon hűséges imádói számára.

 „Ismerem cselekedeteidet — állapította meg Jézus, Dávid kulcsának tulajdonosa és a föld királyainak Uralkodója —, íme, nyitott ajtót állítottam eléd, amelyet senki sem tud bezárni — [tudom], hogy van egy kevés erőd és megtartottad a szavamat és nem bizonyultál hamisnak a nevemmel kapcsolatban” (Jel 1:5; 3:7, 8).

Képzeld magad elé Krisztus félelem nélküli követőinek kicsiny, összetartó csoportját, amely üldözőkkel harcolt, és amelynek tagjai a szent szolgálatra nyíló széles ajtó lehetőségének áldásában részesültek. A vallási vezetőknek, vagy a város uralkodóinak nem jutott ilyen kiváltság. Ők nem nyerték el Jézus helyeslését azzal, ahogyan a hatalmukat gyakorolták Filadelfiában — ami a legjobb hely volt, mivel a kultúra határán helyezkedett el, és bejáratul szolgált Kis-Ázsia közepébe. Jézus ehelyett arra bátorította a filadelfiai gyülekezetet, hogy teljes mértékben használja ki azt a lehetőségét, hogy Isten Királyságáról prédikálhat. Kitartottak, és Isten szellemének segítségével elegendő erőt mutattak ahhoz, hogy további cselekedeteket hajthassanak végre Jehova szolgálatában. Sem a pogányok, sem a zsidók részéről jövő ellenállás nem állította le, és a jövőben sem fogja leállítani a Királyság-hirdető munkát.

Napjaink nyitott ajtaja

Ma, annak eredményeként, hogy Krisztus felkent testvérei élcsapatként jártak elöl a prédikálásban, az emberek hatalmas számban lépnek be a Királyság-szolgálatra nyíló nyitott ajtón. Figyelembe véve az egész világon folyó szolgálatról készült beszámolót, kétségtelenül egyetértesz azzal, hogy az elmúlt szolgálati év folyamán Jehova Tanúi valóban áthaladtak a tevékenység kapuján:

A hírnökcsúcs: 4 278 820 volt, ami 6,5 százalékos növekedés az 1990-es szolgálati évhez képest. Új csúcsot értünk el az úttörők átlagszámában is: 558 514. A Jóhír prédikálásában eltöltött óra összesen 951 870 021 volt.

Milyen jó eredmények származtak mindezen teokratikus tevékenységből az 1991-es szolgálati év folyamán? Az egyik, hogy  Jehovának 300 945 új önátadott szolgája merítkezett alá. Egy másik pedig, hogy 1990-hez képest 3191-gyel nőtt a gyülekezetek száma — átlagosan 8,7-tel növekedett naponta —, amelynek eredményeként összesen immár 66 207 gyülekezetünk van 211 országban. A fiókhivatalok száma is növekedett: 93-ról 97-re, amelybe 2 olyan fiókhivatal is tartozik, amely az egykori vasfüggöny mögötti országokban jött létre. S a következő országokban nyertek Jehova Tanúi törvényes elismerést: Afrikában Mozambik, a Zöld-foki Köztársaság, amely Nyugat-Afrika partjainál az Atlanti-óceánban található, Közép-Amerikában Nicaragua, Dél-Amerikában Paraguay, és Kelet-Európában Bulgária, Oroszország és Ukrajna.

Milyen felvillanyozó látni a jövőbeli növekedés kilátását, amely a Krisztus halálának Emlékünnepén résztvevők számából is kitűnik. Március 30-án, szombaton, a szent ünnep estéjén 10 650 158 személy volt jelen!

A Mexikóban megtartott Emlékünnepen 1 230 099 személy vett részt, amely 8 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Ez azt jelenti, hogy Mexikó minden 67 lakosából 1 jelen volt az ünnepen. És Brazíliában, ahol 302 367 hírnök van,  897 739 személy, 106 813-mal több jelent meg, mint az előző évben. Nem csoda hát, hogy átlagosan egy új gyülekezet alakult minden nap Brazíliában a szolgálati év folyamán, és 1991. szeptember 1-jén 21 új körzet és két új kerület kezdte meg működését. Az Emlékünnep a Fülöp-szigeteken is örömre adott okot a testvéreknek, mivel 332 830 személyt üdvözölhettek összejöveteli helyeiken. Ez háromszor annyi, mint a hírnökcsúcsuk. Kelet-Európában is nagyszerű növekedés volt tapasztalható az Emlékünnepen résztvevők számában. A Szovjetunió 108 633 emlékünnepi jelenlévőt jelentett, ami 43 százalékkal több, mint a múlt évben! Lengyelországban 200 422 személy töltötte meg a Királyság-termeket és más helyiségeket azon a szent estén.

Sok dél-afrikai településen erőszakcselekmények jellemezték az Emlékünnep estéjét, ami sok érdeklődő személyt otthon tartott attól való félelmükben, hogy az Emlékünnep helyszínére vezető úton, vagy onnan hazafelé zaklatni fogják őket. S hogy szemléltessük azokat a nehézségeket, amelyekkel némelyek szembenéztek, figyeld meg a Montebello Gyülekezet helyzetét Natal tartomány vidékén. Ez egy mindössze tíz hírnökből álló kicsiny gyülekezet, amely épphogy felépítette és átadta saját Királyság-termét. Szombat reggel csatározás kezdődött a különböző csoportok között ezen a területen. A szomszédos gyülekezetből jelöltek ki egy vént az előadás megtartására. Montebello faluja felé közeledve őt és feleségét megállította egy helyi férfi, aki ismerte ezt a testvért, majd ezt kérdezte tőle: „Hova mennek?” A vén elmondta, hogy a Királyság-terembe megy, hogy előadást tartson az Emlékünnepen. A férfi így figyelmeztette őket: „Nem, most nem mehetnek oda, mert ott egymást ölik az emberek.”

Ez valóban így volt; ahogy a testvér a terem közelébe ért, tíz holttestet számolt össze, akik a csoportok közötti harc áldozatai voltak. E veszélyek ellenére 16-an vettek részt az Emlékünnepen. A terem volt az egyetlen hely a környéken, ahol használták a világítást. Minden más otthon sötétségbe burkolózott, mivel a lakók féltek, hogy felhívják magukra a bajkeverők figyelmét. Az Emlékünnep után az összes testvér és érdeklődő személy egy  közelben lakó testvérnél aludt. Másnap reggel, miután hazatértek, újra kitört a harc.

