Jehova Tanúi 1994-es évkönyvének beszámolója

A TAVALYI éviszöveggel összhangban mint Jehova Tanúi komolyan így imádkoztunk: „Oktass engem . . . ó, Jehova . . . Tedd egységessé szívemet, hogy féljem a te nevedet” (Zsolt 86:11, NW). A zsoltáríró Dávidhoz hasonlóan azt akarjuk, hogy Jehova tanítson minket. És Jehova mily csodálatosan meghallgatta az isteni tanításért mondott imánkat!

Az elmúlt év során a Gyülekezeti Könyvtanulmányozásunkon hasznot merítettünk a valaha élt legnagyobb emberről, az Isten egyetlen-nemzett Fiáról való mélyreható tanulmányozásból, aki tökéletesen visszatükrözi az ő Atyját (Ján 8:23; Zsid 1:3). Az Őrtorony segítségével úgy is erősödtünk, hogy tanultunk Jehova irgalmáról és megbocsátásáról, valamint olyan témákról, mint a családi életünk megóvása, tanultunk arról, hogy kiegyensúlyozott nézetünk legyen a világi oktatásról, hogy gondoskodjunk szerető segítségről a betegek és az idősek számára, hogy bölcsen járjunk a világgal szemben, valamint hogy hogyan fejlesszünk ki olyan tulajdonságokat, mint az Isten  iránti alárendeltség, a hit, az erény és az önuralom. A Szolgálati Összejöveteleken és a Teokratikus Szolgálati Iskolán segítséget kaptunk arra, hogy hatékonyabbakká váljunk a szolgálatunkban, és több személyes érdeklődést mutassunk az emberek iránt. Mily hasznos mindez! Sok országban a szolgálati év csúcspontja az „Isteni tanítás” kerületkongresszus volt.

Az isteni tanítás elfogadása nem csupán elmegyakorlat. Az ilyen tanítás arra irányul, hogy formálja belső egyéniségünket, hogy ne csupán látszatkeresztények legyünk. Imánkra válaszul Jehova segít nekünk egységessé tenni szívünket úgy, hogy nem leszünk félszívűek vagy langyosak az Isten iránti imádatunkban, hanem buzgók leszünk az isteni akarat végzésében.

Az egész földről érkező beszámolók bizonyítják a buzgóságnak azt a fajtáját, mely egy ilyen egységes szívből származik. Annak következtében, hogy Jehova megáldotta egyesített erőfeszítéseinket, az elmúlt szolgálati évben azok csúcslétszáma, akik Jehova  szolgálatára áldozták magukat, és személyesen vettek részt abban, hogy beszéljenek másoknak Isten Királyságáról 4 709 889 személy volt. Növekszik azon országok száma is, ahol több mint 100 000 Királyság-hírnök van. Ez igaz két észak-amerikai, három latin-amerikai, öt európai, egy afrikai és két távol-keleti országban. Jehova Tanúi összesen 231 országban prédikálnak. Ténylegesen most több mint 70 olyan országban tevékenykednek, ahol 40 évvel ezelőtt nem voltak Tanúk.

Ezek a Királyság-hírnökök mindenhol valóban önmagukból adtak, és ezzel kapcsolatban mintegy 1 057 341 972 órát szántak a szántóföldi szolgálatra az 1993-as szolgálati év folyamán. Még a háború sújtotta területeken is arra törekszenek testvéreink, hogy  az első helyen tartsák a Királyság-érdekeket. Így az egyik gyülekezet Bosznia középső részén hírnökönként átlag 34 órát jelentett havonta, nem számítva bele az úttörőket. Az egész világon átlagosan 623 006 Tanú vette ki részét az úttörőszolgálat valamely ágából. Japán azt jelenthette, hogy áprilisban az ott levő úttörők teljes létszáma 100 441 volt, vagyis az összes hírnöknek 56 százaléka. A házi bibliatanulmányozások száma 237 460-nal növekedett világszerte és elérte a 4 515 587-es új csúcsszámot. Az Emlékünnepen jelenlevők száma 11 865 765-re emelkedett, és szívet melengető megfigyelni, hogy ezek közül 296 004-en jutottak el ebben az évben az önátadás és a megkeresztelkedés pontjáig.

 Az oktatás ezen világméretű munkájához szükséges felügyeletről és irodalomról való gondoskodás érdekében világszerte 13 828 önkéntes személy lát el bizonyos feladatokat mint Bétel-családtag. Közülük 4922-en a világközpontban szolgálnak Brooklynban (New York) és a közeli létesítményekben. Mindannyian egy vallási rend tagjai, amely kizárólag a szolgálatra van szentelve.

Az „Isteni tanítás” kerületkongresszusok

Szellemileg mennyire felfrissítőnek és gyakorlatiasnak bizonyultak az „Isteni tanítás” kerületkongresszusok! Közülük több százat már megtartottak; a többi most van folyamatban. Az ott elhangzó oktatással kapcsolatban egy vén Hollandiában ezt mondta: „Oly gyakran imádkozunk Jehovához, hogy segítsen és vezessen minket munkánkban. Ez a kongresszus válasz imáinkra. Mintha csak azt mondaná Jehova: »Figyelj és alkalmazd a tanácsot!«”

Jehova népe bőkezűségének eredményeként 1667 misszionárius és nemzetközi szolga tudott részt venni a kongresszusokon olyan országokban, ahol korábban éltek és szolgáltak. Ők hálás köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik segítettek lehetővé tenni ezt. Valóban szívet melengető volt látni és hallani őket a különböző kongresszusokon. Tapasztalataik arra az alkalomra emlékeztettek minket, amikor Pál és Barnabás beszámoltak az antiókhiai gyülekezetnek arról, hogy „mily nagy dolgokat cselekedett az Isten ő velök, és hogy a pogányoknak kaput nyitott a hitre” (Csel 14:27).

Münchenben (Németország) egy kongresszus teljes programja horvát és szerb nyelven hangzott el. A kongresszus jelenlevői között voltak testvérek Horvátországból, Szerbiából, Szlovéniából, Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból, Macedóniából, valamint küldöttek Albániából, Magyarországról, Romániából, Oroszországból és Ukrajnából. Nagy számban voltak jelen romák (cigányok) is. Mindannyian azért jöttek, hogy javukra fordítsák az isteni tanítást. Mily kellemes a béke, a szeretet és az egység Isten népe között! Ez ellentétben volt azzal a küzdelemmel, mely azon országokban folyik, ahonnan ezen küldöttek közül sokan érkeztek — néhányan mint szökésre kényszerült menekültek.

