Jehova Tanúi 1997-es évkönyvének beszámolója

JÉZUS KRISZTUS elvégezte földi szolgálatát. Követőit egy olyan munkára képezte ki, amely semmihez sem hasonlított, amit addig végeztek. Megfigyelték, amint tanúskodott Istenről és az Ő szándékáról, ahol csak emberekre lelt — a tengerparton, egy hegyoldalon, az úton, a piactereken, a templom területén és magánotthonokban. Valóban Jehova „hű és igaz tanúja” volt (Jel 3:14, Újfordítású). Tanítványait szintén kiküldte kettesével, hogy jártasakká váljanak e tanúskodómunkában.

Majd, mielőtt felment volna az égbe, Jézus ezt mondta nekik: „vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig” (Csel 1:8). Micsoda óriási megbízatás! Hogyan teljesíthették ezt? Ahogy Jézus kijelentette, Jehova szelleme játszott döntő szerepet.

A szent szellem támogatásával tanúskodásuk gyorsan elérte az embereket Mezopotámiában, Dél-Európában és Észak-Afrikában. De még több minden váratott magára — sokkal több! Jézus megjövendölte, hogy a dolgok rendszere befejezésekor, amikor felállítják Isten messiási Királyságát az égben, „a királyságnak ezt az örömhírét a nemzeteknek tanúságtételül az egész lakott földön hirdetni fogják” (Máté 24:14, Csia). A tények azt mutatják, hogy éppen ez történik most.

Az elmúlt szolgálati évben a Királyság-tanúskodás 233 országban, szigetcsoporton és egyéb területen folyt. A jelentés megmutatja, hogy 1 140 621 714 órát szántunk erre a tevékenységre. Ez az ötödik egymást követő év, amelyben több mint egymilliárd órát szántunk e létfontosságú tevékenységre.

 Átlagban 5 167 258 fő vett részt havonta abban, hogy nyilvánosan tanúskodjon Isten Királyságáról. Az év folyamán volt olyan idő is, amikor minden eddigit felülmúlóan 5 413 769 személy működött közre ebben a munkában. Minden hónapban átlagosan 645 509 személy tudott részt venni úttörőként a szolgálatban. Amint azt a 34—41. oldalon levő táblázat mutatja, a juhszerű egyének begyűjtése továbbra is folyik. Bár a növekedés bizonyos országokban kisebb volt, mint az azt megelőző években, más helyeken kiemelkedő növekedést tapasztaltak. Ruanda 61 százalékos növekedést jelentett; Albánia 52 százalékosat. Bosznia-Hercegovinában, Lettországban, Litvániában, Macedóniában, Moldovában és Oroszországban több mint 20 százalékos volt a növekedés.

Felszerelés a szolgálatban való felhasználásra

A legfőbb eszköz, amelyet Jehova Tanúi használnak a szolgálatukban, a Szent Biblia. Sokfajta bibliafordítást használnak. De azzal a céllal, hogy segítsenek az embereknek pontos ismeretet szerezni Isten Szaváról, különleges hangsúlyt fektetnek a New World Translation terjesztésére. Évről évre egyre több nyelven válik kaphatóvá ez a fordítás. Jelenleg (a Keresztény Görög Iratok vagy a teljes Biblia) 27 nyelven van forgalomban (ezenkívül angol Braille- és portugál Braille-írásban is).

Az elmúlt évben a teljes New World Translationt közreadták norvég nyelven. Ennek bejelentését a Norvégiában megtartott kerületkongresszusokon dörgedelmes taps és örömkönnyek fogadták. A norvég Tanúk számára ez volt az év fénypontja. A francia fordítás átdolgozott kiadása, amely tartalmazza  a referenciákkal ellátott Biblia minden vonását, szintén megjelent. Franciaországban Tanúk tízezrei a korábbi kiadású francia példányukat nem rakták a polcra, inkább elküldték ajándékként ezeket a Bibliákat tíz másik olyan országban — Haitin és egyes afrikai országokban — élő testvéreiknek és testvérnőiknek, ahol széles körben beszélik a francia nyelvet. Ezenkívül a New World Translation of the Christian Greek Scripturest közreadták szoto és xhosza nyelven, és a fordítást befejezték két másik afrikai nyelven. Idáig a New World Translationből 91 403 319 példányt nyomtattak ki különféle nyelveken.

A szolgálatban való felhasználásra, valamint személyes tanulmányozásra más értékes kiadványokról is gondoskodnak. 1996-ban közreadták A családi boldogság titka című könyvet és a Mit kíván meg tőlünk Isten? című füzetet. Az ilyen kiadványok megjelentetésére tett előkészületek azonban csupán a kezdetet jelentik. Ahhoz, hogy elérjék a világméretű szántóföldet, fordításra van szükség. A szolgálati év folyamán 206 könyv és 226 füzet fordítását készítették el, amely összesen 164 nyelvet érint. Az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv (1995-ben jelent meg) most 119 nyelven olvasható. A Családi boldogság könyv már 86 nyelven kapható. A Mindörökké örvendj az életnek a földön! című füzetet (1982-ben jelent meg) eddig 237 nyelven nyomtatták ki; és a Mit kíván meg tőlünk Isten? című új füzetet már 113 nyelven terjesztik, valamint még további 99 nyelven van készülőben.

 Az év folyamán 18 új nyelv került rá azoknak a nyelveknek a listájára, amelyeken a Társulat kiad bibliai irodalmat. A már ezeken a nyelveken kinyomtatott traktátusok és füzetek segítenek elérhetővé tenni a Királyság-üzenetet némelyeknek a korábbi Szovjetunió területén levő kisebb nyelvcsoportokból, sokaknak Délkelet-Ázsiában, többeknek Afrikában, és egyeseknek az amerikai kontinensen — összesen több mint 25 000 000 embernek. Döbbenetes látni azt a hatást, amelyet az gyakorol sok ilyen emberre, hogy irodalmat kapnak az anyanyelvükön.

Videofilmeket szintén felhasználunk modernkori szolgálatunkban, és itt szót kell ejteni arról, mit tettünk, hogy gondoskodjunk ezekről. A videofilmeket arra használjuk, hogy megerősítsük a Bibliába vetett hitet, megtanítsunk alapvető bibliai igazságokat, és megismertessük az emberekkel azt a szervezetet, amely a Jehova Tanúi nevet viseli. Idáig mintegy 7 000 000 kazetta készült 35  nyelven. Az Egyesült Államokban levő stúdiókon, valamint a Dániában és Hollandiában már használatban levő ezzel kapcsolatos létesítményeken kívül tavaly audio-video felvevő- és vágórészleget alakítottak ki Japánban, hogy az gondoskodjon az ázsiai nyelvekről.

Az Őrtorony és az Ébredjetek! folyóiratokat természetesen rendszeresen kiadják. Óriási, lankadatlan erőfeszítést jelent elvégezni a kutatást, az írást, a szerkesztést és a tervezést, majd a fordítást és a nyomtatást azért, hogy Az Őrtorony azonos időben 113 nyelven (valamint 12 egyéb nyelven később) és az Ébredjetek! 55 nyelven (valamint további 25 nyelven később) jelenhessen meg. Ez megéri a fáradságot, mert e folyóiratok legfőbb célja felhívni az emberek figyelmét a jövőre szóló egyedüli biztos reményre — Isten Királyságára. Tavaly ezeket a folyóiratokat olyan mértékben nyomtattuk és terjesztettük, amely messze meghalad minden eddigit.