„Bőkezű adakozók vagytok”

Jehova népének világszerte tapasztalható növekedése azt jelenti, hogy növekszik a misszionáriusi otthonokban a teljes idejű szolgálatot végzők, valamint a különleges úttörők és az utazófelvigyázók száma. Bár ők mindannyian önkéntes munkások, akik némi pénzbeli juttatásban részesülnek szükséges személyes kiadásaik fedezésére, mindazonáltal ezen önátadott munkások elszállásolása, élelmezése és az általános szükségleteikről való gondoskodás a számukra kijelölt szántóföldön 40 219 589,01 [USA]-dollárt igényelt a múlt évben. Dicséretet érdemel bőkezűségetek, ahogy Pál is dicséretben részesítette a korinthusi gyülekezetet, amiért készek voltak az adakozásra. Ezt írta: ’E szolgálat eredményessége által dicsőítik majd az Istent, mivel engedelmeskedtek a Krisztusról szóló jó hírnek, és mert bőkezű adakozók vagytok irántuk és mindenki iránt’ (2Kor 9:13).

Amikor az őszinte szívű egyének látják azt a buzgó erőfeszítést, amelyet Jehova Tanúi tesznek a Jóhír előmozdítására — többek között úgy, hogy közösen építenek új fiókhivatali létesítményt —, sokan szeretnék megtenni mindazt, ami tőlük telik, hogy további segítséget nyújtsanak a Királyság-munkához. Egy nigériai iskolás lány, Ruth nagyszerű példája ennek. Az igiedumai Bétel és nyomdaüzem meglátogatása után — amelynek építése hivatalosan 1990 áprilisában fejeződött be — a következőket írta:

„Annyira boldog vagyok, hogy láthattam az igiedumai Bétel gyönyörű épületeit és azok minden kényelemmel felszereltségét. Mindezeket a testvérek és testvérnők önkéntes adományai tették lehetővé. Miközben köszönetet mondtam Jehovának azért a hatalmas munkáért, ami Igiedumában végbement, egy kérdés jutott az eszembe: Én vajon mivel járultam hozzá ezeknek az épületeknek a létesítéséhez? Mivel 16 éves iskolás lány vagyok, nem volt pénzem, hogy így támogassam. Ám a látogatásom  idején volt egy tojó tyúkom. Később kiköltötte a tojásokat. Egy nap, amikor kijött a kiscsibéivel, kiválasztottam egyet közülük és elneveztem Igieduma Madárnak. Néhány héttel később sajnos betegség sújtotta a csirkéket. Sorban hullottak el, beleértve a mamát is. Igieduma Madár azonban ellenállt, nem pusztult el! Nemrég eladtam a szárnyast, és az árát most elküldöm, mint az én ’özvegyasszony filléremet hozzájárulásként’ a Jóhír terjesztéséhez.”

Egy másik példa Ecuadorból származik, ahol az egyik úttörő egy vak házaspárral tanulmányozza a Bibliát, akik már az összejöveteleken is kezdenek részt venni. Hamarosan tudni akarták, hogyan készülhetnek fel az összejövetelekre. Ezért az úttörő felvette kazettára az Őrtorony cikkeket és a könyvtanulmányozás anyagát. S vajon értékelték ezt a segítséget? Egyik nap, amikor a férj kiszolgált valakit piaci árusítóhelyén, egy vásárló azt mondta neki, hogy körülbelül ötdollárnyi összeget fizetett az általa vásárolt dolgokért. A valóságban a hölgy egy híján 50 centet adott neki. A veszteség egyenlő volt a vak házaspár egyhavi bérleti díjával. Ez a csalódás azonban nem tartotta őket vissza attól, hogy jelen legyenek az aznap esti összejövetelen. S távozásuk előtt a férj kérte az adományládát, hogy beletehessen valamennyit a Királyság-munka támogatására. Ezt látva az úttörő ezt mondta: „Értékelésük valóban ámulatba ejt.”

A falként tornyosuló előítélet leküzdése

Jehova Tanúi rendkívüli módon értékelik az életet, és jó orvosi kezelésre törekszenek. Vérátömlesztést azonban nem fogadnak el; ez megváltoztathatatlan vallási álláspont (Csel 15:29). Hogyan lehetséges e falként tornyosuló előítélet és elutasítás leküzdése, amellyel a Tanúk gyakorta találkoznak a vérkérdés kapcsán? A Brooklynban működő HIS (magyar fordítása: Kórházi Információs Szolgálat) véneket képez ki és irányít, hogy ezek segítségére legyenek Tanútársaiknak, amikor azoknak orvosi segítségre van szükségük. Az osztály egyik vezetője ezt mondta: „Jehova Tanúi nem mennek fejjel ennek a ’falnak’, inkább megpróbálják leküzdeni ezt [az akadályt]. A Zsoltárok 18:29.  [18:30, Károli] versére gondolunk: ’Istenemmel át tudok mászni a falon.’”

Az 1988 óta lezajlott 32 szeminárium segítségével a HIS 811 Kórházi Összekötő Bizottságot képzett ki és hozott létre Észak- és Dél-Amerika, a karib-tengeri szigetvilág, Európa és a csendes-óceáni térség 62 jelentősebb fiókhivatalában. Ezek a bizottságok 3846 vénből tevődnek össze, akik 3,4 millió, esetleg kórházban levő Tanú bizonyos különleges szükségleteiről gondoskodnak. Vajon ezek a szemináriumok kellően felkészítették őket arra, hogy ezt hatásosan tegyék?

Az egyik vén mondta: „Arra készítettek fel bennünket, hogy nézőpontunkat szilárdan és kellő tisztelettel tegyük egyértelművé anélkül, hogy közben megbéklyózna a félelem.” Egy másik küldött ezt mondta: „Megtanultuk, hogyan mutathatunk rá a vér nélküli gyógykezelés valóságos lehetőségeire, hogyan utalhatunk orvosi anyagokra, vagy miképp ajánlhatjuk fel, hogy felvesszük a kapcsolatot annak érdekében, hogy megfeleljünk a ’tartózkodjatok a vértől’ alapelvnek.” Az egyik nagy és jól felszerelt kórház sebészetének vezetője a következőket mondta: „Önök, ahogy én látom, a vér felhasználása tekintetében az orvosi és jogi vonatkozású információknak élenjáró ismerői.”

