Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Jehova Tanúi 1996-os évkönyvének beszámolója

Jehova Tanúi 1996-os évkönyvének beszámolója

Jehova Tanúi 1996-os évkönyvének beszámolója

ÉSAIÁS prófétán keresztül Jehova Isten a következő szavakkal fordult szeretett szervezetéhez: „minden fiaid az Úr tanítványai lesznek, és nagy lesz fiaid békessége” (És 54:10, 13). Jézus Krisztus ezeket a szavakat idézte, amikor arról a munkáról adott felvilágosítást, melyet Atyja általa mint tanító által vitt véghez (Ján 6:45). Több mint 1960 éves időszak elteltével ez az oktatói munka tovább folytatódik, mely felkészíti a „minden ágazatból és nyelvből és népből és nemzetből” való emberek kicsiny nyáját, hogy Krisztussal szolgáljanak égi Királyságában (Jel 5:9, 10; Luk 12:32). De az isteni tanítás programja nem korlátozódik a kicsiny nyájra.

Jehova látomást adott Ésaiásnak egy nagy sokaságról — Isten leendő gyermekeiről — is, amely minden nemzetből való emberekből áll, akik felmennek Jehova hegyére, hogy oktatásban részesüljenek útjairól (És 2:2–4). Ezzel a látomással összhangban Jézus azt parancsolta követőinek, hogy ’tegyenek tanítványokká’ vagy tegyenek tanulóvá „minden népeket . . . tanítván őket, hogy megtartsák mindazt”, amit hallott az Atyjától, és megtanított nekik (Máté 28:19, 20). Napjainkban ez az oktatói munka lélegzetelállító sebességgel halad előre.

Az elmúlt szolgálati évben átlagosan 4 950 344-en vettek részt minden hónapban a Jehova Királyságával kapcsolatos nyilvános tanúságtételben. Az év folyamán a résztvevők csúcsszáma 5 199 895 főt tett ki. Majdnem minden nemzetből való, minden rasszhoz tartozó ember volt közöttük. A jó hír ezen hírnökeinek némelyike 80, 90, sőt még 100 éves is — ezek közé tartozik egy hűséges felkent testvér is Pennsylvaniában (USA), aki már több mint 102 éves, és úttörőként szolgál már 46 éve. Van még sok fiatal is, mint például Németországban az a 13 éves Tanú, aki személyes területének tekinti iskoláját; aztán az a fiatal hírnök Olaszországban, aki gondoskodott róla, hogy tanára és minden osztálytársa kapjon egy példányt a 34-es számú Királyság-hírekből.

Az éves beszámoló azt mutatja, hogy az isteni oktatási program jelenleg 232 országban, szigetcsoporton és területen folyik. Azok pedig, akik részt vesznek e munkában, nagyon elfoglaltak. Az 1995-ös szolgálati évben 1 150 353 444 órát szenteltek a szántóföldi szolgálatra, 421 827 907 újralátogatást végeztek, és átlagosan 4 865 060 házi bibliatanulmányozást vezettek. Sokan szívlelték meg a kapott oktatást; ennek eredményeként 338 491-en keresztelkedtek meg Jehovának való önátadásuk szimbolizálásául. Ezek az emberek különféle hátterűek. Lengyelország arról számol be, hogy a megkeresztelkedők „főként fiatalok” voltak. Az albán hivatal jelenti, hogy egy Tanú, aki korábban olasz katolikus apáca volt, segített Jehova megkeresztelt imádójává válnia egy albán hölgynek, aki ateista és tevékeny kommunista volt. Ők ketten most több mint 50 bibliatanulmányozást vezetnek másokkal Albániában, és igazán élvezetet találnak ebben.

Az Őrtorony és Ébredjetek! már sok éve hatásos eszköznek bizonyul a világméretű oktatási programban, melyet Jehova Tanúi visznek véghez. E folyóiratok elsődleges figyelmet szentelnek a Bibliának, és azoknak a csodálatos dolgoknak, melyeket feltár Istennek az emberiségre vonatkozó szándékával kapcsolatban. Ezek a folyóiratok valóban nemzetközi szemléletmódot tükröznek; éberségre intik az olvasókat a világszerte tapasztalható fontos eseményeket illetően, és figyelmeztetnek azokra a módszerekre, melyek segítségével az emberek — függetlenül a lakóhelyüktől — sikeresen megbirkózhatnak az élet nyomásaival. Ebben az évben valójában 456 995 181 folyóiratot helyeztek el érdeklődő személyeknél. 1995. szeptember 1-jén Az Őrtoronyt 120 nyelven nyomtatták; az Ébredjetek!-et 75 nyelven. Április elején néhány gyülekezet különleges lendületet adott a folyóirat-terjesztésnek, mivel intézkedést tett egy nagyon különleges folyóiratnapra. A görögországi Pireuszban egy gyülekezet, mely rendszerint 90 hírnököt jelent, négy szántóföldi összejövetelt tervezett erre a nagyon különleges napra. Egyesült erőfeszítésük eredményéül 700 folyóiratot helyeztek el azon a napon. Április folyamán az 538 hírnök, aki jelentést ad le Albániában, 56 049 folyóiratot helyezett el — 104 példányt hírnökönként! A guatemalai, chilei, trinidadi és a Fidzsi-szigeteki fiókhivatalok szintén arról számoltak be, hogy az ilyen nagyon különleges folyóiratnapokra tett elrendezésekre kiváló reagálást tapasztaltak.

Videofilmek felhasználása az oktatásban

Az utóbbi években Jehova Tanúi videofilmeket is felhasználtak oktatási eszközökként. Idáig közel négymillió videoszalagot készítettek több mint 30 nyelven. Az újakat az elmúlt szolgálati évben adták ki, melyeknek címei: United by Divine Teaching (Egyesülten az isteni tanítás által; ez az 1993—1994-es nemzetközi kongresszussorozaton alapul), A föld végső határáig (hangsúlyt fektet a Gileád Iskolára és arra a munkára, melyet misszionárius végzősei tesznek), The New World Society in Action (Az új világ társadalma tevékenység közben; történelmi pillanatképeket nyújt a modernkori szervezetről, amikor az a mai méretének körülbelül egytizede volt), és az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv első három fejezete, mely amerikai jelbeszédre fordítva készült el.

A jól elkészített videofilmeket értékelik a művelt emberek. Fel lehet használni olyan emberek tanítására, akik írástudatlanok, akik fiatalok és még nem tanultak meg olvasni, és akiknek gyenge a koncentrálóképességük, valamint még a siketeknek is. Egy tizenévest, aki Tanú rokontól kapta ajándékba a United by Divine Teaching című videokazettát, annyira megindított a film, hogy azonnal arra kérte mostohaapját, vigye el őt a Királyság-terembe. Libanonban a vének arra törekszenek, hogy a hírnököket minden előrehaladó házi bibliatanulmányozásukra elkísérjék, és ha lehetséges, megmutassák nekik a Jehova Tanúi — a szervezet, amely ezt a nevet viseli című videofilmet. Ez kiváló eredményekkel járt.