Az Egyesült Államokban 7,1 százalékkal nőtt a nyomdai termelés; 235 981 300 folyóiratot állítottak elő a szolgálati év folyamán. Nagy-Britannia arról számol be, hogy nyomdájában az elkészített folyóiratok száma 34 százalékkal növekedett az elmúlt két évben. Mivel nagyobb hangsúlyt kap a tanúskodómunka kiterjesztése az üzleti területre és az utcákra, az ottani lelkes Királyság-hírnökök nagy örömet találnak abban, ahogyan sokan reagálnak tanúskodásukra.

A németországi fiókhivatal még sose nyomtatott annyi könyvet és folyóiratot, mint az elmúlt szolgálati évben. A könyvek teljes száma megközelítette a 18 500 000 példányt — ez 46 százalékos növekedés 1995-höz képest. A folyóirat-előállítás több mint 169 500 000 példányt tett ki — ez 35 százalékos  növekedés. Abból a 3,7 millió folyóiratból, amelyet minden számból nyomtatnak Németországban, körülbelül 1,3 millió példány Az Őrtoronyból és az Ébredjetek!-ből orosz nyelvű, hogy hozzájáruljanak ahhoz a fokozott tanúskodáshoz, amely a világméretű szántóföldnek e részén végbemegy.

Ukrajnában 2 073 011 folyóiratot adtak az igazságra éhes emberek kezébe április folyamán. Ez 68 százalékos növekedést jelentett a folyóirat-terjesztésben csupán három hónap leforgása alatt. Málta szigetén májusban két és félszer annyi folyóiratot terjesztettek el, mint egy évvel azelőtt májusban. A föld sok részén a testvérek külön napot tartalékoltak egy igen különleges folyóiratnap céljából. Némelyiküknek három-négy szántóföldi összejövetelük is volt aznap. Az eredmények fellelkesítették őket.

A szolgálat nagyon fontos részét képezi, hogy nyomon követjük a talált érdeklődést. Ez tükröződik vissza abban, hogy 421 827 954 újralátogatást végeztünk a múlt évben, és átlagban 4 855 030 házi bibliatanulmányozást vezettünk havonta. E tanulmányozások némelyikét — az Ismeret, amely örök élethez vezet című könyv felhasználásával — hetente több alkalommal vezettük. A kelet-afrikai Tanzániában egy ápolónő, bár nem tudott egy teljes fejezetet átvenni minden tanulmányozás alkalmával, naponta tanulmányozott, amíg be nem fejezte a könyvet, és készen nem állt a megkeresztelkedésre. Szibériából, ahova egykor a hitük miatt küldték száműzetésbe az Oroszországban élő testvéreinket, ez a beszámoló érkezett: „Annyian szeretnék tanulmányozni a Bibliát, hogy a testvérek nem képesek mindenkivel foglalkozni. Ezért várólistára kell felírniuk az érdeklődő személyeket, és megkérik őket, hogy időközben látogassák a gyülekezeti összejöveteleket.”

Egy éjszaka, amelyről meg kell emlékeznünk

A legkiemelkedőbb esemény a keresztény naptárban évről évre Krisztus halálának emlékünnepe. Ez 1996-ban április 2-ára esett, naplemente után. Az emlékünnep elsősorban az az alkalom,  amikor a „kicsiny nyáj” — amely Krisztus szellemmel felkent követőit jelenti — fogyaszt a jelképes kenyérből és borból, engedelmeskedve annak a parancsnak, amelyet az Úr adott emberi életének utolsó éjszakáján (Luk 12:32; 1Kor 11:23–25). De a „más juhok” szintén jelen vannak mint megfigyelők (Ján 10:16). Mélységesen értékelik Krisztus váltságáldozatát és azt a tényt, hogy az lehetővé teszi számukra annak kilátását, hogy örökké éljenek a földön Isten Királyságának alattvalóiként. Ösztönöznek másokat, hogy jöjjenek el velük, hogy megismerjék ezt a csodálatos gondoskodást, illetve hogy elmélyítsék eziránti értékelésüket. Ennek eredményeként ebben az évben 12 921 933-an voltak jelen az Emlékünnepen, és csak 8757 személy fogyasztott az emlékjegyekből.

Mexikóban a 10 643 gyülekezetben a jelenlevők száma összesen 1 518 156 volt. Brazíliában a 6526 gyülekezetben 1 075 039 személy volt jelen. Az Egyesült Államokban a jelenlevők száma elérte a 2 024 476 főt. Kubában 145 337 személy gyűlt össze, Malawiban pedig 105 630 fő volt jelen.

Március elején különleges kampányt szerveztek Albániában, hogy felkutassák az érdeklődő személyeket, majd megszervezzék, hogy megtartsák az emlékünnepi programot olyan helyeken, ahol részt tudnak venni azon. Bár csak 15 gyülekezet és 14 elszigetelt csoport volt akkor az országban, az Emlékünnepet 50 településen megtartották. Egy 45 hírnökből álló gyülekezetben 400 fő vett részt az Emlékünnepen egy helyiségben; a könyvtanulmányozás helyén pedig további 110 személy volt jelen. Így ebben az országban, ahol 773 hírnök adott le akkor jelentést, 6523 személy volt az Emlékünnepen — a hírnökök számának több mint nyolcszorosa!

Az „Isteni béke követei” összejönnek

A világ minden táján örömmel várják Jehova szolgái az éves kerületkongresszusukat. Ha nem tudnak helyileg összegyűlni, akkor igyekeznek átjutni a nemzeti határokon, hogy  jelen lehessenek ezen az évenként megtartott szellemi lakomán. A kongresszussorozat, amely tavaly kezdődött, a következő témát állítja előtérbe: „Isteni béke követei”. Mennyire igazak ezek a szavak: „A te törvényed kedvelőinek nagy békességök van” (Zsolt 119:165).

Sok országban két-három kongresszus elég volt arra, hogy mindenki részt vehessen a programon. Az Egyesült Államokban és Brazíliában azonban egyaránt 190-nél is több kongresszusra volt szükség, hogy mindenkinek legyen helye, aki el akart jönni. Mexikó 181 kongresszust tartott.

Nemzetközi kongresszust tartottak júliusban a cseh köztársaságbeli Prágában. A Vezető Testület három tagja volt jelen, hogy beszéljen annak a több mint 21 000 embernek, aki jelen volt — a legtöbben a Cseh Köztársaságból, de több ezren érkeztek Ausztriából, az Egyesült Államokból, Japánból, Kanadából, Lengyelországból, Németországból, Svájcból és Szlovákiából. Még két nemzetközi kongresszust tartottak Lengyelországban — egyet Łódzban és egy másikat Varsóban —, és azok, akik jelen voltak, világosan látták, hogy Jehova szelleme nyilvánul meg. Augusztusban két további nemzetközi kongresszust tartottak az észtországi Tallinnban. Ezeken észtek, lettek, litvánok és oroszok vettek részt másokkal együtt — összesen 15 országból. Egy helyi újság megfigyelte: „Tallinn szó szerint megtelt Jehova Tanúi imádatával.” Az egyik kongresszusi küldött pedig hozzáfűzte: „Ez parányi ízelítő volt abból, amit majd az új világhoz.”

A többi Kelet-európai nemzetközi kongresszussal együtt a romániai Bukarestbe is nemzetközi kongresszust terveztek. A romániai ortodox egyház azonban keservesen ellenállt. Mindenütt lázító plakátok jelentek meg Bukarestben. Az újságokat, a tévét és a rádiót arra használták, hogy még több olajat öntsenek a tűzre. A szállodaigazgatókat arra befolyásolták, hogy felbontsák a megállapodásokat. A kormány és a stadion vezetősége beadta a derekát, és felmondták a stadionnal kötött megállapodást. Mindezeken át a testvéreknek olyan ihletett ígéretek segítettek a kitartásban,  mint például az Ésaiás 51:7 és a Jeremiás 50:34. De javukra tudják-e majd fordítani a kongresszusi programot?