Természetesen nem az orvosi szaktudás elsajátítása volt a legfőbb szempont. Egy küldött megjegyezte: „Nem az emberi tudás volt a figyelem középpontjában, mivel folyton az kapott hangsúlyt, hogy Jehova és az ő szent szelleme van ezen elrendezés mögött.” Egy testvér, aki az egykori Kelet-Németországból jött, a következőket mondta: „A szeminárium ösztönzőleg hatott abban a tekintetben is, hogy még nagyobb érdeklődést tanúsítsunk a beteg testvérek iránt.” Igen, az igazi keresztények kötelesek meglátogatni betegeskedő hittársaikat és segítőkészeknek lenni irántuk. (Vö. Máté 25:36.) A segítségnyújtás és a bátorítás a vészhelyzetben levő testvéreiknek, amikor azok a vérkérdéssel kerülnek szembe, a krisztusi szeretet megnyilvánulása (Préd 4:12).

 ’A sátor helyének kiszélesítése’

„Szélesítsd ki sátorod helyét! És feszítsék ki nagyszerű lakhelyed sátorlapjait” (És 54:2). Amit Ésaiás egy új nemzet születéséről írt, az elvben Jehova Tanúi növekedésére is alkalmazható. Ma a világon több mint 20 fiókhivatalnál folyik nagyobb építkezés, s akkor még semmit sem szóltunk arról a számos kongresszusi teremről és Királyság-teremről, amely jelenleg épül.

A pattersoni (N.Y.) Őrtorony Oktatási Központ építése nagy ütemben haladt előre az elmúlt év folyamán. A 270 hektáros terület stratégiailag Brooklyntól mintegy 110 km-re északra, a wallkilli (N.Y.) Őrtorony-farmoktól pedig 70 km-re keletre helyezkedik el egy festői vidéken. Számos épület építése van folyamatban. Ezek közül kettő ötszintes lakóépület, míg egy másik háromszintes épület több mint 1600 személyt kiszolgáló konyhának és étkezőnek ad helyet. Több mint 650 testvér és testvérnő dolgozik az építkezésen naponta. Több mint 80 000 személy látogatott el az építkezés színhelyére azóta, hogy 1990 szeptemberében megnyílt a látogató központ.

Amikor Japánban nekiláttak a Tokai kongresszusi terem építésének, egy szomszéd hevesen ellenezte a tervet, és megpróbált kampányt szervezni az építkezés leállítására. Rendszerint morogva jött el mindennap, hogy ellenőrizze, mi történt a telken. Egy nap azonban, amikor a helyszínre érkezett, élénk munka folyt, s megállította az építkezéssel megbízott testvért. A testvér meglepetésére a férfi ezt mondta: „Azt nézem, mi mindent csináltak meg eddig. Úgy tűnik, mintha a bambuszliget gátolná a munkájukat. Engedje meg, hogy ma én is részt vegyek az önkéntes munkában.”

Nemcsak termek és fiókhivatali épületek építésére vagy bővítésére van szükség, hanem azon nyelvek számának a növelésére is, amelyeken az irodalmat nyomtatjuk. Ennek egyik példája a wallkilli (N.Y.) Őrtorony-farmon lévő computer osztály, amely a Társulat MEPS néven ismert világméretű computerrendszerét segíti. Ez a rendszer segít a 205 nyelven kiadásra kerülő írott anyag szerkesztésében, fordításában és kiadásában.

 Szolgálati Kiképző Iskola — egy nemzetközi ajtó kitárul

Az 1991-es szolgálati év folyamán első ízben tartottak Szolgálati Kiképző Iskolát az angolon kívül más nyelveken is: franciául, németül, olaszul és spanyolul. Az Egyesült Államok hetedik osztálya Belleville-ben (Michigan), a nyolcadik osztálya pedig Coraopolisban (Pennsylvania) került összehívásra. A második és harmadik osztály tanfolyamát Nagy-Britanniában Surrey-ben és Manchesterben tartották. Idegen nyelvű osztályok indultak még Creil-ben, Franciaország; Möllbergenben, Németország; Roseto degli Abruzzióban, Olaszország; és Barcelonában, Spanyolország.

A tanulók — a Társulat minden fiókhivatalában megszokott módon — minden reggel összegyűlnek a napiszöveg megvizsgálására az iskola helyszínén az ebédlőben, rendszerint egy kongresszusi teremben vagy egy Királyság-teremben, ahol további helyiségek is vannak. A képzés részét képezi, hogy a tanulókat megbízzák, hogy kommentálják a napiszöveget, vagy felkérik őket imára az étkezések alkalmával. Reggeli után, 8.30-kor kezdődik az iskola. Délben egyórás ebédszünet van, majd délután egytől kettőig a tanulók a rájuk kiszabott feladattal vannak elfoglalva, amely lehet takarítás, az ebéd utáni edények elmosogatása, karbantartási és egyéb javítási munkák elvégzése, vagy a házon kívüli terület gondozása. Délután 2.00-től folytatják a tanulást az osztályban. Az órák után a vacsorát a szálláshelyükön fogyasztják el, az est utolsó három óráját pedig a házi feladat elkészítésével töltik.

Az iskola céljával összhangban e hallgatók arra kapnak buzdítást, hogy maradjanak hűségesek Isten akaratának egész lélekkel való végzésében, miközben kötelességtudóan eleget tesznek különböző gyülekezeti felelősségeiknek vagy más megbízatásaiknak (1Kor 4:2; Ef 6:6).

 A jogi eljárások ajtókat nyitnak a prédikálás előtt

„Jól tudom, hogy Jehova végrehajtja a lesújtottnak az igazságtétel iránt a kérését, a szegények ítéletét” — állapította meg Dávid, amikor üldözésnek volt kitéve (Zsolt 140:12 [140:13, Károli]). Jehova a hűséges imádói védelmére siet a megfelelő időben és a maga módján. Ő az elnyomottak, a lesújtottak és azok oldalán áll, akiket sérelem ért. Bizonyos országokban talán jogi eljárásokat használ fel arra, hogy kinyissa, illetve nyitva tartsa a prédikálómunka előtt az ajtót.