A Királyság-hírek világméretű terjesztése

A tanúskodás egyik kiemelkedő jellege 1995 folyamán a 34-es számú Királyság-hírek traktátus terjesztését foglalta magában. Már hónapokkal előtte felkeltették a várakozást. Majd április 23-án vasárnap, a „Közel a hamis vallás vége” című nyilvános előadás után közreadták a Királyság-híreket, és ezzel 111 nyelven egyidejűleg elkezdődött a terjesztés. Az év későbbi szakában még 25 nyelven terjesztették a traktátust. Sok országban, azon időszak alatt, melyet erre a terjesztésre szántak, új csúcsot értek el a hírnök- és az óraszámban.

Mexikóban egy úttörő eltörte a lábát, és attól félt, hogy nem tudja kivenni részét a munkában. De szerzett egy tolószéket, reggel fél nyolctól 11 óráig kinn ült a háza előtt, és odahívta azokat az embereket, akik elmentek mellette. Három napon belül mindazt a példányt elterjesztette a traktátusból, amivel csak rendelkezett, és még többet kért belőle.

Nápolyban (Olaszország) a testvérek különleges erőfeszítést tettek, hogy diákoknak terjesszék a Királyság-híreket. Egy különleges úttörő arról számol be, hogy egy iskola-igazgatónő azonnal felismerte őt mint Jehova egyik Tanúját. Miután elolvasta a traktátust, ezt mondta: „Semmi kifogásolható dolgot sem találok benne. Adjon belőle 841 példányt. Minden tanítványomnak kell hogy legyen egy példánya!” Később, amint a tanulók elmentek az iskolából, több száz diák kezében volt traktátus. Egy bencés apácák vezette iskolát is meglátogattak a Tanúk Nápolyban. A „főnöknő” meglepődve olvasta, hogy valóban létezik maradandó megoldás az emberiség problémáira. Háromszázötven darab Királyság-híreket kért, hogy a gyermekek szüleinek szétossza, és ezt — nyilvánvalóan nagy élvezettel — meg is tette az egyik iskolai színjátszás alkalmával.

Sokféleképpen reagáltak az üzenetre. Sok ember közömbös, néhány pedig dühös volt, de mások pozitívan reagáltak. Alaszkában egy buddhista hátterű főiskolai hallgató, aki hálásan elfogadta a traktátus egy példányát, beleegyezett a bibliatanulmányozásba, és két hónappal később jelen volt a kerületkongresszus egy részén. Ausztráliában egy „hitehagyott anglikán” azt írta, hogy „kutatta az igazságot — az élet igazi értelmét”. Indíttatást érzett, hogy még több felvilágosítást kérjen. Egy házaspár, amelynek a belize-i tengerparton felkínálták a Királyság-híreket, végül elfogadta azt, amikor újra felajánlották nekik egy kis házikóban Alaszka egy távoli részén. Ruandában egy Tanú kinyarvanda nyelven küldött egy példányt a nővérének Belgiumba, és arra buzdította, hogy keresse fel a Tanúkat. Ő ezt megtette; a Tanúk ugyanezt a kiadványt terjesztették. Még ugyanazon a héten élvezettel vett részt első bibliatanulmányozásán.

Kamerunban a hírnökök egységes erőfeszítése a következő kérdés feltevésére indított néhány megfigyelőt: „Mi történik itt? Miért prédikálnak a Tanúk ily nagy számban?” Néhányan úgy következtettek, hogy Armageddon minden bizonnyal közel van. Egy úttörő, aki erősen katolikus faluban terjesztette a traktátust, visszatért egy héttel később, és egy lelkes csoportot talált, mely rá várt. Ezt mondták: „Most már tudjuk, mi a különbség Jehova Tanúi és a katolikusok között.” Tizenhárom bibliatanulmányozás kezdődött, és azt kérték, építsenek Királyság-termet.

Dániában egy fiatal hölgy elfogadott egy példányt a Királyság-hírekből, és bement a házába. De ezután rögtön újra kinyitotta az ajtót, és ezt kérdezte: „Be tudja bizonyítani a Bibliából, amiről ez a prospektus beszél?” A hírnök a New World Translationt használva ezt meg is tette. Majd ezt kérdezte a hölgy: „Meg tudná nekem ugyanezt mutatni a saját Bibliámból?” A Tanú ezt is megtette. A következő látogatáskor rendszeres tanulmányozásban állapodtak meg.

Etiópiában a traktátust kitették egy egyetemi hirdetőtáblára. A Dominikai Köztársaságban terjesztését bejelentették a rádióban. Oroszországban a traktátus terjesztésére reagálva, sok beérkezett levél közül az egyik a következőkről számolt be: „Ez a nyomtatvány a Biblia buzgó tanulmányozásának elkezdését ajánlja. Sok ember van itt — közöttük sok fiatal —, aki tanulmányozni akar.” Ők sürgősen segítséget kértek.

Dél-Afrikában egy idősebb férfi, aki olvasta a Királyság-híreket, felhívta azt a hírnököt, aki otthagyta ezt nála, és így kiáltott fel: „Megtaláltam az igazságot!” Még ugyanazon a napon három kilométert gyalogolt a Királyság-teremhez, és azóta egyetlen összejövetelről sem hiányzott.

Buzgó teljes idejű szolgák

A tanúskodómunkában sokan járnak elől, akik úgy rendezték dolgaikat, hogy az úttörőszolgálatban legyenek. Átlagosan 663 521-en szolgáltak úttörőként minden hónapban. Milyen nagyszerű munkát végeztek! Nagy részük általános úttörő volt, akiknek céljuk, hogy 90 órát töltsenek el havonta a szántóföldi szolgálatban; több mint 15 000-en voltak különleges úttörők, akiknek időterve 140 órát tartalmaz minden hónapban a tanúskodásra; sokkal többen voltak kisegítő úttörők, akik 60 vagy ennél több órát szenteltek havonta Isten Királyságának, mint az emberiség egyedüli reménységének hirdetésére. Te részt tudtál venni ilyen szolgálatban az év folyamán?

Azok közül, akik teljes időben szolgálnak, 16 468-an tagjai a Bétel-családnak szerte a földön. Ebből 5709-en szolgálnak a világközpontban; mindegyikük tagja a különleges teljes idejű szolgák rendjének. Továbbá 4374-en foglalkoznak olyan megbízatásokkal, melyek azt követelik meg tőlük, hogy egy kijelölt kerületben egyik kongresszusról a másikra utazzanak, vagy egy körzetben egyik gyülekezetből a másikba. Minden ilyen utazófelvigyázó fő tevékenységei közül az egyik a szántóföldi szolgálatban való élenjárás.

Legfontosabb összejövetelünk

Krisztus halálának emlékünnepét április 14-én, naplemente után tartottuk meg, mely az év szellemi fénypontja volt. Ez arra a szerető gondoskodásra irányította a figyelmet, melyet Jehova tett Jézus Krisztus által mindazok megmentésére, akik hitet gyakorolnak (Máté 26:26–30; Csel 4:12). Világszerte 13 147 201-en vettek ezen részt. Néhány helyen a jelenlevők száma igazán kiemelkedő volt. Lilongwéban (Malawi) egy gyülekezet, melyben körülbelül 150 hírnök van, 1202 jelenlevőről tett jelentést. Az oroszországi Uzhoorban, ahol 25 hírnök tevékenykedik, 247-en voltak az Emlékünnepen, és a türkmenisztáni Ashabádban egy 103 fős gyülekezet 1053 jelenlevőről számolt be. A nyugat-afrikai Beninben egy 45 hírnökből álló gyülekezetben 901-en voltak jelen ezen a fontos eseményen. A libériai Buchananban, az 50 hírnökből álló gyülekezetben 705-en vettek részt az Emlékünnepen, amikor hallótávolságon belül folyt a polgárháború.