Nos, hónapokkal ezt megelőzően, amikor Budapesten intézkedtek a kerületkongresszus megtartása érdekében, a testvérek nem tervezték, hogy azt a hatalmas stadiont bérlik ki, amelyet 1991-ben használtak, amikor 35 országból érkeztek küldöttek. Úgy gondolták, hogy ez alkalommal az a stadion túlságosan is nagy lenne. Ám az igazgató annyira megnyerő áron kínálta fel, hogy a testvérek mégis ezt bérelték ki, és arra gondoltak, hogy csupán egy részét fogják használni. Ahogy azonban a nehézségek növekedtek Romániában, a magyarországi fiókhivatal utasítást kapott, hogy nemzetközi kongresszus megtartását tervezze Budapesten. Micsoda isteni gondviselés, hogy már kibéreltek egy ilyen stadiont, amely be tud fogadni egy ekkora tömeget! Budapest legnagyobb esti napilapjának egyik szalagcíme kijelentette: „BUKAREST: NO — BUDAPEST: YES. Jehova Tanúi a Népstadionban”. Budapesten 23 893-an voltak jelen 12 országból. A Magyarországon megtartott két másik kongresszussal együtt 36 326 volt a jelenlevők összlétszáma.

Ez idő alatt további fejlemények történtek Romániában. Elmesélve, mi történt, Theodore Jaracz, a Vezető Testület tagja ezt mondta: „Csak azt mondhatjuk, hogy Jehova égi szekere mozgásban volt. Tudja szabályozni sebességét; tudja szabályozni mozgását, változtatni irányát bármikor. A földi szervezet feladata csak az, hogy lépést tartson vele!” (Ez 1:4–28). Csupán egy héttel azelőtt, hogy betervezték a kongresszus megkezdését, a testvérek alá tudtak írni egy megállapodást egy stadionnal, amely a Románia északnyugati részén fekvő Cluj-Napocában található. Küldöttek ezreinek kellett megváltoztatni útitervét. 6000 fő részére kellett szállást szerezni. Minden előkészületi munka elvégzését néhány napba kellett sűríteni. És ezek után, amikor már csak két nap volt hátra, szereztek egy másik kongresszusi helyet is Braşovban, az ország közép-keleti részében. Az előkészületeket csak Jehova szellemével voltak képesek megtenni. És az eredmény?  A Cluj-Napocában megtartott kongresszuson a jelenlevők csúcslétszáma 22 004 fő volt; Braşovban 12 862-en voltak, ebből 1056 személy Bulgáriából. Összesen 1631 fő keresztelkedett meg.

Időközben Bukarestben az egyház tüntetésre szólította fel az embereket a kongresszus nyitó napján, de csak a rendőrök és egy idős férfi jelent meg — testvéreink pedig irodalmat és jó tanúbizonyságot adtak nekik. Ahogy a Jeremiás 1:19 kijelenti: „Viaskodni fognak ugyan ellened, de nem győznek meg téged, mert én veled vagyok, azt mondja az Úr, hogy megszabadítsalak téged.”

Folyamatos küzdelem a szabadságért

Az első században az apostolok és más tanítványok gyakran kerültek szembe komoly ellenállással. Amikor ez történt Filippiben — amely ma Görögországban fekszik —, Pál apostol és társai oly módon foglalkoztak az üggyel, hogy ’törvényesen megerősítették a jó hírt’ (Fil 1:7, NW). Ezt a példát követve, 1936-ban a Társulat létrehozott egy Jogi Osztályt a világközpontjában. A Vezető Testület Kiadói Bizottságának irányítása alatt a Társulat Jogi Osztálya, amely most a New York államban levő pattersoni Őrtorony Oktatási Központban található, és amelyet számos más fiókhivatalban levő jogi osztály támogat, továbbra is segít Jehova népének a vallásszabadságért vívott modernkori küzdelemben.

A vallásszabadságért vívott jogi harc a válasz Sátán arra irányuló erőfeszítéseire, hogy leállítsa a jó hír terjesztését akár nyílt, frontális támadások által, akár azáltal, hogy alattomosabb módon beavatkozik azok magánéletébe, akik részt vesznek ebben a munkában (Jel 12:17). Annak a szabadsága, hogy engedelmeskedve Isten Szavának tartózkodunk a vértől, hogy Jehova fegyelmezése és elmebeli szabályozása szerint neveljük fel gyermekeinket, és hogy semlegesek maradunk a világ politikai ügyeit illetően, hatással van arra, hogy részt tudunk-e venni a tanúskodómunkában. Mindezek a dolgok alkotják a jogi viták tárgyát. Az 1996-os szolgálati év folyamán bőséges bizonyítékát láttuk  annak, hogy Jehova áldása van azon, hogy szabadságot vívjunk ki e területeken.

Például azután, hogy közel öt éven át folyt a pereskedés alsóbb fokú bíróságokon, Japán legfelsőbb bírósága meghozta első döntését a közoktatással kapcsolatos vallásszabadság ügyében. Ez az egyhangú döntés, amelyről beszámolt Az Őrtorony 1996. november 1-jei száma, Jehova minden Tanújának javára válik Japánban.

Az Egyesült Államok a megyei fellebbviteli bíróságokon folytatott jelentős jogi küzdelmek helyszíne volt. 1994 augusztusában azon aggodalmának hangot adva, hogy egy gyermeket esetleg anya nélkül kell felnevelni, a Connecticutban levő egyik kórház éjjel 3.30-kor bírósági végzést szerzett, hogy Nelly Vegára vértranszfúziót kényszerítsen. Férje és ügyvédje indokolását, hogy a vérzése már megszűnt, és hogy ő világosan kifejezte a vér elutasítására vonatkozó álláspontját, elvetették. 1996. április 16-án azonban a connecticuti legfelsőbb bíróság egyhangúlag kimondta, hogy a vértranszfúzió elrendelése „megsértette Vega [testvérnőnek] a joggyakorlatban elfogadott saját teste feletti önrendelkezéshez való jogát”. Ez a döntés nem jött időben ahhoz, hogy megakadályozza a vértranszfúziót, de javára válik másoknak. Floridában Tina Harrell esetében egy fellebbviteli bíróság egyaránt rendreutasított egy kórházat és egy elsőfokú bíróságot, mivel semmibe vették azt, hogy Harrell testvérnő elutasította a vértranszfúziót.

Puerto Rico szigete volt a helyszíne egy másik fellebbviteli bírósági győzelemnek Jehova népe számára. Luz Quilesen, akit kórházba szállítottak egy előzetesen megbeszélt műtétre, erőszakot alkalmaztak; két nővér és egy orvos lefogta, majd vértranszfúziót adtak neki akarata ellenére. Per indult az érdekében. 1996. április 1-jén a San Juan-i megyei fellebbviteli bíróság megerősítette, hogy csakugyan megsértették alkotmányos vallásszabadsági és a magánélethez való jogait, amelyeket biztosít a Puerto Ricó-i nemzetközösség alapvető polgári jogokról szóló törvénye.