 Különös érdeklődéssel figyelték Jehova Tanúi mindenhol a Moszkvában (Oroszország) és Kijevben (Ukrajna) megtartott nemzetközi kongresszusokat. Bár korlátozni kellett a Moszkvában megtartott kongresszus méretét, a küldöttek, akik 30 országból érkeztek, különleges kiváltságnak tekintették, hogy az ott összegyűlt 23 743 személy között lehettek. Az ülésszakok között megragadták az alkalmakat arra, hogy találkozzanak a különböző nyelvű csoportokkal. Mily örömteli, szívet melengető és hiterősítő tapasztalatokban volt részük azoknak, akik ezt tették! A kongresszus résztvevői arra is szántak időt, hogy részt vegyenek a szántóföldi szolgálatban. Néhányan korán felkeltek, hogy ezt tegyék; mások a városnézésüket alkalmi tanúskodással kapcsolták egybe. Nagy benyomást tett rájuk az, amikor látták, hogy az orosz emberek nem csupán elfogadni voltak készek egy traktátust a saját nyelvükön, de gyakran abbahagyták, amit épp csináltak, és elejétől a végéig elolvasták azt.

Némi ellenállástól függetlenül a Moszkvában megtartott kongresszus óriási siker volt. Amikor a program utolsó előadója háláját fejezte ki Jehovának mindazért, amit tett, és hogy lehetővé tette ezt a kongresszust, a hallgatóság felállt és dörgedelmes, szűnni nem akaró tapsviharban tört ki.

Két héttel később egy sokkal nagyobb kongresszust tartottak Kijevben. A 64 714 résztvevő között majdnem 53 000-en voltak olyanok, akik Örményországból, Grúziából, Kazahsztánból, Kirgizisztánból, Moldovából és Oroszországból valamint Ukrajnából jöttek.

Amikor a testvérek illemhelyeket készítettek a stadionban, néhány helybeli lakos megkérdezte, hogy segíthetne-e. Miért? Ezt válaszolták: „Mi is akarunk tenni valamit azért, hogy szolgáljuk Jehovát.” Sok ember Kijevben, figyelve a Tanúkat és azt a szellemet, melyet azok kimutattak, integetve üdvözölte őket. A stadion felé mutatva egy rendőr így kiáltott fel: „Még sosem láttam ilyet. Micsoda emberek! Milyen barátságos arcuk van. Már az új világban vagyok. Az ember nem tud mást, mint csodálkozni  mindezen . . . Nem értem miért üldözték önöket.” A kongresszus időszakában több mint 2000 érdeklődő adta le nevét és címét azzal a kéréssel, hogy amilyen hamar csak lehetséges, látogassák meg őket Jehova Tanúi.

A kongresszus csúcspontja akkor érkezett el, amikor 7402 személy jelentkezett a vízben való megkeresztelkedésre, hogy azzal szimbolizálja Jehovának való önátadását. Ez volt a legnagyobb létszámú ilyen megkeresztelkedés a keresztény történelemben, felülmúlva azt, amelyik 1958-ban, New Yorban volt, ahol négyszer több résztvevő közül valamivel kevesebben merítkeztek be. Igen, Jehova ezrekkel növelte Tanúinak számát, hogy részt vegyenek abban a nagy munkában, melyet ő végeztet el a földnek ezen a részén, a régi rendszer ezen befejező időszakában!

Oktatás a fiók-szemináriumokon

Az elmúlt év során az isteni oktatás programjának egy kimagasló jellegzetessége magában foglalt egyhetes szemináriumokat  a fiók-személyzet számára. Nyolc ilyen szemináriumot tartottak januártól áprilisig.

Közép- és Dél-Amerika 17 fiókhivatalának képviselői az újonnan átadott kolumbiai fiókhivatalban jöttek össze januárban. Ausztráliában a februárban megtartott szemináriumon nyolc olyan fiókhivatalból vettek részt, melyek irodalomellátmányuk nagy részét Ausztráliából kapják. Ezt követték Fülöp-szigeteken a délkelet-ázsia és a csendes-óceáni szigetek 12 fiókhivatala számára megtartott összejövetelek. Március folyamán 24 fiókhivatal számára — közöttük többnyire a nyomtatással is foglalkozó nagyobb hivatalok számára — az Egyesült Államokban volt egy szeminárium. Áprilisban egy szeminárium Puerto Ricóban került megtartásra, hogy gondoskodjanak a Karib-tengeren és a közelében levő területek szükségleteiről. Ugyanazon a héten Nigériában volt egy összejövetel, ahol Nyugat- és Közép-Afrikára összpontosították a figyelmet. Ezzel egyidőben Ausztriában volt egy másik szeminárium, melyen a világ azon részének 16 fiókhivatalából vettek részt, majd később, még ugyanabban a hónapban a zambiai új fióklétesítményben egy összejövetelen Afrika többi fiókhivatalait részesítették különleges figyelemben.

A program sajátos anyagáról a Vezető Testület Személyzeti, Írói, Oktatói, Szolgálati és Kiadói Bizottságai gondoskodtak. Azt a célt szolgálta, hogy növelje a fiókhivatalok és minden gyülekezet egységét, mialatt azok erőteljesen arra törekszenek, hogy elvégezzék a jó hír prédikálását.

Segélyakciók — szeretetünk egyik kifejezése

Az erős viharok, súlyos szárazságok, árvizek és háborúk, melyek a hírek nagy részét képezik az utóbbi hónapokban, mélyen érintik az emberek millióinak életét, beleértve Jehova Tanúit is. Mi nem tehetjük meg, és nem is akarjuk megtenni azt, hogy csupán kívánjuk, hogy testvéreink jól legyenek, azután  nem osztjuk meg velük az élethez szükséges dolgokat. A szeretet arra indít minket, hogy bármit megosszunk velük, amivel rendelkezünk (Jak 2:15–17; 1Ján 3:17). Jehova Tanúi ezt minden bizonnyal megteszik, és amennyire csak képesek, igyekeznek segíteni másokon is (Gal 6:10).