Siviában (Peru) két különleges úttörő kibérelt egy termet az Emlékünnepre, és őszinte, vallásos embereket hívtak meg — beleértve ebbe a helybeli kormányhivataloknál dolgozókat is — hogy jöjjenek el. Az úttörőket fellelkesítette a 93 jelenlevő, kik közül a legtöbben úriemberek voltak. A helybeli katolikus egyház vallásos körmenetet tervezett arra az estére, ám ezt le kellett mondani, mivel a „szent” szállításával megbízott férfiak Jehova Tanúival voltak az Emlékünnepen. Csalódottságukban az egyház támogatói kövekkel hajigálták azt az épületet, ahol a Tanúk összegyűltek.

Jóllehet az Emlékünnep a legfontosabb esemény a teokratikus naptárban, ez semmi esetre sem az egyetlen időszak, amikor isteni oktatás céljából összejövünk. Minden héten találkozunk, hogy Az Őrtorony segítségével tanulmányozzuk a Bibliát. 1995. szeptember 1-jén ez a folyóirat 100 nyelven jelent meg egyszerre, és ez a tény hozzájárul a Jehova Tanúi között meglévő szellem egységéhez. Az Őrtoronyt 116 éve használja a hű és értelmes rabszolga, mint Jehova szolgái szellemi eledeléről való gondoskodás fő eszközét. És az oktatás micsoda gazdag programját kínálta ez az elmúlt évben! Emellett négy másik hetenkénti összejövetelnek örvendünk. Minden évben megtartjuk a körzetkongresszust és a különleges kongresszusi napot is. Ezenkívül élénken várjuk az évenkénti kerületkongresszust.

Kongresszusok az egész földön

Az „Istenfélelem” kerületkongresszus-sorozat, mely 1994-ben kezdődött, az 1995-ös szolgálati év korai szakaszában is folytatódott. Zambiában például 49 ilyen kongresszust tartottak meg, melyeken a jelenlevők összesített csúcsszáma 327 856 volt. Egy népes családnak nagy távolságra utazni tömegközlekedési eszközzel gyakran túl drága, így a kongresszusi helyszínek szétszórtan voltak az egész országban. Ennek ellenére néhány embernek, akik szamarakra vagy ökrös szekerekre voltak utalva, még így is nyolc napot kellett utaznia az odafelé vezető úton, hogy eljusson a kongresszusra. Sokan a fejükön terhet cipelve gyalogoltak; mások kerékpárokat használtak; néhányan jól megrakott teherautók hátuljára másztak fel; megint mások buszokat, vonatokat vagy egyéb rendelkezésre álló tömegközlekedési eszközöket vettek igénybe. Az arra tett egységes erőfeszítésük, hogy elmenjenek a kongresszusokra, hitük kiemelkedő kifejezése volt.

Az 1995-ös szolgálati év második felében azon kongresszussorozat kezdődött el, mely az „Örvendező dicsérők” témát hangsúlyozta ki. Az egyik testvér, aki Dániában volt ezen jelen, a következőt figyelte meg: „Ez egy újabb szerető kérést intézett felénk, hogy életünket hozzuk összhangba a Jehova által felállított irányelvekkel, és hogy az igazsághoz méltón éljünk. A Sátán részéről jövő nyomás egyre nő, de jó, hogy emlékeztettek minket, milyen sok okunk van örömtől áthatottnak maradnunk még a próbák és bajok ellenére is. Mennyire megindító volt hallani a testvérek és testvérnők személyes tapasztalatait! E kongresszusi program után még inkább kiváltságos helyzetben éreztük magunkat, amiért Jehova szervezetéhez tartozunk.”

Az oroszországi hivatal jelenti, hogy Volgográd kerületében — körülbelül 500 kilométerre Csecsenföldtől — minden nagy nyilvános eseményt hivatalosan töröltek az akkoriban dúló háború miatt. De Jehova Tanúi „Örvendező dicsérők” kerületkongresszusát nem törölték. Az első napon 50 vagy 60 rendőr volt jelen. Vasárnap csupán 10 vagy 15, és legtöbbjük irodalmat akart, valamint még több ismeretet a Bibliából.

Svédországban tíz kerületkongresszust tartottak meg a tágas strängnäsi kongresszusi teremben. Ebben az évben nem rendeztek nemzetközi kongresszust, de mivel a svéd lakosság sok nemzetből való embert foglal magában, az angol kongresszuson legalább 60 nemzetiséget képviselő személy volt jelen az 1102 fő között.

A program egyik kiemelkedő része az Ismeret, amely örök élethez vezet című új könyv közreadása volt. Az Örökké élhetsz Paradicsomban a földön című könyvet 1982-ben adták ki (magyarul 1985-ben), és melyet 126 nyelven jelentettek meg. Ez a könyv mindezeken a nyelveken értékes oktatási eszköznek bizonyult. A kongresszuson jelen lévők azonban élénk érdeklődést mutattak, amint körvonalazták a felgyorsított tanítványképző programot az Ismeret könyvvel kapcsolatban. Felismerték az ilyenfajta gondoskodás időszerűségét. Az új könyvnek 131 nyelvre történő lefordítását már jóváhagyták; ezek közül 86-ot — az angol kiadáson kívül — vagy már megjelentettek, vagy pedig éppen most nyomtatják őket, és készen állnak a még hátralévő „Örvendező dicsérők” kerületkongresszusokon való közreadásukra. Nagy-Britanniában egy férfi este az ágyában olvasta az Ismeret könyvet. Másnap reggel nyolc órakor azt mondta feleségének, hogy tanulmányozni akar. Albániában egy másik férfi az egész könyvet elolvasta, és felismerve tartalmának fontosságát, heti háromszori tanulmányozást kért. Úgy tűnik, ez az új könyv értékes eszköz lesz az isteni oktatási program utolsó részében, mely Jehova nagy napjának eljövetele előtt végbemegy.

Ésaiás próféta által Jehova régen megjövendölte azt a szellemi bőséget, melyet más emberekkel ellentétben szolgái élveznek (És 65:13, 14). Jehova Tanúi szellemileg valóban jól táplált és boldog nép! Szellemi jólétükben pedig buzgón megosztoznak másokkal, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot.

Továbbra is magán a Biblián van a hangsúly

Az isteni oktatásban maga a Biblia a legfőbb tankönyvünk. Sok munkát végeznek el Jehova Tanúi a Biblia terjesztésében. Ez gyakran olyan fordítások használatát foglalja magában, melyek az adott nyelveken elérhetők. 1950-ben azonban megkezdődött a New World Translation terjesztése. Ez a kiváló fordítás most 25 nyelven áll rendelkezésre. Ezek közül 13 nyelven (az angol és a portugál Braille-on kívül) a teljes Bibliát kiadták. A többi 12 nyelven a Keresztény Görög Iratokat nyomtatták már ki. Eddig 84 400 000 példányt készítettek el.

