Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Prédikálás és tanítás az egész földön

Prédikálás és tanítás az egész földön

Prédikálás és tanítás az egész földön

AFRIKA

ORSZÁGAI: 57

LAKOSSÁGA: 878 000 158

HÍRNÖKÖK: 1 171 674

BIBLIATANULMÁNYOZÁSOK: 2 382 709

Benin

Claude és a felesége, Marie-Claire, 27 éve lelkes misszionáriusok. Februárban Marie-Claire megcsúszott, és eltörte a lábát. Claude két héttel később, amikor a misszionáriusotthonban dolgozott, elesett és szintén eltörte a lábát. Mindkettőjüknek be volt gipszelve a lába, Marie-Claire-nek a jobb, Claude-nak a bal. Claude fanyar humorral megjegyezte: „Szeretünk mindent együtt csinálni!”

Claude tudott valamelyest járni a gipszkötésével, Marie-Claire azonban hetekig nem tudott kimozdulni otthonról. Sikerült ugyan megszerveznie, hogy a tizenkét bibliatanulmányozója közül néggyel a misszionáriusotthonban tanulmányozzon, de a szolgálat többi ága is hiányzott neki. Ezért úgy határozott, hogy kiül a misszionáriusotthon elé egy kiadványainkkal telepakolt asztalhoz, és elbeszélget a járókelőkkel. Márciusban 83 órát töltött ennél az asztalnál. Vajon megáldotta Jehova a kezdeményezőkészségét? Nos, 14 könyvet, 452 füzetet, 290 folyóiratot és több mint 500 traktátust terjesztett el abban a hónapban.

Etiópia

Arega egy elszigetelt faluban él és elhatározta, hogy kitapétázza az otthonát. Etiópiában némelyek újságpapírral tapétáznak, ő azonban valami színeset szeretett volna. A piacon látott egy férfit, aki a Mindörökké örvendj az életnek a földön! című füzetet kínálta fel az embereknek. Kapott tőle egy példányt, és anélkül, hogy elolvasta volna, szétszedte és felragasztotta a lakásában a falra. Két év múlva felfigyelt egy mondatra a „tapétán”: „Jézus Isten Fia volt.” Neki nem ezt mondták, amikor a titokzatos háromságról tanult! Ez felkeltette az érdeklődését, és kilenc órán át gyalogolt a legközelebbi városig, hogy megtalálja azokat az embereket, akik azt mondják, hogy Istennek van Fia. Az első próbálkozása nem járt sikerrel, csalódottan tért haza. Később újra megpróbálta megkeresni őket, és ezúttal annak a testvérnek a házához irányították, akitől a füzetet kapta. Arega elszántsága további próba alá került, mivel órákig kellett várnia, míg a testvér hazaérkezik. A beszélgetésből bibliatanulmányozás lett. A rá következő hónapokban Arega többször is a városba utazott, hogy ismeretet szerezzen Istenről. Amikor a falujában beszélt arról, hogy mit tanult, sokan ellene fordultak, mások pedig kerülték. Ő azonban nem adta fel, és voltak, akik érdeklődni kezdtek. Amikor az érdeklődők száma elérte a tizenhármat, két különleges úttörőt neveztek ki a területre. Csakhamar több mint 40 bibliatanulmányozást vezettek, és körülbelül ugyanennyien vettek részt az összejöveteleken. Jelenleg nyolc helyi hírnök tevékenykedik a területen. Új testvérünk, Arega számára pedig a falon lévő képek ma már többet jelentenek színes dekorációnál.