 Egy gyermekelhelyezési perben az elsőfokú bíró az Egyesült Államokban kimondta, hogy Teresa Palmer három és fél éves lánya nem járhat összejövetelre, és nem vehet részt a szántóföldi szolgálatban hétéves koráig. De a nebraskai legfelsőbb bíróság hatályon kívül helyezte e vallási korlátozásokat. Norvégia legfelsőbb bírósága szintén megerősítette a Tanú szülők jogát a gyermekelhelyezési perekben. 1996. március 29-én ez a bíróság kimondta, hogy annak a döntésnek, hogy melyik szülőt kell megbízni a gyermek felügyeletével, a gyermek legjobb érdekein kell alapulnia, nem pedig a bíróságnak a szülők hitnézeteiről kialakított, szubjektív véleményén. Ezenkívül Belgiumban a monsi megyei bíróság kimondta, hogy egy 11 éves lánynak megvan a joga és képessége, hogy megvalósítsa azon elhatározását, hogy ragaszkodik Jehova Tanúi hitéhez és gyakorlataihoz. Egy másik, gyermekelhelyezést érintő döntésben Németországban az országos felsőbíróság Hammban elutasította azt az érvelést, hogy Jehova Tanúi vallási tanításai akadályozzák a gyermeket a fejlődésben. Egy másik esetben, amely Ausztriában történt, fellebbezést nyújtottak be az Emberi Jogok Európai Bíróságához Ingrid Hoffmann érdekében. Figyelemre méltó jogi precedens született, és Hoffmann testvérnő most kizárólagosan megkapta a jogot, hogy felnevelje gyermekeit.

Kolumbiában Jehova Tanúi első ízben nyertek el hivatalos elismerést mint vallás. Ez azért volt fontos, mert e nélkül a törvényben nemrég bekövetkezett változások miatt lehetetlenné vált volna, hogy vízumot szerezzünk a misszionáriusoknak, vagy hogy adómentességet kapjunk. Hasonló fontosságú ügyben a Társulat fiókja Nicaraguában nemzetközi missziós státusra tett szert a szolgálati év folyamán. Jó hírek jöttek Tanzániából is, ahol 1995. október 5-én hivatalosan bejegyeztek bennünket mint „Tanzániai Jehova Tanúi Társasága”.

Egy rendkívüli, hat évig tartó jogi küzdelem ért kedvező befejezéséhez Brazíliában ebben a szolgálati évben. 1990 novemberében a brazíliai országos társadalombiztosítási intézet tájékoztatta a Társulat fiókhivatalát, hogy ettől kezdve a Bétel-család  853 (ma 1150) tagja nem tekinthető egyházi szolgának, és így az ország munkaügyi törvényei érvényesek rájuk. Hosszú jogi harc kezdődött. Örömünkre 1996. június 7-én Brazíliában a főállamügyész hivatalának jogi tanácsadója kiadott egy döntést, amely megerősíti a Bétel-család tagjainak helyzetét mint teljes idejű önkéntesként dolgozó egyházi szolgák.

Az állami tisztviselők megismertetése Jehova Tanúi munkájának és tevékenységének valódi természetével a szabadság érdekében folytatott küzdelem fontos vonásává vált a modern időkben. Az Őrtorony 1996. május 1-jei száma kiemelkedő volt e téren, mivel elmagyarázta Jézus utasítását, hogy „adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek” (Luk 20:25). Ukrajnában bizonyos állami tisztviselők, miután megkapták Az Őrtorony e számát, ezt mondták a testvéreknek: „Igen gyakran megvitattuk ezt a témát, és próbáltuk megérteni önöket. Most gondosan elolvastuk a folyóiratukat, és abban a polgári szolgálattal kapcsolatos álláspontjukat teljesen világosan fejtették ki.”

Időnként helyesbítő tájékoztatást kell kinyomtatni válaszul olyan félrevezető kampányokra, amelyeket Jehova Tanúi ellenségei kezdeményeznek. Franciaországban 1996 májusában és júniusában több mint 11 000 000 példányt terjesztettek országszerte egy négyoldalas, Jehovah’s Witnesses—What You Should Know című traktátusból, aminek eredményeként sok kedvező válasz érkezett a nyilvánosságtól. Széles körben terjesztették még Guadeloupe-on és Martinique-on is.

Gyakran nagyon hasznosnak bizonyul a szabadságért folytatott modernkori küzdelmünkben, ha a széles körű nyilvánosság elé tárjuk a dolgokat. Miután sikertelenül próbáltuk, hogy a szingapúri bírósági rendszer révén elérjük testvéreink jogainak megerősítését, a Vezető Testület jóváhagyta egy különleges négyoldalas traktátus terjesztését kiválasztott állami tisztviselők részére a világ minden táján, hogy tájékoztassák őket szingapúri testvéreinkkel való igazságtalan bánásmódról. A Religious Persecution in Singapore című traktátus elülső oldala bemutatja az egyik  úgynevezett „bűnöző” képét, akit letartóztattak, mert Őrtorony-irodalom volt a birtokában. Hűséges, mosolygó testvérnőnk fényképe alatt ez a felirat olvasható: „Egy 71 éves Tanú ezt mondja a bírónak: »Nem jelentek veszélyt erre a kormányra.« Mégis börtönre ítélték.”

A Vörös-tenger partján fekvő Eritreában testvéreink — bár nyíltan nem kegyetlenkednek velük — a semlegesség melletti kiállásuk miatt elveszítik munkájukat, lakásukat és állami segélyeiket. Miután a The New York Times közölt egy cikket, amely dicsérte Eritrea gazdasági fejlődését, „afrikai sikertörténetnek” nevezve azt, a Társulat Jogi Osztálya emlékeztette a szerkesztőséget a cikkükben szereplő egyik alcímre, amely így szólt: „Jehova Tanúi megtorló intézkedéseket szenvednek”, és megkérdezte, vajon tényleg lehet-e a „sikertörténet” szót használni az országgal kapcsolatban. Válaszul a The New York Times az 1996. május 7-ei számában kinyomtatta a Társulat levelét, és a Times maga közölte a következő vastagon szedett főcímet: „Eritrea kudarcot vall a jogok tiszteletben tartását illetően”.

Amint láthatjuk ebből a beszámolóból, rengeteg bizonyíték van arra, hogy Sátán, az Ördög megpróbálja minden elképzelhető törvényes és törvénytelen eszközzel megakadályozni Jehova szolgáinak a tevékenységét. Mindannyian tartsunk ki rendületlenül a ’gonoszság lelkei ellen folytatott tusakodásunkban’, akik igyekeznek útját állni annak, hogy az emberiség hallja Isten Királyságának jó hírét (Ef 6:10–18). Amint így teszünk, mennyire vigasztalók Pál apostolnak a Róma 8:31-ben feljegyzett szavai: „Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” A válasz: Senki sincs, aki igazán számítana, mert senki sem hiúsíthatja meg Jehova szándékát.

Készek ott szolgálni, ahol nagyobb a szükség

Az elmúlt évben azokat, akik elvégezték az Őrtorony Gileád Biblia Iskolát, kiküldték, hogy segítsenek a szellemi aratás munkájában sok termékeny szántóföldön. A házaspárokat 12 afrikai országba, 8 olyan országba, amely a nyugati féltekén található  (többnyire Közép- és Dél-Amerikába), 3 kelet-európai és 3 ázsiai országba küldték ki.

Más úttörők felajánlották magukat, hogy ott szolgálnak, ahol csak szükség van rájuk a saját országukban. Az Egyesült Államokban tavaly 1172 készséges úttörő segített tanúskodni olyan területeken, amelyek nincsenek kiutalva gyülekezeteknek. További 1236 személy segített a tanúskodásban ritkán bemunkált területen 294 olyan gyülekezetben, amely különleges segélykéréssel fordult a Társulathoz.

Nagy-Britanniában sok úttörő ismerte fel, hogy termékeny misszionáriusi terület van saját házuk táján. Ebbe tartoznak azok a bevándorlók, akik az elmúlt években költöztek ide más országokból. Nagy-Britanniában az úttörők 28 nyelvet tanulnak szorgalmasan, hogy gondoskodjanak erről az igazán nemzetközi szántóföldről.