A teljes New World Translation finn nyelvű kiadását készítették el 16 évi kemény munka után. Ebben az évben ennek kiadásakor dörgedelmes tapsvihar tört ki Finnország hat kerületkongresszusán. Ezenfelül, amikor megtudták, hogy a nagy betűs kiadás is kapható, sok idős személy örömkönnyeket hullajtott. Augusztusban a hongkongi és tajvani kongresszusokon a kínai Tanúkat is felvillanyozta, amikor saját nyelvükön kapták meg a New World Translation of the Christian Greek Scripturest. Ezt a már megszokott kínai nyelvű Héber Iratokkal egybekötötték. Afrikai nyelveken két további kiadást fejeztek be, és most ezek a nyomtatásra és bekötésre várnak. Jelenleg további öt nyelven folyik a Biblia fordítása.

Az Őrtorony Oktatási Központ Pattersonban

Az Őrtorony Oktatási Központ építésén 1988-ban kezdődött el a munka Pattersonban (New York állam) — a brooklyni Bételtől csupán 112 kilométerre északra — egy gyönyörű helyen fekvő területen, erdő borította dombok és völgyek között. Amikor majd elkészül, a fő lakóépületek 1200 személynek biztosítanak szállást.

Elegendő létesítményt fejeztek be 1995 tavaszára, így lehetőség nyílt az Őrtorony Gileád Biblia Iskola 99. osztályának levezetésére ezen az új helyen. A tanórák április 17-én kezdődtek el egy előadással, mely a New World Translation sajátosságait emelte ki — ezt Albert Schroeder tartotta meg, aki a Vezető Testület Tanítói Bizottságának egyik tagja, és aki a Gileád Iskola oktatói karában szolgált, amikor 1943-ban elkezdődött az iskola.

A 99. osztály megkezdése utáni hetekben a Társulat világközpontja hivatalainak számos osztályát a pattersoni létesítményekbe költöztették át. Néhányat már korábban áthelyeztek. A szeptember 1-jén Pattersonban működő osztályok a következők voltak: Szolgálati Osztály, Írói Levelezés, Fordítószolgálat, Művészeti Osztály, Fényképészeti Osztály, Videoszolgálat, valamint a Jogi, Tervezői és Braille osztályokkal kapcsolatos munkák bizonyos része.

A Királyság Szolgálati Iskola elősegíti az Istennek tetsző előrehaladást

Pál apostol arra intette munkatársát, Timótheust, gondolkodjon el az ihletett tanácson, melyet kapott, és alkalmazza azt, hogy így előmenetele nyilvánvaló legyen. Pál buzdította, hogy állandóan ügyeljen a tanítására (1Tim 4:15, 16). A Királyság Szolgálati Iskola, mely a nemzetközi teokratikus oktatói program része, segít a világ minden táján élő véneknek és kisegítőszolgáknak, hogy pontosan ezt tegyék! Azt a tényt hangsúlyozza, hogy a teokrácia — vagy Isten általi uralom — szeretet általi kormányzás, mivel Isten szeretet (1Ján 4:8).

Egyedül az Egyesült Államokban 71 tanfolyamot tartottak meg az elmúlt szolgálati év folyamán, és összesen 136 480 testvér vett rajta részt (69 771 vén, 66 709 kisegítőszolga). A Bételből 35 testvért bíztak meg, és még több mint 500 utazófelvigyázót is, akik részt vettek az Egyesült Államokban lévő osztályok képzésében. Zambiában a Királyság Szolgálati Iskolát megelőzően egy különleges összejövetelt tartottak 76 utazófelvigyázó számára. Ezután 57 osztálynak vezettek le tanfolyamot Zambiában mindenütt, melyeken összesen 6418 vén és 4349 kisegítőszolga vett részt. Malawiban is hasznot merítettek ebből az iskolából a testvérek — 28 utazófelvigyázó, 1573 további vén és 1424 kisegítőszolga kapott értékes képzést. Az 1995-ös szolgálati év folyamán ezt az iskolát a világ legtöbb országában megtartották.

Igen nagy várakozás övezte az iskolát, és a több ezer jelenlévő nem csalódott. Minden képzés és tanács, melyet kaptak, a Biblián alapult. Az első ülésszaktól kezdve az utolsóig a vének és kisegítőszolgák a béreaiakra jellemző elmebeli készséget nyilvánítottak ki, hogy befogadják a képzést és útmutatást, melyről a ’hű rabszolgán’ keresztül történt gondoskodás (Máté 24:45–47Vida; Csel 17:11).

A világ minden tájáról érkeztek az iskola iránti értékelést kifejező szavak. Néhány testvér a Karib-tenger vidékén ezt mondta: „A nyitó imától kezdődően nyilvánvaló volt, hogy Jehova valóban törődik juhaival, és azt kívánja tőlünk, alpásztoroktól, hogy a szeretet szellemében nyújtsuk nekik a lehető legtöbb támogatást és buzdítást.” A csendes-óceáni szigetekről érkezett ez az őszinte megjegyzés: „Egyszerűen bámulatos volt, amit abból az anyagból nyertünk, melyet már eddig is tudtunk. Vagy legalábbis úgy hittük, hogy tudjuk!” Sok újonnan kinevezett szolga is hasznot merített ebből az elrendezésből. Az egyik helyen például megfigyelték, hogy a jelen lévő kisegítőszolgák 85 százaléka először vett részt Királyság Szolgálati Iskolán. Igen, a Királyság Szolgálati Iskola tanfolyama az egész szervezet számára áldásosnak bizonyul, és ennek kedvező hatásai kétségtelenül a jó gyümölcsök bőségét termik.

A Szolgálati Kiképző Iskola jótékony hatásai

Az év folyamán a Szolgálati Kiképző Iskola osztályainak oktatása folytatódott. Ez az iskola — nyolchetes tanfolyamával — úgy működik, mint a Gileád Iskola kibővítése, mely most a pattersoni (New York állam) Őrtorony Oktatási Központban van. Több tanuló vett részt a Szolgálati Kiképző Iskolán, mint bármely más szolgálati évben.

Először tartották meg az iskolát a Dominikai Köztársaságban, Indiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Peruban, Portugáliában, Új-Kaledónián és Zaire-ban 1995 első öt hónapjában. Így összesen 34 országban tartották most meg az iskolát. Csupán az elmúlt szolgálati év folyamán 79 osztályt vezettek, és 1836 tanuló végzett rajtuk. Kongresszusi termek, a fiókhivatal tulajdonában lévő ingatlanok és Királyság-termek szolgáltak megfelelő létesítményekként az osztályok számára.