Az 1991—1992-es év folyamán az emberemlékezet óta legsúlyosabb szárazság sújtotta Afrika nagy részét, beleértve Mozambikot is. Néhányan elvesztették termésüket először a szárazság, majd az árvíz és a lopások miatt. A Maputóban levő fiókhivatal segélyezési bizottságokat hozott létre, hogy összehangolt erőfeszítések által történjen gondoskodás az alapvető élelemről és ruházatról a szükségben levő testvérek és testvérnők számára. Ez 25 tonna kukoricaliszt, 6 tonna bab, 2,7 tonna rizs, 1700 liter étolaj és 6,5 tonna használt ruha szétosztását foglalta magában. Időnként ezeket a szállítmányokat nagygyűlések alkalmával osztották szét, és nagyra értékelték ezt a segítséget. A misszionáriusok azonban megfigyelték, hogy amiért a testvérek tervezték a részvételt, az a szellemi gondoskodás volt, amelyre ők a leginkább számítottak. Egy 10 főből álló testvércsoport, akiknek nem volt pénzük a közlekedési eszközök igénybevételére, Ile-ből az otthonuktól 112 kilométert gyalogoltak az összejövetel helyszínéig, hogy ne maradjanak le a különleges összejöveteli napról!

Zambia nagy részét is érintette a szárazság. Azért, hogy segítsenek azon testvéreknek, akik képtelenek voltak javukra fordítani a kormány segélyprogramját, a Társulat fiókhivatala még az év elején vásárolt és szétosztott 14 tonna gabonát. A testvérek is megosztották egymással amivel rendelkeztek. Amint a Társulat teherautói az irodalmat szállították a rendeltetési helyükre, gabonát is felvettek, hogy olyan helyeken osszák szét az út mentén, ahol arra szükség volt.

Ruandában a polgárháború idején az emberek az érintett területekről menekülttáborokba gyűltek össze, ahol rendkívül nehéz állapotok voltak. A menekült testvéreinkről azonban — akik 381-en voltak — a gyülekezetek szerető módon  gondoskodtak. Azért, hogy megosszák a terhet, csoportokba osztották őket a gyülekezetek száma szerint. A Társulat a szükséges pénzalappal segített, képesített testvérek pedig rendszeres látogatásokat tettek, hogy szellemi bátorítást nyújtsanak. Ezen otthontalan hírnökök közül sokan, bár gyakorlatilag mindent elveszítettek anyagiakban, kisegítő úttörőkként szolgáltak azokban a nehéz hónapokban. Mások elkezdték az általánosúttörő-szolgálatot.

Zaire-ban körülbelül ezer testvér vált nincstelenné a törzsi háborúskodások következtében. Néhányan háromnaponként csak egyszer ettek. Amikor a dél-afrikai fiókhivatal tudomást szerzett erről, a testvérek szíve könyörületre indult a Zaire-ban levők iránt. A fiókhivatal haladéktalanul jelentette a helyzetet a Vezető Testületnek, majd azonnal küldtek 24 tonna élelmet, szappant és gyógyszert a helyzet enyhítésére. Hasonlóképpen, amikor egy felnőttekből és gyermekeikből álló 70 fős csoport kényszerült arra, hogy Angolából Namíbiába meneküljenek a polgárháború miatt, a helyi testvérek gyorsan gondoskodtak róluk. Amikor tudomást szereztek arról, hogy a táborban levő menekült Tanúkról nem hajlandók gondoskodni, a testvérek gondoskodtak számukra sátrakról, élelemről, ruházatról, takarókról és egy ideiglenes Királyság-terem építéséhez szükséges anyagokról.

 Testvéreink Ausztriában, Németországban, Olaszországban és Svájcban nagyon bőkezűek voltak a javaik ajándékozásában, hogy segítsék a korábban Jugoszlávia néven ismert háborútól szétszaggatott területen levő Tanúkat. Százötvenhárom tonna élelmet, 23 tonna ruhát, tisztítószereket és gyógyszerellátmányt, valamint szellemi táplálékot is vittek nekik az elmúlt év során. A testvérek önként vállalkoztak, hogy elvégzik a szállítást, saját maguk veszélyeztetése ellenére. A Szarajevóba tartó egyik túrával kapcsolatban egy testvér arról számolt be, hogy a vámvizsgálatok után még mindig volt mintegy 15 rendőri és katonai ellenőrző pont az út folyamán. A testvérek azonban felkészültek voltak, és minden ilyen helyen folyóiratokat hagytak a katonáknál. Az utak tönkrementek, az olvadó hó sártengerré változtatta a földutakat, és a robbanások időnként oly közel voltak, hogy a testvérek azt gondolták, hogy őket érték. A testvéreink azonban kiváltságnak tekintették, hogy ily módon szolgálnak. Ami azokat illeti, akik kapták a segítséget, ők mélységesen hálásak, és most sokkal inkább érzik azt mint valaha, hogy ők valóban egy nemzetközi családnak a része.

A földgömb másik oldalán az Iniki hurrikán sújtotta a Hawaii-szigetek északnyugati részét 1992 szeptemberében. Ez a legsúlyosabb természeti katasztrófának bizonyult Hawaii történelmében. Mielőtt még a vihar elérte volna Kauai szigetét, a vének megszervezték a testvéreiknek való segítségnyújtást. Főleg a szellemiséget tartották szem előtt. Az azt követő hetek folyamán a testvérek 400 otthonát javították meg és építették újjá. Minden esetben, mielőtt a munka elkezdődött egy meghatározott otthonnál, a munkások és a család együtt megbeszélték a napiszöveget és együtt imádkoztak. A tapasztalt vének, feleségükkel együtt más szigetekről hat hónapra a katasztrófa sújtotta területre mentek, hogy pásztori tevékenységet lássanak el, levezessék az összejöveteleket, elöl járjanak a szántóföldi szolgálatban, és hogy segítsenek kitölteni a bonyolult hatósági vagy biztosítási formanyomtatványokat.