S hogy az ajtó nyitva maradhasson, ehhez nyújt segítséget a Brooklynban működő jogi osztály, amelynek a mintegy 40 testvérből és testvérnőből álló személyzete a Vezető Testület irányítása alatt tevékenykedik a szükséges jogi ügyek lebonyolításán. Bár a jogi rendszerek országonként mások és mások, nagy többségük „természetes igazságosságból” és „általános”, vagy alkotmányos törvényből származó majdnem egységes alapelveket tartalmaz. A közelmúlt világeseményei — mind a Nyugat-Európa többségét magában foglaló megalakulás előtt álló gazdasági egyesülés, mind a Kelet-Európában lezajlott drámai politikai események — a jogi rendszerek nagyobb egymásrautaltságára világítanak rá. Ennek eredményeként a jogi osztály egyre nagyobb részt vállal a Társulat fiókhivatalainak nyújtott segítségben, amikor jogi ügyekben összeütközésbe kerülnek a törvénnyel, például a vér gyógyászati alkalmazásának visszautasítására vonatkozó jogainkat, a válást követő gyermekelhelyezést, a nyilvános szolgálatot és a keresztény semlegességet érintő kérdésekben. Az elmúlt évben a Társulat Angliába, Brazíliába, Franciaországba és Kanadába küldött ügyvédeket a jogi osztályról.

Más országokban folyó jogi ügyek

Beninben feloldották a 14 éve tartó tilalmat és a kormányzat visszaszolgáltatott számos, korábban lefoglalt Királyság-termet,  valamint a porto-novói egykori misszionáriusi otthont és a pénzügyi fővárosban, Cononou-ban levő valamikori fiókhivatalt. Ezeket az épületeket most helyreállítják és a kormányzat nyolc misszionáriusnak adott belépési engedélyt az országba.

Amikor 1976-ban hirtelen betiltották a munkát, misszionáriusainknak alig egy napot adtak arra, hogy összepakoljanak és elhagyják Benint. S mi történt a fiókhivatalban maradt hivatali irodalommal és felszereléssel, amelyet a kormányzat lefoglalt? A válasz végül is 1990 novemberében vált ismertté, amikor egy férfi telefonált, hogy elmondja: a Tanúk néhány holmiját a fővárosban egy házban raktározták. Vajon a testvérek elmehettek és összeszedhették azokat? Nagy csodálkozásukra több mint 5000 könyvet és füzetet találtak a testvérek; köztük volt a misszionáriusok személyes irodalma is. A Társulat egyéb értéktárgya között szerepelt két mosógép, egy gázfőző, gázpalackok (némelyik tele gázzal), egy bojler, egy fürdőkád és egy fűnyíró. Bár néhány könyv már megsárgult, a legtöbb anyag jó állapotban volt a 14 évi raktározás ellenére. A könyveket hozzáférhetővé tették a testvérek számára, akik mohón kapkodták el, hogy teljessé tegyék személyes könyvtárukat, amire már oly régóta vágytak.

Egy francia beszámoló elmondja, hogy a több mint egy éven át tartó számos erőfeszítés után 1991. május 16-án a testvérek végre kormányzati engedélyt kaptak az új, négyszínnyomással dolgozó nyomdagépük használatára. Az első, teljes egészében színes folyóiratok, amelyeket a gyülekezeteknek küldtünk Az Őrtorony július 15-i és az Ébredjetek! július 22-i száma volt.

Bár Jugoszláviát nyugtalanságok rázkódtatják meg, a Királyság-munka folytatódik, és ellentétben a korábbi évekkel, egyetlen egyszer sem róttak ki bírságot a hatóságok a házról házra végzett prédikálómunka miatt. A színes irodalom és a folyóiratok, amelyeket Németországban nyomtatnak, nagymértékben fellendítik a prédikálótevékenységet.

 Fordítói szolgálat — eszköz a Jóhír terjesztéséhez

Az emberi nyelvek összezavarása Bábel tornyának építésekor azt idézte elő, hogy az emberi család pillanatok alatt soknyelvűvé vált. Ez egy új foglalkozás megteremtését tette szükségessé — a tolmácsét, illetőleg a fordítóét. Ezzel ellentétben i. sz. 33 Pünkösdjén a szent szellem csodálatos módon képesített férfiakat és nőket arra, hogy a Római Birodalom mintegy 16 különböző részéből odasereglett emberek nyelvén beszéljenek anélkül, hogy a saját nyelvüket közben elvesztették volna. Bár ma nem történik természetfölötti fordítás, a szellemi táplálék mégis rendszeresen rendelkezésre áll több mint 175 nyelven, több közülük egyidőben.

Valamennyi Őr Torony kiadvány először angol nyelven kerül előkészítésre, azon a nyelven, amelyet a föld népességének mintegy 9 százaléka beszél. Annak érdekében, hogy ez az anyag a világ többi nyelvén is megjelenhessék, a Társulat több mint 900 gyakorlott fordítóval rendelkezik világszerte 65 fiókhivatalban. A Vezető Testület Írói Bizottsága a brooklyni főhivatalból irányítja a világméretű fordítói tevékenységet. Ez új fordítói irodák létrehozását, a fordítók képzésére tett intézkedéseket, a fiókhivatalokból érkező kérdések megválaszolását és a kutatáshoz megfelelő segédeszközök biztosítását foglalja magában. E fordítói törekvés segítése érdekében 1989 áprilisában új osztály alakult Fordítói Szolgálat néven.

Mivel a szavaknak gyakran több jelentésük is van, a fordítás nem olyan mechanikus művelet, amelynek során a szótárból szóról szóra helyettesíteni lehetne minden egyes szót. Az idiómák kivételesen nagy nehézséget jelentenek a fordítók számára, mivel ezeket nem tudják szó szerint lefordítani. Például az Ébredjetek! 1991. június 8-i [angol] számában szereplő, szó szerint „harapd meg a nyelved” angol kifejezés nem ’személyi sérülés okozását’ jelenti; ez azt jelenti, hogy ’maradj csendben’. Természetesen az eredeti szöveg teljes értelmét pontosan át kell ültetni a fordított  nyelvre. Azonkívül mind a beszélt, mind pedig az írott szó élő, mivel folyton növekszik, bővül és változik, ahogy a szóhasználat az idő múlásával módosul. Ugyan ki hallott néhány évvel ezelőtt olyan kifejezéseket, mint például „glasznoszty”, „peresztrojka”, „élethez való jog”, „időközi választás” és „komputer csákány”? Az ilyen szóalkotások véget nem érő kihívást jelentenek a fordítók számára.