Az egyik oktató a következőt mondta a Dominikai Köztársaságban végzett osztályról: „A tanulók nagyszerű csapatot alkottak . . . buzgalommal, szívből jövő értékeléssel teli fiatal férfiak voltak, és lelkesedéssel tanultak . . . Ez észrevehető volt viselkedésükön, beszédükön, modorukon és öltözködésükön. Az ember nem tehet mást, mint hogy hálát érez Jehova iránt és a hű rabszolga iránt ezen fiatal férfiak ilyenfajta oktatásáról való gondoskodásáért.” Portugáliában az első osztály egyik tanulója eleinte azt gondolta, hogy lehetetlen az egész anyagot átvenni. Később azonban azt mondta, hasznot merített abból, hogy megtanult tanulni és dolgozni, nem úgy, mint ahogyan azt már megszokta, hanem úgy, ahogyan a hű és értelmes rabszolga javasolta.

A következő kifejezések voltak jellemzők arra, ahogyan a tanulók kimutatták értékelésüket oktatóik erőfeszítéseiért. Az Egyesült Államokban a 19. osztálytól származó levél ezt mondta: „Sok köszönet azokért a szellemi beállítottságú férfiakért, akiket oktatóinkul jelöltetek ki. Sokéves tapasztalatuk, türelmük, szorgalmuk és Jehova iránti lojális odaadásuk maradandó hatást gyakorolnak ránk. Ez igazi áldás.” A 20. osztály pedig ezt fűzte hozzá: „Az oktatók szívüket is beleadták tanításukba, így nőtt Nagy Oktatónk és szervezete iránti szeretetünk.” Valóban azt lehet mondani ezekről a tanulókról, hogy szemeik ’olyanokká lettek, amelyek meglátják Nagy Oktatójukat’ (És 30:20NW).

Azon a 34 országon kívül, ahol megtartották az iskolát, ezen iskola végzősei 67 más országban és területen szolgálnak. Kelet-Európa és a volt Jugoszlávia országai legtöbb részeire jelölték ki őket, valamint még Malawiba és Mozambikba, ahol a munka sok évig be volt tiltva. Annak a teokratikus oktatásnak, melyről ezen az iskolán keresztül gondoskodnak, igen széles körben érezhetők az eredményei.

Füzetek, melyek kielégítik a különleges szükségleteket

Az utóbbi években a különféle füzetek bő választékát használtuk oktatási eszközökként. Legutóbbi kerületkongresszusunkon egy újabb, időszerű füzetet kaptunk, melynek címe: Jehova Tanúi és az oktatás. Ez a füzet még inkább nemzetközi jellegű, mint a korábbi Iskola füzet. Az új füzet nem a fiataljaink iskolai tevékenységekkel kapcsolatos kérdéseit válaszolja meg, hanem elsősorban inkább a pedagógusoknak szánják. Úgy tervezték meg, hogy segítsen nekik megérteni azokat az erkölcsi alapelveket, melyeket helyeslünk, tisztán látni, hogyan tekintjük a világi oktatást, és abban is, hogy tájékozottak legyenek arról a széles körű, folyamatban lévő oktatási programról, melyből mi mint Jehova Tanúi hasznot merítünk. Nem kétséges, fiataljaink közül sokan vittek már példányokat tanáraiknak és iskolai tanácsadóiknak.

New Yorkban a kínai kongresszuson egy új füzetet adtak ki, melynek címe: Lasting Peace and Happiness—How to Find Them (Tartós béke és boldogság — Ahogyan megtalálhatod). Ez mind a hagyományos, mind pedig az egyszerűsített kínai nyelven kapható. Ezt a füzetet a kínai szántóföldre tervezték, és ahol csak lehetséges, széles körben fogják terjeszteni. Jelenleg nem tervezik az angol nyelvre való fordítását.

Más különlegesen megtervezett füzeteket is készítettek az utóbbi néhány évben, hogy elhárítsák azokat a Jehova Tanúira vonatkozó durván elferdített dolgokat, melyeket a papság és a hitehagyottak tápláltak a hivatalnokokba és a médiába. Ilyen füzeteket adtak a kormányhivatalnokoknak, akik jogi területen dolgoznak, és más szakértőknek Magyarországon, a Cseh Köztársaságban, Ausztriában és Bulgáriában. Görögországban az ilyenfajta anyagot nem csupán a hivatalnokoknak adták át, hanem a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tették.

Németországban a vallási ellenállók különösen tevékenyek a média felhasználásában, hogy gyalázzák Jehovát, és rágalmazzák népét. (Vö. Róma 2:24.) A Vezető Testület jóváhagyásával készítettek egy füzetet, melynek címe: Jehovah’s WitnessesYour Neighbors. Who Are They? (Jehova Tanúi — az Ön szomszédai. Kik ők?). Ezt németül nyomtatták ki. A terjesztés kezdetekor a testvérek bárkinek odaadták, akivel csak találkoztak a szántóföldi szolgálatban, aki nyilvánvalóan hasznot merít belőle. Ez a füzet nagy segítségnek bizonyult a hivatalnokok, bírók, ügyvédek, tanárok és más személyek számára is, akik különösen azon nyomásnak vannak kitéve, mely a kereszténység papsága részéről jön, hogy rossz fényben tüntesse fel Jehova Tanúit. Sok ember hálás, hogy ismeri a tényeket. Az egyik testvér erről számol be: „Amikor meglátogattuk lányunk iskolaigazgatóját, 20 további füzetet kért, hogy így a következő gyűlésükkor ezt kitárgyalják.”

Hasznos dolog érintkezésben lenni a kormányhivatalnokokkal, hogy így ismerjenek bennünket, és a munkát, melyet végzünk. Mexikói testvéreink is ezt tették. Bízva Jehovában, hogy ő irányítja léptüket, a kormány különböző területein dolgozó embereknél hagytak irodalmat. Az eredmények jók.

Oktatás az orvosi személyzet, bírák, szociális dolgozók számára

Amikor 1988-ban létrehozták a Kórházi Információs Szolgálatot (KOISZ), akkor arra is terveket készítettek, hogy tanítsanak, pontosabban, hogy kivitelezzenek egy igen speciális oktatási programot. Először véneket választottak ki, akiket a nagyobb városokban lévő kórházak meglátogatására képeztek ki, hogy beszéljenek az orvosoknak és a hivatali személyzetnek, hogyan kezeljék Jehova Tanúit azon módszerekkel, melyek nem foglalnak magukban transzfúziót. A véneket arra is megtanították, hogyan segítsenek Tanú-társaiknak, amikor hitpróbát jelentő orvosi helyzettel találják magukat szemben. Vagy úgy teszik ezt meg, hogy érvelnek az orvosokkal a megvalósítható alternatív lehetőségekről, vagy pedig elmagyarázzák az érdekelt Tanúnak a különböző orvosi eljárásmódokat és termékeket, hogy így tájékozottan hozhasson döntést. Jelenleg 6465 képzett vén szolgál világszerte a Kórházi Összekötő Bizottságok (KÖB) tagjaként.

A világ vezető orvosi központjaiban ezek a KÖB-ök már tartottak előadásokat. A legtöbb orvos és kórházi személyzet már kifejezte valódi értékelését az iránt az erőfeszítés iránt, melyet a kommunikáció és az együttműködés érdekében tesznek. Ezelőtt néha volt némi kellemetlen konfliktus. Sok orvos nem ismert minden, a transzfúzió alternatíváját képező orvosi lehetőséget.