Iskola nyílt a fiókbizottsági tagok számára

Amikor tervezték a New York állambeli Pattersonben levő Őrtorony Oktatási Központot, a tervek kiterjedtek olyan létesítményekre is, amelyek a fiókbizottsági tagok képzésére szolgálnak. Különleges tantervet készítettek ezeknek a testvéreknek. Az első, 24 tanulóból álló osztály 1995. november 24-én, pénteken iratkozott be. Az azt követő hétfőn megindultak a tantermi ülésszakok.

Az elmúlt szolgálati évben ennek az iskolának három osztálya volt; az oktatás mindegyikben nyolc hétig tartott. A képzésben részesülő testvérek a Társulat 60 fiókterületéről érkeztek. Az ottani fiókhivatalok Jehova több mint 2 825 000 Tanújának a szolgálatát felügyelik, és a megbízatási területükön a világ népességének több mint 45 százaléka él. Így az iskola hatása gyorsan eljutott a világ sok részére.

Súlyos felelősség nyugszik a fiókbizottsági tagok vállán. A Lukács 12:48b-ben feljegyzett, Jézus által kijelentett alapelv értelmében a szokásosnál több követeltetik meg azoktól a szellemtől kinevezett férfiaktól, akikre sok van bízva. Ezért nagyon  hasznosak számukra ezek az időszakonként megrendezett, oktatást nyújtó ülésszakok.

Többek között melyek azok a felelősségek, amelyek ezeknek a testvéreknek a felügyelete alá tartoznak? Gondoskodás a Bétel-család tagjairól és a Bétel-otthonról. Az irodai munka felügyelete, amelybe beletartozik a levelezésnek, az irodalommegrendelésnek, a szolgálati ügyeknek, valamint a Társulat által kiadott kiadványok fordításának az intézése. Nyomtatással kapcsolatos tevékenységek — vannak közöttük kicsik, és vannak nagy terjedelműek. Irodalom, folyóirat és más dolgok szállítása a gyülekezeteknek. A gyülekezeti hírnökök, úttörők és misszionáriusok által végzett Királyság-prédikáló és tanítványképző munka. Az utazófelvigyázók tevékenységének megszervezése, hogy rendszeresen meglátogassák a gyülekezeteket, valamint az elszigetelt csoportokat. Körzet- és kerületkongresszusok megtervezése.

A tanfolyam alatt alaposan megvizsgálják mindezeket és még sok mást, amelybe beletartozik a fiók működése és a szántóföldi tevékenység megszervezése. Bibliai tanítások alkotják a tanfolyam alapvető részét. A keresztényi élet minden területét irányító isteni törvényt és szentírási alapelveket tekintik át. Minden szombat délelőtt segítséget kapnak a testvérek azzal a céllal, hogy javítsák nyilvános előadói képességüket. A főhivatalban dolgozó tapasztalt testvérek és utazófelvigyázók, valamint a Vezető Testület tagjai alkotják a tanári kart. Az estéket a házi feladat és az osztályban előadandó, kijelölt bemutatók elkészítésére szánják.

A feleségek, akik elkísérik férjüket Pattersonbe, hasznot merítenek a társaságból és abból a kijelölt munkából, amelyet a Bétel-otthonban és más osztályokon végeznek. Megismerik, hogyan végzik a dolgokat a Társulat világközpontjában. Hetente egyszer, késő délután pénteken, csatlakoznak férjükhöz az iskola előadótermében, hogy meghallgassanak egy előadást, amelyet általában a Vezető Testület egyik tagja tart. Szellemiekre összpontosuló előadásaik igen buzdítónak és gyakorlatiasnak bizonyulnak, és ezt igazán nagyra értékelik a tanulók.

 A fiókbizottsági tagok a tanfolyamot felüdítőnek, ösztönzőnek és hasznosnak találják. Kifejezve a tanultak iránti értékelésüket, egy osztály tanulói ezt mondták: „Az, hogy részt vehettünk ezen az iskolán az Őrtorony Oktatási Központban, megértette velünk Jehova szervezetének csodálatos előrehaladását, és átfogóbb képet kaptunk a folyamatban levő világméretű prédikáló- és tanítómunkáról.” A tanfolyam fénypontjait tekintve számos tanuló megfigyelte, hogy „kiemelkedő vonás volt az a különleges erőfeszítés, amelyet a Vezető Testület tagjai tettek, hogy eljöjjenek Brooklynból, és tanítsanak bennünket az iskolai ülésszakokon és különleges előadások formájában. Ez a figyelmesség felmelegíti a szívünket. Bizonyítékát adja annak, hogy mélységesen érdeklődnek Isten világméretű népének jóléte iránt.”

Az iskola második osztálya elhatározásának a következőképpen adott hangot: „Eltökélt szándékunk, hogy alkalmazzuk szavakban  és példamutatás által a tanult dolgokat, hogy szabályosan működő nemzetközi teokratikus szervezetet tartsunk fenn, mindezt Jehova Isten dicsérete és népe szellemi előrehaladása érdekében.” Amikor a harmadik osztály fejezte be tanulmányait, a tanulók áttekintették a két hónapos tanfolyam áldásait, és ezt mondták: „Az iskola szellemileg igen nagy mértékben gazdagított bennünket, ugyanakkor arra indított, hogy mindig bizonyuljunk méltónak a ránk bízott felelősséghez.”

A fiókbizottsági tagok mindegyik osztályból rövid beszámolót adtak a világközpontban levő Bétel-családnak arról, hogyan halad előre a Királyság-munka a saját területükön. A Brooklynban, Pattersonben és Wallkillban (valamint még a kanadai Ontarióban levő Georgetownban) található Bétel-komplexumok is bekapcsolódtak ebbe a programba telefon-összeköttetés segítségével. A világ különböző részeiről jövő tájékoztatás és tapasztalatok szembetűnő bizonyítékát szolgáltatták annak, hogy Jehova  áldása van népe hűséges és lelkes erőfeszítésein. A beszámolók szemléltették a testvéreink egész közössége részéről megmutatkozó önfeláldozó szeretetet, valamint a gondolkozásmódbeli és cselekvésbeli egységet is (1Pét 2:17; 5:9).

Amikor befejeződött a szolgálati év, már a következő osztályban folyt a tanítás. Ebben az osztályban a tanulók a Társulat 47 fiókját képviselték.

A Szolgálati Kiképző Iskola áldásai

Az elmúlt szolgálati évben jelentős lépéseknek voltunk tanúi a Szolgálati Kiképző Iskolát illetően is. 85 osztályt vezettek 30 különböző országban 62 országból jelentkezett tanulókkal. A tantervet korszerűsítették, és több oktatót képeztek ki, hogy ellássa jövőbeni megbízatásait.

Amint évről évre növekszik a Királyság-tevékenység, egyre több gyülekezet alakul. Ahhoz, hogy gondoskodjanak ezekről, szükség van képesített vénekre és kisegítőszolgákra, akik készek arra, hogy ott használják őket, ahol különösen szükség van rájuk, valamint több utazófelvigyázóra, hogy meglátogassák a gyülekezeteket. A Szolgálati Kiképző Iskola segít felkészíteni a testvéreket, hogy kielégítsék ezeket a szükségleteket.