A fordítók a Társulat írói csoportjával szorosan együttműködve igyekeznek megfogni az angol szöveg valódi erejét és zamatát. A következetesség megtartása érdekében a fordítókat magyarázatokkal látják el az angol szövegben használt idiómák és más nyelvtani vonatkozású kifejezések jelentésével kapcsolatban. Hogyan reagálnak a fiókhivatalok erre a szolgálatra?

Németország ezt írja: „Fordítóink nagy lelkesedéssel üdvözölték ezt a rég várt segítséget.” Ghána mondja: „Az a rendszer, hogy bizonyos kifejezések jelentése zárójelben szerepel, sok, időt rabló kutatástól és a fordítandó angol szöveg feletti hosszas tűnődéstől kímél meg bennünket.” Olaszország pedig megállapítja: „Hasznosnak találjuk azt is, amikor meg van adva a növények és az állatok latin elnevezése. Ez sok időt takarít meg, amit a fordító most a tényleges fordításnak tud szentelni.”

A Biblia lefordítása a Társulat egy másik nagy vállalkozása. A Szent Iratok Új Világ fordítása jelenleg 13 nyelven áll rendelkezésre, és további 20 nyelvre engedélyezték a fordítását. Egészen mostanáig a fordítók átlagosan 15 évig dolgoztak a lefordításán. A bibliafordításra szánt idő csökkentése érdekében az Írói Bizottság kutatást indított a komputerek hatásosságának felmérése érdekében. Az emberi elme messze a komputerek felett áll, mivel az képes a kifejezések megértésére és az ’igazság pontos szavainak’ a kiválasztására (Préd 12:10 [12:12, Károli]). Ám a komputerek nagyon hasznos eszköznek bizonyulnak. Így a bibliafordítók hasznukra fordíthatják a rugalmas komputer rendszereket, amelyek raktározzák és visszakeresik a Biblia szavaira és kifejezéseire vonatkozó felbecsülhetetlen információkat. Képes annak a fárasztó  kutatásnak az elvégzésére, amellyel megkeresi a Társulat által az Írások szövegeire adott magyarázatokat. Reméljük, hogy ez felgyorsítja a bibliafordítást, ugyanakkor sikerül magas szinten tartani annak minőségét.

A Társulat elkötelezte magát a Jóhírnek a lehető legszélesebb körben történő megismertetésére. Az Őrtorony, amint annak 1992. január 1-jei számából is kitűnik, 111 nyelvre van lefordítva, és ezek közül 66 egyszerre jelenik meg. Más szóval, Jehova Tanúinak a 95 százaléka ugyanazon időben kapja kézhez ugyanazt a szellemi eledelt. Új kiadványok jelennek meg további nyelveken, többek között albán, kambodzsai (khmeer), észt, georgiai, macedón, ndonga és nepál nyelven. A Vezető Testület további erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy buzdítsa a fordítócsoportokat az előttük álló hatalmas feladat elvégzésére. Jehova elismerő mosolyával ez még több Bibliát és bibliatanulmányozási segédeszközt tesz elérhetővé valamennyi nép, nemzet és nyelv számára.

 Kongresszusok, amelyek ajtót nyitnak az Istentől jövő szabadság előtt

„Dicsőítelek a nagy gyülekezetben, dicsérlek a nagyszámú nép közepette” (Zsolt 35:18). Jehova Tanúi kihasználják a lehetőségeket arra, hogy az Egyetemes Szuverént dicsőítsék, és ezt egyöntetűen teszik az évente megrendezésre kerülő kerületkongresszusaikon. Az elmúlt szolgálati év folyamán, amikor még 1990-ről áthúzódóan a föld egyik részén a „Tiszta Nyelv” kongresszusokat tartották, a föld másik részén már az 1991. évi „Szabadságszeretők” témájú kongresszusok kezdődtek el.

Brazíliában például Jehova Tanúi számára kiemelkedő események történtek 1990. augusztus, szeptember és október folyamán. Ezek a négynapos „Tiszta Nyelv” kongresszusok voltak. Brazília hatalmas kiterjedésű területén elszórtan 68 városban megtartott 110 kongresszus közül néhány nemzetközi kongresszus volt és sok más országból érkeztek küldöttek. Összesen 548 517 személy vett részt ezeken, és mindenki örömére 13 448-an merítkeztek alá.

E nemzetközi kongresszusokkal nagy terjedelemben foglalkozott a helyi sajtó és a televízió. A Jornal da Tarde egész oldalas riportjában ezt mondta: „Más vallási eseményekkel ellentétben, a kongresszuson nyoma sincs a fanatizmusnak — senki nem kiabál, a vallásos énekek lágy hangzásúak, nem történnek látványos gyógyítások, nincsenek olyan személyek sem, akik pénzt gyűjtenének híveiktől. Másfelől a teljes figyelem atmoszférája uralkodik.”

Az elmúlt évben, 1991 júliusában és augusztusában Brazíliában a „Szabadságszeretők” kerületkongresszusokat szintén nagy sikerrel tartották meg, és az előadások segítettek testvéreinknek, hogy még nagyobb becsben tartsák az Istentől kapott szabadságukat. Ünnepi légkör uralkodott ezeken a háromnapos szellemi lakomákon. A 98 kongresszuson résztvevők száma együttesen 482 034 volt, és 8991 személy merítkezett alá.

Olaszországban egy katolikus pap egyike volt annak a 245 161 személynek, aki részt vett a „Szabadságszeretők” kerületkongresszuson.  A pap elvegyült a Bresciában július 19—21. között tartott kongresszus tömegében. Olyan nagy hatást tett rá [az esemény], hogy egy rövid levelet dobott az adományládába. Ezt írta: „Katolikus pap vagyok, természetesen ezúttal civilben, s személyesen akartam látni, mit tesznek és mondanak valójában azok az emberek, akikre az egyház általában úgy tekint, mint nehezen kezelhető személyekre. Nos, az a negyedóra, amit e stadionban töltöttem, elég volt ahhoz, hogy felismerjem, milyen sok időt  pazaroltam el eddig. Önök valóban követésre méltó példák. Önök elgondolkoztattak, és önök igenis használják azt, amit nekem sokkal gyakrabban kellene használnom — a Bibliát. Ki tudja, egy nap talán én is önökkel tartok öltönyben és nyakkendőben.”