Ahhoz, hogy ezekkel az alternatív lehetőségekkel megismertessék az orvosokat, és hogy alátámasszák az előadásban említett tényeket, a bizottságok sok anyagot terjesztettek elő orvosi irodalomból, hogy megmutassák, mit tettek már meg évek óta sikeresen a hozzáértő orvosok, anélkül hogy donor vérét használták volna. Ezen szakcikkek kötetei most már sok főbb orvosi könyvtárban megtalálhatók. Ezenkívül még egy olyan szakcikkeket tartalmazó aktát is őriz a KOISZ Brooklynban, melyet akkor használnak, amikor az egész világról érkező vészhívásokra adnak válaszokat.

Mit eredményezett ez az oktatási program? Az arra tett erőfeszítések, hogy felnőttekre erőszakolják a transzfúziót, sok országban gyakorlatilag a nullára esett. A legtöbb orvosi központban a barátságosság és a velünk való együttműködés szelleme uralkodik. Chilében az egészségügyi szolgáltatások orvosi igazgatója ezt mondta: „Jóllehet az igaz, hogy néhány éve úgy tűnt, az álláspontjuk csupán dogmatikus, az idők folyamán bebizonyosodott, hogy álláspontjukat tudományos tények támasztják alá . . . Nemzetközi hálózatuk sokkal jobban működik, mint a miénk.”

Világszerte több mint 58 900 orvos/sebész kezeli jóindulatúan Jehova Tanúit most, anélkül hogy felhoznák a vérkérdést. Az egész világon százkét kórház még különleges programokat is létrehozott a már meglévő rendszerükben a vér nélküli gyógykezelésekre és műtéti beavatkozásokra, hogy törődjenek Jehova Tanúival és másokkal, akik nem akarnak transzfúziót. Ez a két fejlemény lehetővé teszi a KÖB-ök egy másik szolgáltatását az orvosi közösség számára: az ingyenes szaktanácskozást ezekkel a tapasztalt szakorvosokkal és/vagy kórházakkal, mely által lehetőség nyílik orvosi problémáink kezelésére.

A legtöbb probléma, mely még továbbra is fennmaradt, a gyermekeket — különösen az újszülötteket — érinti. Emiatt a szemináriumok második sorozatát úgy készítették el, hogy a KÖB-ök tagjait olyan előadások megtartására képezték ki, amelyek által oktatásban részesítik a fiatalkorúak bíróságán vagy családjogi bíróságokon dolgozó bírákat, szociális intézmények dolgozóit, és bárki mást, aki részes abban az eljárásban, melyben a gyermekeket elveszik a szülőktől, hogy transzfúziót erőszakoljanak rájuk. Ezeknek az embereknek segíteni kellett abban, hogy eloszlassák azt a tévhitet, miszerint a vér az egyetlen igénybe vehető gyógymód. Ezzel a problémával foglalkozó szemináriumokat most már az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában és a Csendes-óceáni térségben is tartanak.

A bíráknak és az ügyben érdekelt más személyeknek megtartott előadások magukban foglalják, hogy ellátják őket egy különlegesen megtervezett kézikönyvvel, melynek címe: Family Care and Medical Management for Jehovah’s Witnesses. Ez az indexszel ellátott kézikönyv részleteket tartalmaz arról a rendszerünkről, amelyben a gyülekezeti vének, a KÖB-ök, a helyi fiókhivatal KOISZ-hivatala és a brooklyni KOISZ segítségnyújtás céljából összeköttetésben állnak egymással. Jogi, etikai, valamint elismert orvosi folyóiratokból származó cikkelyeket is tartalmaz, melyek elmagyarázzák, mi történik gyermekkori betegségek és orvosi problémák vér használata nélküli kezelésekor. A bíráknak, szociális intézmények dolgozóinak és másoknak segítenek tisztán látni, hogy Jehova Tanúi nem vallásoskodó, fanatikus emberek, akik minden orvosi ellátást visszautasítva mártírt akarnak csinálni gyermekeikből. Megismerik, hogy az igazi kérdés az, vajon a szerető szülőknek jogukban áll-e eldönteni, melyik orvosi kezelést alkalmazzák.

Egy amerikai jogászprofesszor megjegyezte: „A Kórházi Összekötő Bizottságok és a Jehova Tanúi ügyvédek óriási munkát végeznek a bíróság és az orvosi közösség gondolkodásának megváltoztatásában. A Jehova Tanúi jogai ellen hozott korábbi döntések legtöbbje a Tanúk hitnézetei elleni előítéleten alapult, és az Egyesült Államok orvosi közössége tévedhetetlenségének alátámasztására hozták azokat. Jehova Tanúi azáltal változtatták meg a precedens jogban mutatkozó tendenciát, hogy oktatásban részesítették az orvosokat és bírákat Jehova Tanúi hitnézeteinek hitelességét, valamint azt illetően, hogy milyen eltúlzott mértékben használnak fel az orvosi körök transzfúziót.”

Természetesen elsősorban nem orvosi gyógykezelésben vagy törvényben meghatározott jogokban vagyunk oktatók. Ez az oktatási program azonban sokat tesz annak érdekében, hogy megerősítse Jehova Tanúi álláspontját abbeli elhatározásukban, hogy engedelmeskedjenek a vér felhasználása Istentől kapott tilalmának (Csel 15:28, 29).

Az új létesítmények kielégítik az égető szükségleteket

Amint felgyorsul a bibliai oktatás, és emelkedik a Királyság-hirdetők száma, több épületre van szükség, hogy férőhelyet biztosítsanak az új gyülekezeteknek, valamint kongresszusoknak, iskoláknak és fiókhivataloknak.

Az 1995-ös szolgálati év folyamán új Királyság-termek százait építették fel világszerte, melyek közül sokat a szeretetteljes „hozzájárulások a világméretű munkához” adományból fedeztek (2Kor 8:13–15). A következők csupán egy kis hányada ezeknek. Harminc termet fejeztek be Ukrajnában. A Cseh Köztársaságban, ahol hat évvel ezelőtt még egyetlen Királyság-terem sem volt, most 35 van. Németországban a múlt évben 58 új Királyság-termet építettek — és ezek közül 15-öt az ország keleti részén. Olyan görög faluban építettek Királyság-termet, melyben csupán 600 ember lakik, de ahol Jehova Tanúinak két gyülekezete van, melyekben 128 a hírnökök összlétszáma. Lengyelországban 18 hónap alatt 81 új Királyság-termet építettek és adtak át. De még többre van szükség. Lengyelország néhány részén a testvérek földeket bérelnek ki, növényt termesztenek és eladják a terményeket, vagy bogyókat szednek, hogy pénzt keressenek, és így idővel Királyság-termet építhessenek. Negyven termet építettek Dél-Afrikában a múlt évben. Dél-Afrika vidéki területein, ahol kevés a pénz, a gyülekezetekben néhány testvér esetleg eladott valamennyit az állatállományából, hogy cementet vásároljon, mások pedig megvették a téglát vagy a tetőt stb. Ilyen módon, és a Területi Építőbizottság segítségével, hamarosan felépítettek egy Királyság-termet.