 Tudod hol van a Niutao sziget? Nem sok ember tudja. Csupán 800 ember él azon a dél-csendes-óceáni korallzátonyon. Közöttük van egy kereszteletlen hírnök, aki az elmúlt januári szökőár következtében otthonát és minden vagyonát elvesztette. Amikor a Tuvalu szigetcsoport egy másik szigetén a testvérek megtudták, hogy milyen kár keletkezett, azonnal élelemről és más segítségről gondoskodtak. Több időt vett azonban igénybe összeszedni a szükséges építési anyagokat és Niutaóba szállítani azokat. Azután újjáépítették otthonát. A Tanúk által kimutatott szeretet beszéd tárgya volt a szigetlakók között.

Megfigyelve, mit tett Jehova népe, hogy segítsen egymásnak a háború sújtotta Libériában, egy testvérnőnk egyik szomszédja ezt mondta: „A ti Jehova Istenetek valóban szeret titeket, hogy ilyen szolgálatról gondoskodik számotokra.” Igen, ő valóban ezt teszi.

Építkezés, hogy eleget tegyünk a gyors növekedéssel járó szükségleteknek

Amikor 296 004 személy keresztelkedett meg egy év alatt és egyetlen évben 3512 új gyülekezet jött létre (az elmúlt tíz év alatt 2 528 524 személy keresztelkedett meg és 26 835 új gyülekezet jött létre), akkor sok szükséges dolgot kell tenni ahhoz, hogy mindnyájukról gondoskodás történjen. Ez többek között magában foglalja az építkezési munkát is. És mily sokat végeztek az elmúlt évben!

Az Egyesült Államokban 73 Területi Építőbizottság segítette a Királyság-terem építést. Az 1993-as szolgálati év folyamán, több ezer önkéntessel együtt, mintegy 200 új Királyság-terem építésében, és további 200 átalakításában segítettek.

Japánban, ahol szintén használatosak a gyorsépítési eljárások, 108 Királyság-termet készítettek el, bár ezeket földrengés- és tájfunbiztosra kellett tervezni. Akik önként jelentkeztek, hogy segítsenek a munkában, nemcsak szaktudást és munkaerőt adtak, de más eszközöket is.

 Argentínában a testvérek célul tűzték ki, hogy utánanéznek, van-e a több mint 1500 gyülekezet mindegyikének megfelelő hely, hogy összejöjjenek az imádatra. A múlt évben 57 új termet készítettek el. De sokkal többre van szükség. Az új Királyság-termek ott általában három vagy négy hét alatt épülnek fel.

Több mint 800 új Királyság-terem épült a Fülöp-szigeteken az elmúlt hat év folyamán. De 3332 gyülekezet van ott, és közülük soknak még mindig arra van szüksége, hogy megfelelőbb helyen jöhessen össze.

Brazíliában, ahol 120 687 Tanúval gyarapodtak az elmúlt öt év alatt, lehetetlen lépést tartani az új Királyság-termek iránti szükségletekkel. Az elmúlt évben azonban 93 új termet készítettek el és további 1383-nak az építését kezdték el.

Több Királyság-teremre van szükség Kolumbiában is, hogy eleget tegyenek a gyors növekedésnek. A fiókhivatal igyekszik kifejleszteni egy olyan elrendezést, mely egyszerűsítené az építési eljárásokat és gondoskodna a fiókhivatalnál kiképzett különleges építőbrigádok általi segítségről.

 Dél-Afrika vidéki területein néhány gyülekezet saját maga készít betonblokkokat, és azon önkéntesek segítségével, akikről a Területi Építőbizottság gondoskodik, három—hat hétvégén képesek elkészíteni egy tetszetős és anyagilag megvalósítható termet. A többféle rasszhoz tartozókból álló építőbrigádok munkája az olyan viszály sújtotta területeken mint Soweto, nagy körültekintést igényel, de élénken demonstrálja a Jehova népe közötti szeretetet és egységet is.

Norvégiában, az északi sarkkör felett 21 Királyság-terem van. Ezek egyike most Hammerfestben, Európa legészakibb városában található.

Az Ésaiás 2:3, 4 szellemét tükrözve, a testvérek Magyarországon két új Királyság-termet építettek olyan területen, melyet korábban hatalmas orosz katonai bázisként használtak.

Az önfeláldozás szelleme, melyet azok a testvérek mutattak ki, akik külföldről utaztak a Salamon-szigetekre, hogy segítsenek felépíteni a fiókhivatalt és a kongresszusi-termet, mély benyomást tett az ott levő Tanúkra. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor a hatóság átadott egy választott földterületet Mundán, melyre a testvérek építhettek egy kongresszusi-termet. A gyülekezet azonban kicsi volt. Ki tudja elvégezni a munkát? A testvérek Honiarán ezt mondták: „Ha testvéreink a tengerentúlról pénzüket és idejüket fel tudják használni arra, hogy segítsenek nekünk egy kongresszusi-termet és fiókhivatalt építeni, miért ne adnánk fel mi is vakációnkat és mennénk Mundára Királyság-termet építeni?” S ezt meg is tették. Testvérek és testvérnők 13 szigetről és törzsből vettek részt ebben, és a terem csupán 10 nap alatt felépült.

Találékonyságot mutatott Szlovákiában egy gyülekezet, melyben a hírnökök fele úttörő. A családok szedret szedtek eladás céljára, hogy pénzhez jussanak az építkezés számára. Hogy csökkentsék a költségeket, a közeli patakmederből szereztek homokot és követ.

Koreában hat családfő bankkölcsönt vett fel és a pénzt odaajándékozták a gyülekezetüknek egy új Királyság-terem számára.  Az építkezéshez való hozzájárulásként a testvérek személyesen vállalták a felelősséget, hogy visszafizetik a kölcsönt.

Nigériában egy kis gyülekezetből négy testvér kapcsolatba lépett az Onojiével, a terület hagyományos uralkodójával, hogy területet kérjenek megvásárlásra egy új Királyság-terem számára. De nem tudták kifizetni a pénzt, amit az uralkodó kért. Néhány hónappal később az egyik vén kölcsönadta az Onojiének a Jehova Tanúi — a szervezet, amely ezt a nevet viseli című videokazettát. Ez mély benyomást tett rá. Miután ötször megnézte, a testvérek  rendelkezésére bocsátotta a szükséges területet az új Királyság-termük számára.