Kelet-Európa három nemzetközi kongresszusnak adott helyszínt az elmúlt évben. Budapest, Magyarország 40 601 küldöttet látott vendégül; Prágát, Csehszlovákiát 74 587 résztvevő kereste fel; Zágráb, Jugoszlávia pedig 14 684 kongresszusi résztvevőt üdvözölhetett. A világ négy égtájáról érkezett küldöttek vidám jelenlétükkel megszépítették a kongresszus környéki zsúfolt utcákat. Túláradó volt az öröm a küldöttek között, amikor nagyszerű bibliai útmutatást kaptak, amikor felújították a régi ismeretségeket és új barátokat szereztek.

A Budapesten a Népstadionban július 26—28. között megtartott nemzetközi kongresszusra 35 országból érkeztek küldöttek. Csupán két éve történt, hogy 1989 júniusában törvényesen elismerték Jehova Tanúit. Sok évvel ezelőtt azonban, amikor a stadiont építették, néhány testvér börtönben volt vallási hitnézete miatt. Börtönőreik ezzel kérkedtek előttük: „Soha nem fogjátok látni ezt a stadiont.” Egyik testvérünk így válaszolt: „Ki tudja? Talán egy nap épp Jehova Tanúi lesznek ott.” E kijelentése miatt megverték. De milyen boldog volt ez a testvér, amikor most jelen lehetett és láthatta azt a 40 601 testvért és testvérnőt, akik megtöltötték a stadiont!

Első ízben kerülhetett sor arra, hogy nyilvános kongresszusokat tartsanak a Szovjetunióban. Tallinnban, az immár független Észtország tengerparti városában ironikus volt az a környezet, amely néhány kongresszusi résztvevőt fogadott. Arról a helyről, ahol 447 személy merítkezett alá, a testvérek és a testvérnők jól láthatták azt a régi erődítményt, amely 1950-ben és 1951-ben némelyikük ideiglenes börtöne volt, mialatt arra vártak, hogy börtöntáborokba szállítsák őket a távoli Szibériába. E kijózanító emlékek csak egy pillanatra idéződtek fel e nagy öröm közepette.

 Fiókhivatal-átadások: a lehetőség újabb nyitott ajtaja

„Boldogok azok, akik a te házadban laknak! Állandóan dicsérnek téged” — énekelték Korah hűséges fiai (Zsolt 84:4 [84:5, Károli]). Ma a fiókhivatali létesítmények a lehetőség ajtajait nyitják meg Jehova imádatának előmozdítására. S amikor új hivatal kerül átadásra, ez különleges alkalom arra, hogy dicséretet énekeljünk Jehovának.

A Fidzsi-szigetek

Gyönyörű, meleg trópusi nap volt 1990. december 25-én, kedden a Fidzsi-szigetek fővárosában, Suvában. Ezrek gyűltek össze a fiókhivatal és lakóépület most befejezett bővítésének átadási programjára. A Fidzsi-szigetek több mint 800 szigetből áll, s ezek közül mintegy száz sziget lakott. A Fidzsi-szigetek több mint 736 000 embernek adnak otthont, akik szívélyes vendégszeretetükről ismertek, valamint arról, hogy mosolygásuk másokat is mosolyra fakaszt. Jehova első tevékeny Tanúi 1913-ban érkeztek a Fidzsi-szigetekre. Az 1930-as években csupán egy három családból álló kicsiny csoport tartott összejöveteleket Suvában. A munkát 1940-ben hivatalosan betiltották. A II. világháborút követően feloldották a tilalmat. Ily módon az út nyitva állt az első Gileád-misszionáriusok előtt, hogy a Fidzsi-szigetekre jöjjenek 1947. április 5-én, és együtt munkálkodjanak az akkoriban a szolgálatban tevékenykedő 12 hírnökkel.

Len Helberget, aki most Ausztráliában él, és egy helyi úttörőt, Len Heatley-t 1957-ben Gileád Iskolára küldték. A Fidzsi-szigetekre visszatértükkor, egy évvel később, megnyílt a fiókhivatal Suvában. „Nem tekintettük fiókhivatalnak azokban a napokban — emlékszik Heatley testvér. — ’Fiókocskának’ hívtuk.” Helberg testvér hozzátette: „Jehova azonban tudta, mit csinál.” Az 1940-es évek végén csak egyetlen gyülekezet volt Suvában, de a Jóhír mára az egész Dél-Csendes-óceánon elterjedt, így ma már fiókhivatal található Új-Kaledóniában, Tahitin és Nyugat-Szamoán is.

 Lyman Swingle, a Vezető Testület tagja tartotta az átadási beszédet a fiókhivatalban ténylegesen jelen levő 434 személynek és annak a közeli stadionban levő 3489 személynek, aki telefonvonalon keresztül hallgatta a napi programot. Figyelembe véve, hogy a Fidzsi-szigeteken nem kevesebb mint 1600 hírnök van, ez rendkívül nagy részvételt jelentett. Aznap este a fidzsi testvérek kétórás ünnepi zenés-táncos bemutatót tartottak sok küldöttnek.

Görögország

1991. április 13-a történelmi nap volt Jehova Tanúi görögországi 334 gyülekezete számára, mivel ekkor adták át az új fiókhivatali létesítményt a vidéki területen elhelyezkedő Eleonában, amely mintegy 70 km-re északra helyezkedik el a fővárostól, Athéntől.

Az átadás napja borús égre virradt. Úgy tűnt, közeleg az eső. Az alacsonyan lévő felhők azonban nem csökkentették a 22 hektáros árpamező zöld szőnyegének megnyugtató szépségét, amelyet vérvörös pipacsok és sárga margitvirágok tarkítottak. Valamennyi gyülekezetből kezdtek érkezni a küldöttek, s hamarosan az eső is eleredt, de ez nem törte le a 3815 jelenlévő személy vidám szellemét. Az átadási programot telefonon keresztül az Athén és Szaloniki közelében levő összejöveteli helyeken és Kréta szigetén is hallgatták. A vonal összesen 13 484 személyt kapcsolt össze.

Az első görögországi kongresszust 66 évvel ezelőtt, 1925-ben tartották. Ennek ellenére a görög ortodox egyház még mindig tevékenyen szembehelyezkedik a Tanúkkal, mintha ez egy új vallás lenne. Sőt a papság még tüntetést is szervezett Eleonában a helyszín előtt a fiókhivatal építése közben. Rohamrendőröket is kirendeltek a lázadók miatt, hogy fenntartsák a rendet és megvédelmezzék a területet. Az ellenállás visszafelé sült el — a beruházást hat hónappal a kitűzött határidő előtt befejezték.