Az ecuadori fiók arról számol be, hogy az országban kiképzettek némelyike „ott szolgál, ahol érettségre van szükség, míg másokat elszigetelt területekre jelöltek ki, ahol új gyülekezetek alakultak”. A Costa Rica-i „gyülekezetek szellemileg erősödtek, mert ezek a testvérek élen járnak a prédikálómunka összes ágában”. A végzettek Salvadorban „példaképül szolgálnak másoknak”, és képzésük „segített nekik jobb tanítókká válni”. Mexikóban, ahol a múlt szolgálati évben 466 gyülekezet alakult, egy beszámoló szerint „a végzettek igen hasznossá teszik magukat abban, hogy segítenek megszervezni a gyülekezetekben folyó munkát, és hogy támogatják a szántóföldi szolgálati tevékenységeket”. Lengyelországban azokra a gyülekezetekre, ahova kijelölték a végzetteket, mély benyomást tesz „a szolgálatban való teljes  mértékű részvételük, és az a jótékony hatás, amelyet a végzettek a gyülekezetekre gyakorolnak”.

A Távol-Keleten azok, akiket Malajziából a Fülöp-szigetekre küldtek oktatás végett, hazájukban folytatják tovább a munkát, és „odaadóan, lelkiismeretesen teljesítik megbízatásukat”. Figyelemre méltó, hogy javult a beszédkészségük. Barbados, a Dominikai Köztársaság, Guadeloupe, Haiti, Martinique, Puerto Rico és Trinidad, valamint Guyana és Francia Guyana mind hasznot merít a Szolgálati Kiképző Iskolát végzettek kiváló szolgálatából.

Bolíviában az utazófelvigyázók csaknem fele elvégezte ezt az iskolát. Amikor a Fülöp-szigeteki fióknak több körzetfelvigyázóra volt szüksége, azokat a rendelkezésre álló képesített férfiakat használták, akik az iskola korábbi osztályainak végzettjei. Ugyanez igaz más országokban is.

Az iskola különböző osztályainak szívből jövő szavai visszatükrözik, mennyire értékelik ezt a gondoskodást. Peruban a végzettek azt mondták, hogy a tanfolyam felkészítette őket, hogy jobb minőségben végezzék a szent szolgálatot. Az Egyesült Államokban egy osztály tanulói ezt kérdezték maguktól a Zsoltárok 116:12 szavaival összhangban: ’Mivel fizessünk Jehovának minden hozzánk való jótéteményéért?’ Válaszuk részben ez volt: „Eltökélt szándékunk, hogy szerető és törődő pásztorok, buzgó evangéliumhirdetők és ügyes tanítók leszünk, hogy javára váljunk a testvéreinknek.”

Azok az egyedül álló testvérek, akik már legalább két egymást követő éve vénként vagy kisegítőszolgaként szolgálnak, 23 és 50 év között vannak, egészségesek, igazán szolgálni akarják a Királyság-érdekeket és testvéreiket, akárhol legyen is rájuk szükség, és egyébként képesítettek, meghívást kaphatnak, hogy vegyenek részt az iskolán. Sok országban egyre több fiatal testvér tűzi ki célul, hogy képesítetté válik az iskolára. Bizonyítékát adják, hogy megszívlelik a Prédikátor 12:3 szavait: „emlékezzél meg a te Teremtődről a te ifjúságodnak idejében.”

 Építkezés az igaz imádat előmozdítása érdekében

Az építkezés olyan kiemelkedő tevékenységgé vált, amely szorosan összefonódott az igaz imádattal. I. e. 1512-ben Jehova utasítására Izráel nemzete hordozható hajlékot készített, hogy Jehova imádatával kapcsolatban használják. Ez azonban nem összejöveteli hely volt, amelyben a nemzet összegyűlt oktatás végett. A szabad ég alatt gyűltek össze. Mintegy ezer évvel később zsinagógákat építettek összejövetel céljára. A korai keresztények először magánotthonokban jöttek össze. Azért azonban, hogy eleget tegyenek a prédikálásra és tanításra szóló megbízatásnak, amelyet Isten Szava irányoz elő az igaz imádók számára napjainkban, szükségessé vált, hogy irodáik és nyomdáik legyenek kellő kiszolgáló létesítményekkel együtt, valamint hogy nagy kongresszusi termekről és kisebb Királyság-termekről gondoskodjanak. Ez építkezési munkával jár, és sok ilyen munkát végeztek tavaly.

Az 1996-os szolgálati év folyamán a Társulat 37 országban épített új létesítményeket vagy nagyobbított meg meglévő épületeket fiókhivatalok, valamint olyan hivatalok számára, ahol fordítást és egyéb szolgálatokat végeznek. Nagyobb építkezések voltak többek között Mexikóban, Brazíliában, Oroszországban, Japánban, Franciaországban, Spanyolországban, a Dél-afrikai Köztársaságban, az Egyesült Államokban, Venezuelában és Ausztráliában. Huszonkét ország számára végeztek előkészületi munkát építkezésekhez. Ezenkívül a Társulat tervezőirodái és építőcsapatai segítettek a munkában Királyság-termek, kongresszusi termek és misszionáriusotthonok építésénél a világ sok részén, ahol különleges szükség volt.

Az év folyamán új kongresszusi termek építésén dolgoztak olyan helyeken, mint a bolíviai Santa Cruz, a spanyolországi Madrid, és a szenegáli Dakar. Jelenleg az Egyesült Államokban jócskán előrehaladt két kongresszusi terem építése, és további öt terem építését igyekeznek megkezdeni. Bár a mozambiki Maputóban levő új kongresszusi termet még nem fejezték be, már  használták kerületkongresszus megtartására júliusban, amelyen 1938-an vettek részt, és egy másik kongresszust is tartottak itt augusztusban, amelyen 10 040 fő volt jelen. Ebben az évben átadtak egy kongresszusi termet a Burkina Fasó-i Ouagadougouban, egyet az elefántcsontparti Daloában, és egy másodikat Guatemalában. A Mauritiuson — egy indiai-óceáni szigeten — elkészített kongresszusi teremnek vannak további létesítményei, amelyek alkalmassá teszik szerényebb méretű kerületkongresszusok megtartására. Az új-kaledóniai Nouméában levő új kongresszusi terem gyakorlatias kialakítása három Királyság-termet is magában foglal, amelyeket máris rendszeresen hat gyülekezet használ.

Japánban bár erőteljes vallásellenes érzések uralkodtak a szektákkal kapcsolatos terrorizmus miatt, Jehova Tanúi fel tudtak építeni egy kongresszusi termet Tocsigiban, nem messze a császár vidéki rezidenciájától. A munka befejeztével több helyi állami hivatalból csoportok jöttek megtekinteni a helyiségeket. A tisztviselők, akik ezeket a csoportokat hozták, azt mondták, szeretnék, hogy a többiek is lássák a saját szemükkel, hogy Jehova Tanúi nem olyanok, mint a többi vallás. Mi teszi őket mássá? Erre mutat, amit John Barr, a Vezető Testület tagja mondott a Tocsigiban és a Hokkaidón épült kongresszusi termek átadásán 1996-ban. Azt a határozatot terjesztette elő, hogy ezeket a termeket használják „bibliai oktatás és nevelés előmozdítására, amely az Isten Szavában körvonalazott isteni alapelvekhez igazodó életre tanít”.

Sok helyen a szerény, ugyanakkor ügyes tervezésű Királyság-termek építésének nagy fontosságot tulajdonítottak az elmúlt évben. Huszonhét újabb termet fejeztek be a korábbi Kelet-Németország területén. Idáig 47 épült Ukrajnában, és még 56 van építés alatt. Sokkal több Királyság-teremre van szükség Oroszországban. A Tanúk száma nagyon gyorsan növekszik, de az oroszországi fiókhoz tartozó gyülekezetek körülbelül 85 százalékának nincs állandó összejöveteli helye. Zimbabwében, ahol mintegy 800 gyülekezet van, sok gyülekezet kénytelen a szabad ég alatt  összejönni. Ennek következtében egyes újonnan érdeklődő személyek tartózkodtak az összejövetelek látogatásától. De három Területi Építőbizottság segítségével a Királyság-termek száma 37-re nőtt az országban. Ennek eredményeként olyan helyeken, ahol korábban egy gyülekezet volt, most három-négy gyülekezet jön össze egy teremben. Nyilvánvalóan még sok teremre van szükség.