A libériai Brewerville-ben a 40 hírnöknek sürgősen szüksége volt egy megfelelő teremre. Összejöveteleiken, melyeket nyitott „konferenciakunyhóban” tartottak meg, a 150 főt számláló hallgatóság közül a legtöbben kívül, az időjárás viszontagságainak kitéve álltak. Más országokban élő szerető testvéreik pénzbeli segítségével beszerezték a szükséges anyagokat, majd formába öntötték saját betontömbjeiket, és egy gyönyörű Királyság-termet építettek, mely tanúskodásul szolgál mindenkinek, aki azon a területen él. Nagy-Britanniában három Királyság-teremből álló komplexumot terveztek Edgware-ban, így a falakat ki lehet nyitni, hogy egy 800 férőhelyes kongresszusi termet alakítsanak ki, mely idegen nyelvű kongresszusok megrendezésére alkalmas.

A kongresszusi termek száma is tovább nő. Tíz évi tárgyalás és munka után egy másik termet adtak át Nagy-Britanniában. További kettőt adtak át Olaszországban, és másik kettőt a Koreai Köztársaságban. Spanyolországban az 5. kongresszusi termet avatták fel, Brazíliában pedig a 15.-et. Még továbbiakat építettek az Elefántcsontparton és Srí Lankán. Az egész világon pedig még több van építés alatt.

Azonkívül, hogy építkezés van folyamatban a világközpontban, új vagy kibővített fióklétesítményeken végzett munkák voltak folyamatban 54 országban az elmúlt évben. Ezek közül néhány még a kezdeti szakaszában volt. Más építkezések befejeződtek. A következő hat országban örömükre szolgált testvéreinknek, hogy az elmúlt szolgálati évben volt a fióklétesítményük átadása.

KOREAI KÖZTÁRSASÁG. Szöultól 67 kilométerre délre, Kongdóban van a koreai fiókhivatal. Azóta, hogy a fiókhivatal 1982-ben Kongdóba költözött, négyszer kellett kibővíteni a létesítményeket. A legutóbbi bővítés csaknem megkétszerezte a fiókhivatal méretét. Az új épületeket 1994. október 8-án adták át; a Vezető Testületből Lloyd Barry tartotta meg az „Örvendezzetek az Építőmester előtt!” című előadást. Jehova Tanúi igenis örvendeznek Koreában a szolgálatukon meglévő isteni áldás bizonyítéka felett.

A Biblia igazságának magjai először az I. világháború előtt érték el Koreát. Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor a fiókhivatal Kongdóba költözött, a hírnökök csúcsszáma 30 237 volt. 1994 augusztusában pedig 77 542 volt a hírnökök csúcsszáma, akiknek a 40 százaléka az úttörőszolgálatban volt!

A fióklétesítményeket meg kellett nagyobbítani. Milyen épületeket építettek még hozzá? Az egész irodaépület új, melyben tágas helye van a Szolgálati Osztálynak, a Kórházi Információs Részlegnek, a Levelezési Osztálynak, a Könyvelői Osztálynak és a Fordítói Osztálynak. A Gyárrészleg irodája, valamint az elektronikai, a számítógépes, a MEPS és a grafikai osztályok most már új környezetben vannak, és a más gyári tevékenységek számára kialakított szintet megnövelték. A Bétel-otthonnak 56 új szobája, egy új konyhája, barátságos ebédlője, új orvosi szobája, új könyvtára és új mosodája van. Egy vonzó, kényelmes és új Királyság-terem is található benne.

Az átadás utáni napon a szuvoni tornacsarnokban különleges összejövetelt tartottak, ahol újra Barry testvér beszélt. Még tizenhárom további helyszínt kapcsoltak össze elektronikusan, mellyel a jelenlévők csúcsszáma 95 883 volt! Nyilvánvalóan még sokan vannak Koreában, akik alig várják, hogy Jehova útjairól tanuljanak, és így járhassanak ösvényein.

TAJVAN. Az ezt követő hétvégén, október 15-én új fióképületek átadására került sor Tajvan szigetén, Kína partjaitól 145 kilométerre. Ezeknek a létesítményeknek az átadását is Barry testvér tartotta. Barry testvér első ízben negyvenkét évvel korábban látogatott Tajvanra, amikor Jehovának még csak egy maroknyi Tanúja állt kapcsolatban a gyülekezettel; ők is főleg az ami törzshöz tartoztak.

A fiókhivatalt külföldi és helyi Tanúk közösen építették. Valójában az egyik vagy másik alkalommal a helyi hírnökök ötven százaléka dolgozott az építkezésen. Voltak olyanok is, akik kilenc órát buszoztak, hogy ideutazzanak, és részt vegyenek a munkában. Az egyik csoportban, amelyben nyolc ami testvérnő segédkezett kint, az ebédlőhelyiség mellett gyeptéglát lerakni, a legfiatalabb munkás hatvanéves volt, a legidősebb pedig nyolcvannégy! Ez a csapat hajnali fél ötkor kezdte a munkát. Négy órakor szerettek volna kezdeni, de még túl sötét volt kint. Ugyanez a buzgalom mutatkozik meg prédikálói tevékenységükben.

Az átadási programon Cyril Charles, aki elvégezte a Gileádot és most Hongkongban él, visszaemlékezett arra, amikor 1949-ben huszonnyolc évesen Tajvanon szolgált. Az amik között élt, és olyan helyen lakott, ahol nem volt bevezetve az áram, a víz, és nem volt ágybetét. De az ami emberek hozzáállása arról tanúskodott, hogy szeretik a bibliai igazságot. Amikor Charles testvér nekilátott, hogy néhányukat képzésben részesítse a házankénti munkát illetően, mindenki csatlakozni kívánt hozzájuk. A területre menet a déli részről hetvenen és északról további hetvenen jöttek, hogy találkozzanak Charles testvérrel. Nemsokára további százan csatlakoztak hozzájuk. Mindannyian házanként akartak munkálkodni vele. Azóta azok a személyek, akik őszinte vágyat tanúsítottak Jehova szolgálata iránt, alapos képzésben részesültek.

Azok a további misszionáriusok, akik hat évvel később kezdtek érkezni, a lakosság nagy hányadát alkotó kínai közösségben jártak élen a munkában. Az átadás hétvégéjére huszonhat olyan testvér tért vissza, aki korábban Tajvanon szolgált misszionáriusként. Micsoda öröm volt számukra, hogy az új fióklétesítmények mellett annak bizonyítékát is láthatták, hogy azok a személyek, akiket tanítottak, sok további egyénnek segítettek Jehova dicsérőjévé válni!

Harvey Logan, a Fiókbizottság koordinátora, és felesége, Kathleen, Gileádot végzett szolgák, és 1962 óta tevékenykednek itt. Mindössze az elmúlt tíz évben 150 százalékos növekedésnek voltak szemtanúi.

ECUADOR. Az ezt követő hónapban, novemberben kibővített fióklétesítmények átadására került sor Ecuadorban. Az épületek Guayaquil kikötővárosától huszonhárom kilométerre találhatók.