Az Vezető Testülettől ketten, Milton Henschel és Albert Schroeder voltak jelen az átadási programon. A nap vacsorával  ért véget a Bétel-család és az építkezésben résztvevők, valamint az erre az alkalomra Görögországba érkezett küldöttek részvételével. A látogatók kis bemutatót láthattak hagyományos görög táncokból, amelyeket testvérek és testvérnők adtak elő.

Hongkong

A fiókhivatal 1980. január 1-jén az apró helyiségből egy sokkal tágasabb és csendesebb helyre költözött a Kent Road 4. alá a város Kowloon Tong elnevezésű elővárosában. E helyiségek nyolc évig nagyszerűen kielégítették a fiókhivatal szükségleteit. Aztán eljött az ideje annak, hogy további bővítést hajtsanak végre. A legjobbkor vált hozzáférhetővé a Kent Road 12. alatt egy gyönyörű épület, amely megfelelt egy kis fiókhivatalnak és Bétel-otthonnak, így hát megvásárolták. Három év telt csak el, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy hamarosan egy másik területre lesz szükség. Jehova ismét gondoskodott erről.

Egyik délután egy katolikus pap, aki a Kent Road 16-ban lakott, ezt mondta a fiókhivatal-koordinátornak: „Elmentek a barátaink.” Egy kínai családra utalt, amely a Kent Road 14. tulajdonosa volt. Ez a család azon a hétvégén elköltözött, és a ház eladó volt. Ez ideális volt. A Kent Road 14. alatti ingatlan nagyszerű kiegészítése volt a 4. és 12. szám alatti ingatlanainknak. Ez egy kétszintes, fehér színű vasbeton épület volt. A Bétel-családnak ma 19 tagja van, és 30 fő elszállásolására van hely.

Ezen újabb ingatlan átadási ünnepségét 1991. január 15-nek estéjére ütemezték. Lloyd Barry, a Vezető Testület tagja tartotta az átadási beszédet, amelynek címe: „Jehova növekedésben tart”. Otthonosan érezte magát Hongkongban, mivel először 1956-ban látogatott ide Nathan H. Knorr-ral, az Őr Torony Társulat akkori elnökével. Barry testvér azóta zónafelvigyázóként gyakran meglátogatta a fiókhivatalt. Beszéde az itteni munkát követte nyomon a korai kezdetektől egészen napjainkig, amikor is 2280 hírnök szolgál 24 gyülekezetben a fiókhivatal irányítása alatt.

 Új-Kaledónia

Kanyarodjunk most a Csendes-óceán délnyugati része felé Új-Kaledóniához — a „Fény szigeté”-hez. A sziget páratlan szépségű természeti területei mindig is olyan kedvelt helynek számítottak a művészek szemében, amelyből ihletet meríthettek. Az elmúlt években egyre több ember kereste az örökké tartó életet hozó világosságot (1Ján 1:5).

A fiókhivatal 1977 óta egy misszionáriusi otthonban volt. Két hálószobát nappalra irodává alakítottak. A fordítás, a  szerkesztés és a nyomtatás, valamint a kiadványok kezelése és szállítási ügyintézése, mind egy csupán 100 m² alapterületű épületben zajlott! Ez megmagyarázza, miért hagyta jóvá a Vezető Testület egy összesen több mint 1200 m²-es új Bétel-épület építését. A hat hálószobával rendelkező épület Új-Kaledónia fővárosában, Nouméában található. Az alapok kiásása 1989 januárjában kezdődött.

Az 1956-ban még csupán 9 hírnökből álló kicsiny csoport mára 1165 fősre nőtt. A fiókhivatal az új-kaledóniai, a vanuatui, valamint a Wallis- és Futuna-szigeteki Tanúkkal együttvéve több mint 1354 hírnök szükségleteinek kielégítéséről gondoskodik. A mintegy 2700 főnyi hallgatóság 1990. december 15-én boldogan hallgatta a Társulat főhivatalából zónafelvigyázóként szolgáló David Mercante átadási beszédét. A program után a különböző országokból érkezett testvérek egy Királyság-énekekből és helyi táncokból álló zenés programon vettek részt.

Fülöp-szigetek

1972-ben, amikor a fiókhivatalt legutóbb bővítették, 54 212 hírnök volt a Fülöp-szigeteken. A hírnökök száma több mint 97 000-re növekedett, mire 1988 májusában új fiókhivatal építését kezdték meg.

A szellemi aratás akkor vette kezdetét, amikor a Jóhír üzenete első ízben volt hallható 1912. január 14-én a manilai nagy Operaházban. Charles T. Russell, a Társulat első elnöke mintegy ezerfőnyi hallgatóság előtt tartotta előadását „Hol vannak a halottak?” címmel. Az igazságnak ezek az első magvai fokozatosan gyümölcsöt hoztak, és 1930-ra rendszeres heti bibliatanulmányozó osztály indult egy körülbelül tízfős hallgatóság számára. Az első Fülöp-szigeteki Bétel egy bérelt lakosztályban kezdte meg működését 1934 júniusában. A fiókhivatal mostani területének első telekrészét Quezon Cityben 1947. decemberben vásárolták, s a telken lévő épületet 1948 februárjában kezdték fiókhivatalnak használni. További épületeket húztak fel az eredetileg 1 hektáros telekre 1953-ban, 1962-ben és 1972-ben.

 A hírnökök számának növekedése az 1970-es években valóban megkövetelte, hogy ’kiszélesítsék a fiókhivatal sátrának helyét’ (És 54:2). Eleinte a szomszédokkal léptek kapcsolatba, hogy megtudják, nem lenne-e hajlandó valaki eladni az ingatlanát. Akkoriban senki sem mutatott érdeklődést ez irányban. Az egyik szomszéd elmondta: „A kínaiak nem adnak el ingatlant. Ők csak vásárolnak.” Legnagyobb meglepetésre a szomszédok — akiket eleinte nem érdekelt a Társulat azon ajánlata, hogy megvenné az ingatlanukat — kezdték felajánlani telküket és házukat eladásra, sokan egyik a másik után. Hat év alatt tíz földterületet vettek, megháromszorozva ezáltal a Társulat tulajdonában lévő ingatlanterületet.

A kétszintes üzem és a 11 szintes Bétel-otthon építése 1988 májusában kezdődött. Nemzetközi szolgák és helyi önkéntesek örömmel működtek közre az új fiókhivatal felépítésén. A japán fiókhivatal a tervező osztályáról tervrajzokkal segítette és pénzbeli támogatással növelte a filippínó testvérek adakozásából származó összeget.