Lengyelország arról számol be, hogy 64 Királyság-termet adtak át ebben az évben! Szlovákiában igazán kiemelkedő volt, hogy épületek felépítése vagy átépítése folytán 95 Királyság-teremről gondoskodtak. Szlovákiában némely tisztviselő nagyon együttműködő volt. Egy esetben azonban egy polgármester kijelentette, hogy amíg ő a polgármester, Jehova Tanúinak nem lesz Királyság-terme a városban. Nos, úgy fél évre rá eltávolították hivatalából, és az új vezetés visszájára fordította a korábbi polgármester döntését. Igen, testvéreink örvendeztek Jehova szemmel látható áldásának! (Zak 4:6).

Togóban az Emlékünnepen jelen levők körülbelül négyszer annyian voltak, mint a hírnökök. Több mint két bibliatanulmányozást vezetnek hírnökönként. És nagyon nagy a szükség Királyság-termekre, hogy összejöhessenek. Ahhoz, hogy segítsenek megfelelő épületekkel kielégíteni ezt a szükségletet, a Társulat szerzett egy formázóprést, hogy a testvérek saját maguk készíthessenek szilárd agyagtéglákat, és még egy másik prést is a tetőcserepek készítéséhez. Már elkészítették az első ilyen termet, és több van építés alatt.

Néhány esetben úgy tűnt, hogy egy bizonyos helyen csak nemzetközi együttműködéssel lehetséges az építés. Így történt a pápua új-guineai Popondetta esetében, ahol misszionáriusotthonra és Királyság-teremre volt szükség. Popondettát csak hajóval vagy repülővel lehet megközelíteni; a legtöbb anyagot hajóval kellett ideszállítani. Építéshez értő nemzetközi önkéntesek jöttek Ausztráliából. A helyi hírnökök — a fiatalokat és a testvérnőket is beleértve — keményen dolgoztak. Amint együtt dolgoztak,  a nemzetközi testvériség kötelékei szorosabbak lettek. A folyópartról származó homokot átszitálták, hogy eltávolítsák a nagyobb köveket. Majd a homokot vödrökbe mérték. Az önkéntesek sora legalább 27 000 vödör homokot, cementet és vizet adott kézről kézre a betonkeverőkhöz. Az épületek fokozatosan alakot öltöttek. Amikor elérkezett az idő az új hangosítórendszer kipróbálására, és a Királyság-dallamok hangja betöltötte a nyitott oldalú Királyság-termet, sokan nem tudtak uralkodni érzelmeiken, és könnyek patakzottak a szemükből, amint meghatódva álltak. Aztán felkerült az éviszöveg, majd a Királyság-terem felirat is. Júniusban 362 személy gyűlt össze ebben a teremben egy kongresszusra — nyilvánvaló, hogy hatalmas szántóföld van ezen a területen aratásra készen, ahol jelenleg csak egy gyülekezet létezik.

Befejeztek néhány olyan építkezést, amely a Társulat számára készülő nyomdák, irodák és Bétel-otthonok építését foglalja magában, és átadási programokat tartottak az év folyamán.

A szolgálati év elején szeptember 18-án rendkívüli átadási programot tartottak a világközpontban, olyat, amely visszatükrözte az egész szervezet gyors nemzetközi növekedését. Elérkezett az ideje a Brooklynban levő új, 30 szintes Bétel-lakóépület átadásának. Úgy döntöttek, hogy előnyös lenne belevonni ebbe a programba 22 másik épületnek az átadását is. Közülük tizennyolc olyan lakóépület volt, amelyet felújítottak vagy újonnan építettek, és a világközpontban élő Bétel-család elszállásolására használnak, két olyan épület volt, amelyet járművek karbantartására építettek, két másikat pedig nagy üzemépületnek. Élvezetes este volt, amint az előadók áttekintették, hogyan mutatkozott meg Jehova vezetése és áldása az elvégzett dolgokon. A programot hallgatók nemcsak Brooklynban gyűltek össze, hanem a Társulat New York államban levő pattersoni és wallkilli, valamint a kanadai Ontarióban levő georgetowni létesítményeiben is. A részletek Az Őrtorony 1996. április 15-ei számában találhatók.

 A világközpontban 5581 állandó önkéntes szolgál; ők mindannyian a különleges teljes idejű szolgák rendjének tagjai. Összesen 16 966 tagja van a Bétel-családnak az egész világon. Szálláshelyet a Társulat létesítményeiben kapnak.

Átadási programokat tartottak a Társulat egyes fiókhivatalaiban is. Az elsőre ezek közül Dél-Amerikában került sor.

PARAGUAY: Az alatt a 30 év alatt, amely eltelt az első fiókhivatal átadása óta Paraguayban, a Tanúk száma az országban körülbelül 500-ról több mint 5000-re nőtt — mindez a tevékenységüket sújtó 12 évig tartó betiltás ellenére. Új fióklétesítményekre volt szükség. Ahhoz, hogy kielégítsék ezt a szükségletet, hét épületből álló komplexumot adtak át 1996. január 13-án Asuncióntól, a fővárostól körülbelül 10 kilométerre. Jehova sok olyan szolgája volt jelen, akik már hosszú ideje szolgálnak, beleértve több misszionáriust, akik korábban Paraguayban szolgáltak, és más külföldi látogatókat is.

Az átadási beszédében Lloyd Barry, a Vezető Testület tagja beszélt az Építőmester, Jehova Isten keze munkájáról. Az embereknek szükségük van arra, hogy tanuljanak róla; a mi munkánk, hogy segítsünk nekik. Miután rámutatott arra, hogy az új épületkomplexumot ennek a munkának a támogatására fogják felhasználni, Barry testvér megkérdezte: „Át akarjátok adni Jehovának?” A hallgatóság szívből helyeselt.

ÍRORSZÁG: Az új fióklétesítmények átadási programját 1996. május 4-én tartották meg Írországban. Több mint 100 éve vannak prédikálói a jó hírnek Írországban. De az elmúlt évtizedben különösen gyors növekedést lehetett látni. Most Írországban mintegy 4400 hírnök van 114 gyülekezetben. Ahhoz, hogy gondoskodjanak róluk, új fióklétesítmények épültek gyönyörű vidéki környezetben Dublintól délre körülbelül 30 kilométerre, a Wicklow grófságban levő Newcastle falu határában. A komplexum három összekapcsolt épületből áll — egy 20 szobás lakórész, modern irodák konyhai és mosodai létesítményekkel együtt, valamint hely a járművek karbantartására és az irodalom szállítására.

 Készséges önkéntesek révén megvolt a munka elvégzéséhez szükséges minden építési szakértelem. A külföldi munkásokhoz sok helyi testvér és testvérnő csatlakozott, akik készségesen megfeszítették erejüket olyasmiben, ami a Királyság-szolgálat új arculata volt számukra. Minden írországi gyülekezet részt vett a munkában. Szombaton a távoli gyülekezetekből érkező Tanúk korán reggel indultak el otthonról, hogy 8 órakor a helyszínen legyenek munkára készen, és utána teljes, nyolcórás munkanapot dolgoztak az építkezésen. Senki sem panaszkodott az időjárás alakította körülmények vagy a munkabeosztása miatt. Készségesen végezték a munkát (Zsolt 110:3).