Csupán hét évvel ezelőtt, 1987-ben avatták fel ugyanezen a telken az új fióképületet. Azóta azonban a hírnökök átlagos létszáma 130 százalékkal nőtt. Ugyanezen idő alatt a bibliatanulmányozások száma 120 százalékkal nőtt. Daniel Sydlik 1987-ben egy futballstadionban 14 322 fős hallgatóság előtt tartott itt előadást. Henschel testvér ugyanebben a stadionban 1994. november 19-én 35 992 személynek tartott lelkesítő előadást! Az igaz imádat előmenetelt mutat Ecuadorban, a megnagyobbított fiókhivatal pedig nagyszerű központ lesz, ahonnan a Jehova akaratára vonatkozó oktatást az ország legtávolabbi részeire is ki lehet terjeszteni.

SRÍ LANKA. 1995 januárjára a Srí Lanka-i fiókhivatal is készen állt a két vonzó, újonnan elkészült épületének átadására. Mekkora változást jelentett ez, összehasonlítva a korábbi helyzettel. Hiszen amióta 1953-ban megalakult a fiókhivatal, az irodát az egyik bérelt lakás hálószobájából a másikéba költöztették. Itt végre olyan épületek voltak, amelyek tiszteletet szereznek Istenünknek, a telkek parkosításában pedig tükröződik, hogy hiszünk Jehovának abban a szándékában, hogy az egész földet paradicsommá kell majd alakítani.

A programon részt vett többek között Claude Goodman, aki még annak idején 1930—31-ben szolgált itt; Matilda Radzsapaksze (leánykori nevén Chapman), aki most a kilencvenes éveiben jár, már legalább nyolcvan éve tevékenykedik együtt a helyi gyülekezetekkel, és általános úttörőként szolgál; Douglas King, aki a második fiókszolga volt (ahogy akkoriban nevezték); David Mercante zónafelvigyázó a világközpontból, aki az átadási beszédet tartotta, és még sokan mások.

Srí Lanka egy nagy sziget India délkeleti csücskénél, ahol 18 000 000 ember él. Sokan közülük az általánosan elterjedt „Ajuboan!” köszöntéssel üdvözlik a másikat, ami annyit jelent: „Élj soká!” Jehova népe között ez nem csupán egy hagyományos köszöntés; ők szívből erre vágyakoznak. Ezzel összhangban szeretnének minden Srí Lanka-i embert a saját anyanyelvén elérni a Királyság-üzenettel. Ezek az új létesítmények segíteni fognak ebben.

A fiókhivatal felépítése önmagában is oktatásról gondoskodott — nemcsak az építési eljárásokat illetően, hanem szellemi dolgokban is. Az építkezés a Srí Lanka-i testvéreket szorosabb kapcsolatba vonta Jehova szolgáinak világméretű családjával. Amerikai és ausztrál testvérek mérnöki szaktudásukkal álltak rendelkezésre. Külföldi testvérek szorgalmasan dolgoztak, hogy felügyeljenek az építkezésre, és oktassák a helyi testvéreket, miként végezzék a munkát. A szükséges építőanyagok és anyagi alap más fiókhivataloktól érkezett. Az együttes munka érdekében az önkéntesek türelmesen leküzdötték a nyelvi különbségeket. Mindannyian megnövekedett értékeléssel tekintenek arra, hogy Jehova szervezete világméretű, és azokra a szellemi kötelékekre, amelyek lehetővé teszik, hogy ez a szervezet fennakadás nélkül működjön.

SURINAME. Suriname-ban 1995. február 12-én tartották meg a fiókhivatal átadását. Bámulatos volt azonban látni az ezt megelőző munkát, és örömet szerzett, ha az ember részt vett benne. Paramaribo városától tizenhat kilométerre nyugatra vásároltak telket az új fiókhivatal számára. Számos országból érkeztek testvérek, hogy segítsenek az építkezésben. Paramaribo városának minden részéről érkeztek emberek, hogy megfigyeljék a nemzetközi, szerető együttműködés ilyen bizonyítékát, és megdöbbenten figyelték, hogy testvérnőink buldózereket és egyéb nehéz járműveket vezetnek. Iskolai oktatók még az osztályaikat is elhozták, hogy a gyerekek lássák, mi mindent lehet elérni, ha az emberek egy akarattal dolgoznak együtt. Amikor a munkálatok befejeződtek, Suriname mindkét tévéállomása programot sugárzott az építkezéssel kapcsolatban.

Az átadási programon hollandiai, németországi, francia guyanai, guyanai, curaçaói és más országokból érkezett testvéreink voltak jelen. Az átadási beszédet a zónafelvigyázó, Dominick Piccone tartotta. Az iroda, amely ebben a létesítményben kapott helyet, segít majd koordinálni a jó hír prédikálását ennek a 400 000 lakost számláló országnak az egész területén.

KAMERUN. A Tanúk számos országban élénk érdeklődéssel kísérik figyelemmel, mi történik Kamerunban. Néhányan közülük valójában jelen is voltak Beninből, az Egyesült Államokból, Franciaországból, Gabonból, Kanadából és Nigériából a doualai Bonaberiben az új, négy kétszintes épületből álló fiókhivatali épületegyüttes 1995. április 1-jén történt átadásán. A vendégek között volt hét olyan testvér is, aki misszionáriusként szolgált Kamerunban az 1950-es és az 1960-as évek vége felé. Jean-Marie Bockaert Franciaországból tartotta az átadási beszédet.

Kamerunban 1948-ban mindössze 81 tevékeny Tanú volt. Ma már több mint 24 000-en szereznek dicsőséget Istennek, annak ellenére, hogy a Tanúk huszonhárom éven keresztül szigorú korlátozások alatt tevékenykedtek. Ezek az új Bétel-létesítmények kétségtelenül nagyon értékesek lesznek a testvérek számára Jehova népe tevékenységének felügyelésében, mialatt Kamerun egész területén nagylelkű meghívásban részesítik az embereket: menjenek fel Jehova házához, hogy tanuljanak útjairól, járjanak az ösvényein, azzal a céllal, hogy új világában örök időkön át szent szolgálatot végezzenek neki.

Ebben az évben valóban hatalmas méretű bibliai oktatási program valósult meg világszerte, és ez a munka tovább fog gyorsulni egészen a dolgok jelenlegi rendszerének végéig. Armageddon után az oktatási program új vonásokat ölt, amikor halottak milliárdjai kelnek majd életre, és részesülnek oktatásban Jehova útjairól. Akkor, mint még soha azelőtt, Jehova ismerete valóban betölti a földet.

[Képek a 12. oldalon]

Fent: az „Ismeret, amely örök élethez vezet” című könyv közreadása Németországban

Balra: az oktatással foglalkozó új füzetet megvizsgálják Japánban

[Kép a 13. oldalon]

A kongresszusi dráma kihangsúlyozta a hűséges idős személyekkel való törődést

[Kép a 13. oldalon]

Az év folyamán 338 491 új tanítvány keresztelkedett meg

[Képek a 20—1. oldalon]

A pattersoni Őrtorony Oktatási Központ New York államban

[Képek a 28—9. oldalon]

Újonnan átadott fióklétesítmények:

1. Tajvan

2. Suriname

3. Srí Lanka

4. Ecuador

5. Korea

6. Kamerun