Sok helyen gyakorlatiasnak bizonyult, hogy vannak saját kongresszusi termeink. Ilyen termek épültek az elmúlt évben Kolumbiában és az Egyesült Államokban. Két másikat adtak át Brazíliában, kettőt Costa Ricán és egyet Jamaicán. Peruban egy 10 000 fős kerületkongresszus befogadására alkalmas kongresszusi termet adtak át 1993 februárjában. A nyitott végek, valamint az oldalak, melyek a talajtól számítva körülbelül 3 méter magasságban nyitottak, jó szellőztetést nyújtanak. Az enyhén emelkedő betonaljzat lehetővé teszi az egész hallgatóság számára, hogy tisztán lássa az emelvényt. A testvérek Franciaországban ebben az évben építették fel az ötödik és egyben a legnagyobb kongresszusi termüket. Sok munkás és családja örömmel használta fel személyes nyaralási idejét arra, hogy — csupán négy hónap alatt — elkészítsék a létesítményt! Olaszországban egy új kongresszusi termet készítettek Catanzaro tartományban, Spanyolországban pedig a testvérek a negyedik kongresszusi termüket avatták fel.

Természetesen a Tanúk számbeli növekedése a fióklétesítmények bővítését is megköveteli abból a célból, hogy gondoskodni tudjanak a szükséges irodalomról és felügyeletről. Nagy fióklétesítmények voltak építés alatt az elmúlt év során Lengyelországban, Puerto Ricóban, Zambiában, a Dominikai Köztársaságban, Ecuadorban, Franciaországban, Mexikóban és Tajvanon. Az Egyesült Államokban a létesítmények nagyobb arányú bővítése van folyamatban Brooklynban, és nagyon jól halad az Őrtorony Oktatási Központ építése Pattersonban. Nagyméretű bővítés van folyamatban Angliában és Kanadában, valamint Ausztráliában, Brazíliában, Dél-Afrikában, Koreában, Németországban, Spanyolországban és Új-Zélandon. Kisebb méretű új fiókhivatalok épültek Jamaicán, Magyarországon, Mozambikban, Nyugat-Szamoán, Paraguayban, Srí Lankán, Suriname-ban, és Tahitin. Sok ezer testvér és testvérnő állt rendelkezésre, hogy kivegye részét ebből a munkából. Micsoda év volt!

 Fiókhivatalok avatása

Salamon napjaiban Jehova templomának Jeruzsálemben történt felavatása után a nép visszatért otthonába „örömmel és víg szívvel, mindama jók felett, a melyeket cselekedett az Úr” az ő népéért (1Kir 8:66). Napjainkban is nagy öröm van a Watch Tower Society fiókhivatalainak felavatásaival kapcsolatban, melyeket szintén az igaz imádat előmozdítására használnak. Hol voltak fióklétesítmény-avatások az elmúlt szolgálati évben?

Kolumbia

Majdnem 2700 méter magasságban, Dél-Amerika Andok hegységében, Facatativán (Kolumbia) a La Torre del Vigíá-nak (The Watch Tower) van egy új fiókhivatala és nyomdája, valamint egy lakóépülete az önkéntes munkások számára.  Ezeket az épületeket 1992. november 1-jén adták át. A környezet csodálatos, amely 42 kilométerre északnyugat felé esik Bogotától, a fennsík peremén ahol a kolumbiai főváros fekszik. Itt teljes-színnyomásban készülnek Az Őrtorony és az Ébredjetek! kiadásai spanyol nyelven Kolumbia, Venezuela, Panama, Ecuador és Peru számára.

 Amikor ennek az új fióklétesítménynek az építése elkezdődött, 34 261 Jehova Tanúja volt Kolumbiában. Az öt évig tartó építkezés folyamán az országban levő Tanúk száma 63 százalékkal növekedett, vagyis 55 693 lett. Most 100 927 személlyel és családdal folyik házi bibliatanulmányozás. 1993-ban Krisztus halálának Emlékünnepén 249 271 személy volt jelen. Ez valóban a szellemi aratás örömteli időszaka Kolumbiában.

Négyszáz Tanú Kolumbiából, a száz nemzetközi szolgával együtt alkották annak az építőbrigádnak a magvát, akik egy volt baromfigazdaságot alakítottak át egy teokratikus oktatási központtá. A közeli gyülekezetekből további 3000 önkéntes segített szabadnapokon és a hétvégeken, mintegy 1500-an jöttek külföldről is a saját költségükön — néhányan egypár hétre, mások néhány hónapra. A helyi üzletemberek alig hitték el, hogy ez történt, s az egyikük személyesen kérdezte  meg a kolumbiai Tanúkat és a külföldieket, hogy meggyőződjön ennek igaz voltáról. Egy másik üzletember, akire mély benyomást tett az, amit látott és hallott, elfogadott egy bibliatanulmányozást. Most ő és a felesége is megkeresztelt Tanúk.

Az avatási programon 14 országból 1500 vendég volt jelen. Közöttük voltak Milton Henschel és Daniel Sydlik is a Vezető Testületből. Mily örvendetes találkozásokra került sor! És micsoda boldogság a szellemi bőség miatt, melyet Jehova hozott szolgáira Kolumbiában!

Lengyelország

Ugyanabban a hónapban, november 8-án egy másik fiókhivatalt adtak át Nadarzynban, Varsó közelében, Lengyelországban. Theodore Jaracz, a Vezető Testület egyik tagja, aki jelen volt ez alkalommal, kijelentette: „Ez az átadás valóban történelem . . . Ez az első felépült és most átadás alatt levő új fiókhivatal azon a területen, melyet korábban »vasfüggöny mögöttinek« ismertünk. Az úgynevezett vasfüggöny azonban nem tudta megakadályozni Jehova szervezetének előrehaladását! S ennek bizonyítéka épp itt van!”