Gerrit Lösch, a Vezető Testület tagja tartotta az átadási beszédet, és Ésaiás olyan próféciáit vizsgálta meg, amelyek Isten népének helyreállításáról és a nép között megmutatkozó terjeszkedésről jövendölnek. Jehova népe Írországban sokféleképpen részt vesz ezeknek a próféciáknak a beteljesedésében, és továbbra is részt fog venni.

INDONÉZIA: A Bétel-létesítmények átadása igazán fénypontja volt a szolgálati évnek Jehova Tanúi számára Indonéziában. Az országban Jehova Tanúi tevékenységének kedvezőtlen  jogi helyzetét tekintve bármilyen remény is, amelyet ilyen gondoskodás iránt tápláltak, hosszú ideig csupán álomnak tűnt. Már 1990 óta azonban égető szükség állt fenn ilyen létesítmények iránt.

A Vezető Testület engedélyével és kedves irányításával végül új létesítmények építését határozták el. De a helyi testvérek számára ismeretlen volt az építkezéssel együtt járó munka; hogyan fogják akkor elvégezni? A válasz nemzetközi testvériségünk révén jött. A brooklyni Építési Iroda és az ausztráliai Területi Tervezőiroda megtette a szükséges előkészületeket. Közel 100 nemzetközi szolga és önkéntes révén megvolt a kellő szakértelem. Kiképeztek 40 helyi testvért, és vállvetve dolgoztak velük az építkezés két éve alatt. Csak Jehova szellemével voltak képesek a testvérek legyőzni a sok, különféle akadályt, amellyel szembekerültek az építkezés folyamán.

Ezért különösen boldog és történelmi nap volt a testvérek számára, amikor John Barr július 19-én átadta az új létesítményeket. A 285 fős hallgatóságból 118 személy a tengerentúlról érkezett, akik fiókhivatalok képviselői vagy korábbi misszionáriusok voltak. A körzet- és kerületfelvigyázók és természetesen a Bétel-család  59 tagja szintén jelen volt, hogy részesüljön az alkalom örömében.

Az új létesítményeikkel a testvérek eredményesebben és hatékonyabban tudják kiszolgálni azt a több mint 12 000 hírnököt, akik a világméretű szántóföld e részén tevékenykednek. Sok tennivalójuk van, mert közel 200 millió, különböző nyelveket beszélő ember él elszórtan szigetek ezrein ebben a roppant nagy szigetvilágban, és el kell érni őket a Királyság-üzenettel.

Az átadás napja az örömteli újraegyesülés és találkozás alkalma is volt. Az azt követő két napon a küldöttek együtt élvezték az „Isteni béke követei” kerületkongresszust. A Vezető Testület közöttük levő tagjával, valamint a tengerentúlról érkezett vendégek és küldöttek üdvözleteivel, különleges beszámolóival és tapasztalataival a nemzetközi testvériség szelleme áradt szét az egész kongresszuson. Igen, az átadás hete valóban különleges volt Jehova népe számára, és történelmi pillanat a Királyság-munka vonatkozásában ebben az országban.

ALBÁNIA: Albániában a jó hír prédikálása az olasz fiókhivatal általános felügyelete alatt folyik. De a szántóföld e részének szükségletei megkívánták, hogy hivatal nyíljon magában Albániában is. Ezért 1996. május 12-én Milton Henschel, a Vezető Testület tagja előadást tartott az 1534 főből álló hallgatóság előtt, amely Tiranában, a fővárosban annak a két épületnek az átadására gyűlt össze, amely most a Társulat hivatalaként és Bétel-otthonként szolgál Albániában.

A program azzal kezdődött, hogy a 14 országból érkező vendégeknek ezt mondták: „Köszönjük, hogy eljöttetek, hogy részt vegyetek velünk az új Bételünk átadásán. Jehova áldjon meg benneteket! Legyetek üdvözölve Albániában!” Ez a szívélyes üdvözlés minden egyes odalátogató csoport nyelvén elhangzott.

A program módot adott arra, hogy megismerjék Jehova Albániában élő, hosszú ideje hűséges szolgáit, valamint az újabbakat. A tapasztalatokat elmondó személyek között volt Linda  DiGregorio. Ő és férje, Michael, akik misszionáriusok voltak a Dominikai Köztársaságban, azt tervezték, hogy meglátogatják Michael rokonait Albániában 1992 tavaszán. A Vezető Testület megkérte őket, hogy háromnapos albániai útjukat nyújtsák meg két-három hónapra. „Ez a háromnapos látogatásunk bevezetett új otthonunkba!” — mondta Linda. Miután a munkát törvényesen elismerték 1992 májusában, elkezdtek nyíltan ajtóról ajtóra prédikálni. „Szívélyes, vendégszerető emberek nyitották ki ajtójukat és szívüket a Biblia üzenetének — mesélte. — Csupán néhány traktátusunk és folyóiratunk volt, nem voltak se Bibliáink, se könyveink. De az emberek válaszoltak az igazságra. Elfogadták a meghívást az összejövetelekre, és némelyikük már meg is keresztelkedett!”

Öt hónappal később különleges úttörők érkeztek Olaszországból. Mások Görögországból jöttek. A Társulat nyelvtanfolyamot szervezett nekik segítségképpen. De az életkörülmények nagyon nehezek voltak. Alig volt áramszolgáltatás, a víz pedig csak korlátozott mértékben állt rendelkezésre. Nehéz volt élelmet és egyéb cikkeket beszerezni. Mindenért órákig kellett sorban állni. A külföldről érkezett 100 különleges úttörőhöz azóta 15 albán különleges úttörő csatlakozott. Együtt most több mint 40 nagyobb és kisebb városban szolgálnak az országban. Kellőképpen el vannak látva irodalommal, beleértve Az Őrtorony félhavonta megjelenő, albán számát. 1996 augusztusában Albánia a 40. egymást követő csúcsát érte el 908 hírnökkel — ez az egy évvel azelőtti hírnökszámhoz képest 52 százalékkal több volt. Különösen izgalmas volt számukra 6523 személyt fogadni a tavaly áprilisban megtartott Emlékünnepen. Sok tennivaló van ezen a nagyon termékeny szántóföldön.

Ez csupán egy kis ízelítő abból, ami végbement világszerte az elmúlt évben. Az iram, amelyen haladnak a dolgok, lélegzetelállító. A munka, amelyről Jézus Krisztus jövendölt, valóban folyik, és irányítása alatt sikeresen fog befejeződni, mielőtt a vég eljön.

[Képek a 4. oldalon]

Több mint 90 millió példányt nyomtattak már belőle

[Képek az 5. oldalon]

Tavaly 164 nyelvre fordítottak könyveket és füzeteket

[Képek a 6. oldalon]

A folyóiratok nyomtatása és terjesztése rekordszinteket ért el

[Képek a 7. oldalon]

Most 35 nyelven készítenek videofilmeket

 [Képek a 12. oldalon]

1. A romániai Cluj-Napocában levő hallgatóság

2., 3. Néhányan a romániai Cluj-Napocában és Braşovban megkeresztelkedett 1631 személy közül

4. Lelkes tömeg a Népstadionban

[Képek a 20—1. oldalon]

Az Őrtorony Oktatási Központban tartják az iskolát a fiókbizottsági tagok számára

1. Iskolaépület

2. Oktató és tanulók a tanulás után

3. Tanterem

4. Tanulók a szobájukba mennek tanulni

5. Udvar

6. Lakóépület

7. Egy tanuló tapasztalatokat mesél a reggeli imádaton

[Képek a 29. oldalon]

1. Az írországi fiókhivatal

2., 3. Képek a paraguayi fiókhivatalról

[Képek a 30. oldalon]

1. Az indonéziai fiókhivatal

2. Hivatal Albániában