Jehova irányítása ismételten látható volt. Például, amikor tetőfedésre és padlóborításra szolgáló anyagokat akartak beszerezni, a testvérek megtudták, hogy csak egy olyan vállalat van a Fülöp-szigeteken, amelyik a testvérek számára szükséges kivitelű anyaggal foglalkozik. A fiókhivatali beruházás sorrendben azonban a 301. volt a vállalat várólistáján. Találkozót egyeztettek, hogy közvetlenül a vállalat elnökhelyettesével beszélhessenek és elmondták neki, hogy a munkánk önkéntes természetű. A vállalat igazgatótanácsa támogatta kérésünket, és a fiókhivatal megrendelése az 1. helyre ugrott a termelési listán. Ez nagy gondviselésnek bizonyult, mivel a vállalat munkásai közvetlenül az anyagok leszállítása után sztrájkba léptek.

1991. április 13-a ragyogó tiszta napra virradt. Az 1718 fős hallgatóság örömmel fogadta a Vezető Testülettől John E. Barr átadási beszédét. A témája? „A Teokrácia fiai [számban] növekednek.” Milyen helyénvaló téma nemcsak e fiókhivatal átadása alkalmából, hanem az összes többire vonatkozóan is.

 [Táblázat a 22. oldalon]

A Szovjetunióban és Észtországban megtartott kongresszusok

Időpont Város Jelenlevők Alámerít.

július 13—14. Tallinn,

Észtország 4 808 447

július 20—21. Uszolje-Szibirszkoje,

Szibéria 4 205 543

aug. 2—3. Kijev, Ukrajna 14 654 1 843

aug. 3—4. Lvov, Ukrajna 17 531 1 316

aug. 24—25. Odessza, Ukrajna 12 115 1 943

aug. 31—

szept. 1. Csernovci, Ukrajna 14 137 1 126

szept. 7—8. Alma-Ata, Kazahsztán 6 802 602

Összesen: 74 252 7 820

(Az alámerítkezettek száma meglepő módon a résztvevők csúcsszámának 10,5 százalékát tette ki.)

[Táblázat a 18. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Az egyidejűleg történő megjelenés növekedése

Az Őrtorony

Év nyelvek, amelyeken megjelenik nyelvek, amelyeken

egyidejűleg jelenik meg

1980 106 0

1985 103 24

1991 110 65

nyelvek száma

140 120 100 80 60 40 20 0

Ébredjetek!

Év nyelvek, amelyeken megjelenik nyelvek, amelyeken

egyidejűleg jelenik meg

1980 34 0

1985 54 14

1991 64 30

nyelvek száma

70 60 50 40 30 20 10 0

Az egyidejűleg megjelenő kiadványokból Jehova Tanúinak 95 százaléka merít hasznot

[Kép az 5. oldalon]

Az elmúlt évben 10 650 158 személy vett részt 211 országban az Úr Vacsorájának évenként megtartott ünnepén

 [Képek a 12. oldalon]

Az ez évben megtartott nyolc osztály legtöbb hallgatója immár abban a hat országban szolgál, ahol az iskolát tartották, míg a többiek a következő országokban kezdtek neki megbízatásuknak: Ausztria, Benin, Csehszlovákia, Csád, Elefántcsontpart, Hollandia, Honduras, Írország, Kanada, Magyarország, Portugália, Románia és Új-Kaledónia. Fent látható Franciaország és Németország első osztálya

 [Képek a 13. oldalon]

Mindazokat a kisegítőszolgákat és véneket, akik ebben az évben végeztek az iskolán, különféle szolgálati kiváltságokkal bízták meg. Attól függően, hogy ezt megelőzően milyen tapasztalatra tettek szert és milyenek a jelenlegi képességeik, ez különleges úttörői megbízást, misszionáriusi szolgálatot, körzetmunkát és fiókhivatali munkát foglalhat magában. Fent látható Olaszország és Spanyolország első osztálya

[Képek a 20. oldalon]

Ez a kis lengyel küldött egyike volt annak a 74 587 küldöttnek, aki részt vett a prágai kongresszuson Csehszlovákiában

 [Képek a 21. oldalon]

A prágai kongresszusi résztvevőket könnyekre indította, amikor A. D. Schroeder bejelentette a Biblia cseh és szlovák nyelvű „Új Világ fordítás”-ának megjelenését

Budapesten, Prágában és Zágrábban nemzetközi kongresszusokat tartottak. A küldöttek örömmel énekeltek Királyság-énekeket az ebédszünet idején Zágrábban, Jugoszláviában

[Képek a 22. oldalon]

A ma független észtországbeli Tallinn volt a helyszíne az első kongresszusnak, amelyet valaha is tartottak a Szovjetunióban

„A legnagyobb ember, aki valaha élt” című könyv orosz és más kelet-európai nyelveken is megjelent

 [Képek a 27. oldalon]

Fidzsi-szigetek

A Fidzsi-szigeteki fiókhivatal átadása a fővárosban, Suvában 1990. december 25-én zajlott. A fogadóhelyiséget ízlésesen díszítették

[Kép a 27. oldalon]

Görögország

Az új görög fiókhivatali létesítményeket 1991. április 13-án adták át Eleonában

 [Kép a 28. oldalon]

Az új görög fiókhivatal belépő udvara

[Kép a 28. oldalon]

A görög fiókhivatal fogadóhelyisége kész a látogatók üdvözlésére

[Kép a 28. oldalon]

Hongkong

A hongkongi fiókhivatal új bővítésének átadása 1991. január 15-én zajlott

 [Kép a 29. oldalon]

Új-Kaledónia

Az új-kaledóniai fiókhivatal épületét Nouméában, Új-Kaledónia fővárosában 1990. december 15-én adták át

[Kép a 29. oldalon]

Fülöp-szigetek

1991. április 13-án adták át Manilában az új Fülöp-szigeteki — egy irodaépületet, egy 11 szintes lakóépületet és a távolban jobbra látható nyomdát magában foglaló — fiókhivatal épületegyüttest

[Kép a 30. oldalon]

Az 500 férőhelyes Királyság-terem a Fülöp-szigeteki fiókhivatalban

[Kép a 30. oldalon]

400 fő befogadására alkalmas ebédlő a Fülöp-szigeteki Bétel-otthonban