A vendégek között levő néhány személy évtizedeket várt erre az alkalomra. Közöttük voltak olyan Tanúk, akik hűségesen szolgálták Jehovát a súlyos megpróbáltatások ellenére is 45, 50 vagy még több év óta. Ezek közül számos egyén földalatti Bétel-munkát végzett több mint 40 éven át. Szívük mélyen megindult, amikor Zygfryd Adach, a Fiókbizottság koordinátora ezt mondta: „Kedveseim, nagy erőfeszítéseket tettetek, hogy kivegyétek részeteket Isten szervezetének munkájából, szellemi táplálékot osztva ki a nehéz időkben, még a különösen nehéz időkben is. A börtönben eltöltött évek után gyakran készséggel ajánlottátok fel, hogy folytatjátok a munkát. Ez a bebörtönzés néha négy, öt vagy még több esetben is megismétlődött. Mindannyian emlékszünk azokra  az időkre, így hát teljes meggyőződéssel idézzük a 124. zsoltár szavait: »Ha nem az Úr [Jehova, NW] az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek: Akkor elevenen nyeltek volna el minket . . . Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául! Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk«” (Zsolt 124:2–7).

Amikor bejelentették, hogy egy fiókhivatalt fognak építeni, a reagálás ösztönszerű volt. A gyülekezetek az építkezési területre hoztak szenet, fát, hűtőszekrényeket, élelmet és szerszámokat. A különböző szakmákban és foglalkozásokban képzett testvérek és testvérnők buzgón ajánlották fel önként szolgálataikat. Voltak idősek, akik éveket töltöttek börtönben. Számos fiatal is készséggel ajánlkozott. Nemzetközi szolgák érkeztek tíz országból. A munkások szíve újra meg újra felvillanyozódott, amint látták Jehova irányításának és áldásának bizonyítékát. A községi tanács „munkabeszüntetési” rendelete megváltozott. A látszólag beszerezhetetlen készleteket rendelkezésre bocsátották. Az építési engedély kézhezvételét követően mindössze két év és hat hónap múlva egy tönkrement szállodai helyszín egy vonzó épületkomplexummá lett átalakítva a lengyel fiókhivatal számára.

Új-Zéland

Hat év alatt, mióta egy új fiókhivatalt avattak fel Új-Zélandon, a Királyság-hírnökök száma több mint 30 százalékkal növekedett. Hogy gondoskodni lehessen szükségleteikről, a létesítményeket meg kellett nagyobbítani. Ez azonban többet jelentett. Amint azt az átadási program során kifejtették, az új irodáknak több mint a felét a fordítói munkákhoz használták, mert itt fordítják az irodalmat szamoai, maori, rarotongai és niuei nyelvekre a Dél-csendes-óceán különböző szigetein élő emberek javára. Így 1993. február 27-én átadták az irodaépület a gazdasági épületek megnagyobbított részeit, valamint további lakóépületeket is.

 Az átadásnál jelen volt Lloyd Barry, a Vezető Testület tagja, aki Új-Zélandon nőtt fel és ott kezdte Jehovát szolgálni. A Bétel-család és az építkezésben részt vevő családok minden tagja jelen volt, valamint az utazófelvigyázók is feleségükkel együtt. Voltak vendégek a szomszédos Dél-csendes-óceán országaiból is. Többségük azonban új-zélandi lakos volt, akik 1955 előtt keresztelkedtek meg. Amint az előadók egyike említette, ezek az idősebb személyek végezték azt a munkát, mely lefektette az alapot annak, ami ezen az átadási programon történik. Mennyire értékelik ők az újabbak kitűnő támogatását és kemény munkáját, akik csatlakoztak hozzájuk Jehova imádatában!

Puerto Rico

A fióklétesítmények, melyek 24 évvel korábban épültek Puerto Ricóban, már régóta túlzsúfoltak voltak. A szigeten levő hírnökök száma az 1969-ben levő 5400-ról 1993. április 17-ig — amikor átadták az új fiókhivatalt — több mint 25 000-re nőtt. A testvérek és testvérnők ezreinek négyévi kemény munkája egy gyönyörű épületkomplexumot eredményezett egy paradicsomi környezetben.

A programon jelenlevők különös kiváltságnak érezték, hogy Karl Klein és Albert Schroeder, a Vezető Testület képviselői, valamint más képviselők Brooklynból előadókként vettek részt az eseményen. Az átadást megelőző héten az új létesítményeket már használatba vették egy szeminárium számára, melyen 14 fiókhivatal képviselői voltak jelen. Majd az átadást követően a spanyol fordítói osztály, annak nemzetközi munkacsapatával Brooklynból ebbe az új létesítménybe költözött.

Zambia

A Puerto Ricó-i átadás után egy héttel később egy 13 épületből álló új fiókkomplexumot adtak át Lusaka külterületén, Zambiában. Miért ott?

 A bibliai igazság magvait ebben az országban még 1911-ben vetették el. 1924-re kis tanulmányozási csoportok alakultak. Zambiában most 1993 gyülekezettel 80 488 hírnök van kapcsolatban, és 1993-ban 362 204 személy volt jelen az Emlékünnepen. Ez egy gyümölcsöző terület a Királyság-növekedés számára.

Az új zambiai fiókhivatal építése a nemzetközi együttműködés miatt volt lehetséges, mely Jehova szervezetét jellemzi. Az építészeti és gépészeti tervek a Társulat irodáiban készültek az Egyesült Államokban, Európában és Japánban. A darukat amerikai testvérek adományozták. A rádióberendezéseket, melyek lehetővé tették a telefonbeszerelést, ajándékként küldték Új-Zélandból. A helyszínen azonnal rendelkezésre álló építkezési anyag csak a homok, cement, kő és a fa volt. De átlagosan két nagy teherkocsi-rakomány egyéb ellátmányt küldtek minden héten Dél-Afrikából — ami oda-vissza 3500 kilométer. A zambiai Tanúk teljes szívvel ajánlották fel magukat és anyagi eszközeiket a munka elkészítéséhez. Az átadási program idején Milton Henschel és Theodore Jaracz, a Vezető Testület tagjai is jelen voltak, hogy részt vegyenek a zambiai testvérekkel e boldog eseményen.

Magyarország

Különösen boldog nap volt július 31. a magyar testvéreink számára, amikor Lyman Swingle, a Vezető Testület tagja átadta az újonnan épült létesítményt a további lakószobák és egy fordítói iroda számára. Ezek csupán öt hónap alatt készültek el a helyi gyülekezetek, valamint nyolc másik országból érkező Tanúk segítségével, aminek elkészültét a Magyar Távirati Iroda is bejelentette.

A kemény üldözés évtizedei után 1989-ben Jehova Tanúit Magyarországon törvényesen elismerték. Abban az évben 9990 hírnökkel csúcsjelentést adtak le azokról, akik részt vettek a szántóföldi szolgálatban. Azóta Jehova Tanúi több  mint 8 300 000 órát szenteltek a szántóföldi szolgálatra Magyarországon, és a Királyság-hírnökök száma 14 347-re nőtt.

Anglia

A Watch Tower Society első fiókhivatalát Londonban 1900-ban létesítették. Annak létesítményeit több esetben kellett megnagyobbítani. 1993. augusztus 7-én adták át a legutolsó bővítési részt, egy 18 600 négyzetméternyi üzemet és igazgatási épületet.

A telek hátsó részén levő üzemépületek mindössze 17 hónap alatt készültek el előregyártott betonelemek felhasználásával. Mintegy 5000 önkéntes vette ki részét a munkából. Az igazgatási szárny téglából épült. Körülbelül 133 000 téglát használtak fel. Hány kőművest igényelt ennek a munkának az elvégzése? Csupán hét testvérnőt és két testvért a felügyelethez. Egy kivitelező, aki meglátogatta a helyszínt, hitetlenkedve rázta a fejét, mikor elmondták neki, hogy kik végezték a munkát.

A Vezető Testületből Albert Schroeder volt jelen, hogy részt vegyen az átadási programon. Azzal örvendeztette meg a hallgatóságot, hogy a Királyság-munka angliai növekedésének 1937 óta történt részleteit idézte, amikor őt a brit szigetekre küldték, hogy felügyeljen a munkára és bátorítson arra, hogy legalább 1000 személy jelentkezzen úttörőnek. Micsoda öröm látni, hogy most 127 395 Királyság-hírnök van Angliában, és hogy közülük átlagosan 12 803-an vannak az úttörőmunkában minden hónapban.

Fordítói szolgálat

A Vezető Testületet nagyon érdekli, hogy mindent megtegyen, ami szükséges ahhoz, hogy a nagy sokaság valóban kijöjjön „minden nemzetből, és ágazatból, és népből és nyelvből”, amint azt a Biblia kijelenti (Jel 7:9). Ennek megvalósításáért imádkoznak a világközpontban és Jehova  szolgái között világszerte. Mindezen csoportok embereinek az elérése óriási feladat, melyet csak Jehova szellemével lehet sikeresen elvégezni.

A Biblia és a bibliai irodalmak lefordítása fontos szerepet játszik ebben. Elérhetőek az emberek saját nyelvű irodalom nélkül? Igen, de a prédikálás és tanítványképzés munkájának hatékonyságát nagymértékben növeli az, amikor az irodalom ezen emberek anyanyelvén biztosítva van.

Jelenleg legalább néhány aktuális kiadvány rendelkezésünkre áll 236 nyelven. Az Őrtoronyt rendszeresen nyomtatják 116 nyelven. Az elmúlt évben sok fordítói csoportot megerősítettek, melyek a folyóiratokban alkalmazott nyelvekre fordítottak, azokat pedig, melyek további 70 nyelven dolgoznak, oktatásban részesítették. Ezek között vannak olyan nyelvek, melyeket Kelet-Európában, Ázsia déli részén és Afrikában használnak, valamint olyanok is, melyek a dél-amerikai indián törzsek között és a Csendes-óceán szigetein élő emberek között használatosak. Az ilyen csoportok kialakítása magában foglalja fordítók, fordítást ellenőrzők és átolvasók felkutatását, oktatását, valamint felszerelésekkel való ellátását. Nekik mind önátadott keresztényeknek kell lenniük, önkénteseknek, akik képesek is rendelkezésre bocsátani magukat ilyen munkára.

Természetesen több olyan nyelv van, amely figyelmet igényel, s közöttük sokat több mint egymillió ember beszél. Az ezért felelős testvérek állandóan azon munkálkodnak, hogy felkutassanak és kiképezzenek fordítókat, és ellássák őket a szükséges felszerelésekkel — ha szükséges, terveznek új betűtípusokat és számítógép szoftvert is a további nyelvek használatához. Amint áttekintjük azt, amit Jehova értünk tett, biztosak vagyunk benne, hogy mindennel el fog látni minket, ami szükséges a még hátralevő időben elvégzendő munkához. Kiváltság számunkra az ő munkatársának lenni (1Kor 3:9).

 Szolgálati Kiképző Iskola hat kontinensen

A Gileád Iskola már 50 éve működik, és az ott végzetteknek részük van a Királyság-érdekek több mint 200 országban való előbbre vitelében. A ’tanúbizonyság’ mily nagyszerű ’halmát’ eredményezte Jehova ezen önfeláldozó szolgáinak a munkája!

A sürgős szükségleteknek eleget téve, további segítséget eredményezett a Szolgálati Kiképző Iskola, mely különleges oktatást nyújt egy két hónapos intenzív tanfolyam alatt. Az elmúlt szolgálati évben ezen iskola 29 osztályában kapott értékes oktatást több mint 684 vén és kisegítőszolga. Az osztályokat Japánban, Nigériában, és az Egyesült Államokban tartották, valamint a latin-amerikai fiókhivatalok területén, ahol 16 különböző országból a spanyol nyelven beszélő tanulók voltak jelen. Az iskola Ausztráliában azok javára szolgált, akik a Fidzsi-szigetekről, Pápua Új-Guineáról, Új-Zélandról, a Salamon-szigetekről és Nyugat-Szamoáról jöttek. Európában öt helyen 12 különböző országból kaptak kiképzést a testvérek.

Sok gyülekezetben nincsenek olyan testvérek, akik az elöljárói teendőket elláthatnák. Ez különösen igaz Latin-Amerikában, ahol egy nagy gyülekezetben talán egy vagy két vén van, és körülbelül ugyanennyi kisegítőszolga. Amikor a Szolgálati Kiképző Iskola végzőseit ilyen különleges szükségben levő területekre jelölték ki, hogy a saját országukban szolgáljanak, megnövekedett a szántóföldi tevékenység, az úttörőszolgálat határozottan fellendült, különösen a fiatalok között, és több személyes figyelmet szentelnek sok új egyénnek, akik most csatlakoznak a szervezethez.

Azok közül, akik elvégzik az iskolát elég sokan tudnak más nyelven beszélni. Ezért Európában, de különösen az Egyesült  Államokban az ilyen testvéreket arab, kínai, horvát, francia, olasz, japán, koreai, orosz, spanyol, török és vietnami nyelven beszélő csoportokhoz és gyülekezetekhez jelölték ki. Ez nagy segítségnek bizonyult.

A végzősök közül többeket, akik olyan helyzetben voltak, hogy el tudtak fogadni külföldi megbízatást, Kelet-Európába, Afrika bizonyos országaiba és Távol-Keletre küldtek, hogy fiókhivatalokban szolgáljanak, valamint hogy misszionáriusok, különleges úttörők és utazófelvigyázók legyenek. Az iskola ily módon is hozzájárult a Királyság-munka előrehaladásához.

Ezekkel az egyedülálló vénekkel és kisegítőszolgákkal kapcsolatban, akik készségesen ajánlották fel magukat, valóban elmondható, hogy erőfeszítéseik gyümölcsözőek. Ők azok között vannak, akikről a Zsoltárok 110:3 (Úf) a következő leírást adja: „mint . . . harmat, olyan a te ifjúságod.”

Minden nemzetiségű ember elérése

Néhány országban jelentős terület van, ahol nem végeznek rendszeres prédikálást. Ezen területek némelyike olyan országokban van, melyek nem fogadnak misszionáriusokat. Az utóbbi években azonban ezen országokból emberek milliói vándoroltak olyan országokba, melyekben Jehova Tanúi rendszeresen végzik a hatékony prédikálást. A hírnökök úgy találták, hogy a külföldi misszionáriusi területek jönnek hozzájuk. Amikor az emberek pedig távol vannak a szülőföldjük közösségéből eredő erős nyomástól, közülük néhányan boldogan tanulmányozzák a Bibliát. Számos helyen a menekültek szántóföldje bizonyult a legtermékenyebbnek.

Így a ciprusi fiókhivatal ezt jelenti: „Egy új terület tárul fel itt Cipruson. Találtunk érdeklődőket, akik Libanonból, Szíriából, Perzsiából, Bulgáriából, Romániából, Oroszországból, a korábbi Jugoszláviából, a Fülöp-szigetekről és máshonnan  jöttek. Ezek az emberek, akik dolgozni jöttek és egy új életet kezdeni, gyakran inkább hajlandók meghallgatni, mint mások.”

Amikor egy lány Mongóliából egy kelet-németországi egyetemen volt hallgató, találkozott és összeházasodott egy Guyanából származó fiatal férfival. Később Guyanában olvasni kezdték a Watch Tower néhány kiadványát, kértek egy házi bibliatanulmányozást és 1993-ban megkeresztelkedtek. Gyermekeik is a jó hír terjesztői. Ami az édesanyát illeti, ő buzgón osztja meg a Királyság-üzenetet a Mongóliában levő családjával és másokkal.

Angliában a testvérek megtanulják az emberek szélesebb köreire kiterjeszteni a prédikálást abból a célból, hogy segítsenek a más országokból való emberek szellemi szükségleteit kielégíteni. Londonban most 8 nyelven tartanak rendszeresen összejöveteleket. Kanadában vannak gyülekezetek, melyek 11 nyelvcsoport szükségleteinek szolgálnak, és néhány összejövetelt 4 további nyelven tartanak meg. Termékeny terület található az oroszul beszélő bevándorlók között, valamint a keletről jöttek ezrei között, akik Kanadában telepedtek le az utóbbi években.

Sok ember a hazájában levő kíméletlen állapotok elől menedéket keresve Norvégiába, valamint más országokba utazott. A testvérek Norvégiában most hozzákezdtek, hogy különleges látogatásokat tegyenek minden helyen, ahol ilyen menekültek laknak.

Izraelben is új szántóföldet nyitott a bevándorlás a tanúskodás számára. Nagy számban érkeztek a volt Szovjetunióból, és sokan mutatnak érdeklődést az igazság iránt.

Vannak emberek a ti területeteken, akik nem beszélik a helyi nyelvet? Mit tesztek, hogy megosszátok velük a Királyság-üzenetet? Jehova akarata az, hogy „minden ember idvezüljön és az igazság ismeretére eljusson” (1Tim 2:3, 4).

[Kép a 4. oldalon]

A Lokomotív Stadion Moszkvában, ahol 23 743-an voltak jelen Jehova Tanúi nemzetközi kongresszusán

[Képek az 5. oldalon]

A nyilvánosság készséggel fogadta a bibliai traktátusokat, és sokan azonnal megálltak, hogy elolvassák azokat

[Képek a 6. oldalon]

Fiatal korában német Tanúktól hallotta az igazságot 1944-ben egy női koncentrációs táborban, Ravensbrückben

Ő először 1942-ben hallotta az igazságot Besszarábiában (most Moldova); ismételten letartóztatták a hitéért; most körzetfelvigyázó

Stadion Kijevben, ahol 64 714 résztvevő volt és 7402 személy keresztelkedett meg

[Kép a 9. oldalon]

A Vezető Testület tagjai a fiókszemélyzettel együtt a Wallkillban (Egyesült Államok) megtartott szemináriumon

[Kép a 12. oldalon]

Watch Tower segélyszállító kamion, Monrovia (Libéria)

[Kép a 15. oldalon]

Újonnan épült Királyság-terem Igiedumán (Nigéria)

[Képek a 17. oldalon]

Jehova Tanúi új kongresszusi terme Rio de Janeiróban (Brazília)

[Kép a 19. oldalon]

Új iroda és nyomda Facatativán (Kolumbia)

[Kép a 20. oldalon]

A megnagyobbított fióklétesítmények Új-Zélandon

 [Képek a 21. oldalon]

Fent: Zambia; középen fent: Puerto Rico; jobbra: Magyarország

[Kép a 22. oldalon]

Lengyel fiókhivatal Nadarzynban, Varsóhoz közel

 [Kép a 27. oldalon]

A megnagyobbított fióklétesítmények Londonban (Anglia)