Ghána

Afrika-szerte gyorsan elterjedt a mobiltelefonok használata. Ezért azt mondják, hogy „kommunikációs forradalom” van kibontakozóban. Sok szolgáltató azzal ösztönzi előfizetésre az embereket, hogy éjjel bizonyos órákban nem kell fizetni a hívásért. Grace, egy testvérnő, élt ezzel a lehetőséggel. Nehéz volt időt találnia, hogy tanulmányozzon Monicával, a bibliatanulmányozójával, mert Monica mindig mással volt elfoglalva. Grace minden tőle telhetőt megtett, hogy a tanulmányozás rendszeres legyen, s ha kellett, reggel 5 órakor ment el Monicához. Monica időbeosztása azonban megváltozott, és már ez az időpont sem volt megfelelő a tanulmányozásra. Ekkor jutott Grace eszébe, hogy kipróbálhatnák az ingyenes éjszakai telefonbeszélgetést. Monica igent mondott, és megegyeztek, hogy hajnali 4 órakor tanulmányoznak telefonon. Azonban csalódást okozott nekik, hogy abban az időpontban már olyan sokan használták a hálózatot, hogy csaknem lehetetlen volt a híváskapcsolás. Ezért úgy döntöttek, hogy még korábban kelnek, és hajnali 3 órakor fognak tanulmányozni, noha dolgozó édesanyákként ez mindkettőjüknek igencsak nehezére esett. Grace ezt mondja: „Imádkoztam Jehovához. Kértem tőle erőt és vágyat is, hogy kitartó legyek, hogy a tanulmányozóm érdeklődését továbbra is ápolni tudjam. Beállítottam ébresztőre a telefonomat, és önfegyelemre sarkalltam magam, hogy amikor jelzi az időt, fel is keljek. Nagyon fáradt voltam, de nem engedtem, hogy ez elvegye a kedvem.” És milyen boldog volt, hogy megtette ezt az erőfeszítést, hiszen láthatta, amikor Monica 2008-ban megkeresztelkedett az „Isten szelleme vezessen!” kerületkongresszuson. Mostanában Grace ugyanezt az ingyenes éjszakai híváslehetőséget kihasználva tanulmányozik egy asszonnyal, aki már jár az összejövetelekre.

Mozambik

2008 augusztusában egy kabát esett ki egy elhaladó autóból, közel egy sárkunyhóhoz, melyben egy szegény, özvegy testvérnő lakik. A testvérnő felvette a kabátot, és a zsebeiben iratokat, három kis csomag értékes ékszert és mintegy ezerdollárnyi készpénzt talált. Ragaszkodott hozzá, hogy a faluból valaki hívja fel az iratokon lévő telefonszámokat, és mondja meg, hogy meglett az elveszett kabát. Aznap este négy férfi érkezett autóval a faluba. A testvérnőnk a falusi hatóságok jelenlétében a kabáttal együtt mindent hiánytalanul átadott a tulajdonosnak. A férfi sírva fakadt, és azt mondta, hogy ha nem egy Jehova Tanúja kezébe kerül a kabátja, akkor nemigen lett volna esélye rá, hogy bármit is visszakapjon. Becsületes testvérnőnk annak ellenére, hogy szegény, olyan tanúságot tett a közösségében, mely nagy dicséretet szerzett Istene, Jehova nevének.

AMERIKA

ORSZÁGAI: 55

LAKOSSÁGA: 910 761 124

HÍRNÖKÖK: 3 575 123

BIBLIATANULMÁNYOZÁSOK: 3 778 321

Barbados

Sok szülő szerint hasznos, ha megtanítanak a gyermekeiknek bibliaverseket. Egy grenadai házaspárnak megelégedettséggel járó tapasztalatban volt része. A hatéves kisfiuk egy bibliaverset használt annak az igazságnak az alátámasztására, hogy Jehova mindenki felett áll. A kisfiú édesapja ezt írja: „Egyik délután, amikor a feleségem, Laura a kisfiunkért, Stefanért ment az iskolába, a tanárnő félrehívta őt, és így szólt: »El kell mondanom magának, hogy el vagyok ragadtatva a kisfiától. Bár a nézeteim nem egyeznek az önökéivel, be kell vallanom, hogy egyszerűen csodálom, milyen értelmesen tudja Stefan elmondani azt, amiben hisz.«

Amikor hazaértek, a feleségem kíváncsian kérdezte Stefant, hogy mi történt az iskolában, amiért a tanárnő megdicsérte. Stefan elmesélte, hogy az első órán a tanárnő azt állította, hogy »Jézus Isten«.

Stefan jelentkezett, és amikor a tanárnő felszólította, ezt mondta:

– Nem, tanárnő, kérem. Jézus nem Isten. A Biblia azt mondja, hogy Jézus a Fia Jehovának, tehát ő nem lehet Jehova.

– Nos, én úgy gondolom, hogy Jézus ugyanaz, mint Jehova – válaszolta a tanárnő.

– De a Biblia azt mondja – érvelt Stefan –, hogy Jehova egymaga a Legfelségesebb, Jézus nem. Csak Jehova a Legfelségesebb.

A Zsoltárok 83:18-at idézte, melyet korábban segítettünk neki megérteni és megjegyezni. Noha a tanárnője igen komoly és vallásos személy, ezen a téren a tudása nem ért fel egy hatéves gyermek tudásával, aki pontos ismeretet szerzett a Szentírásból.”

Ecuador

Több testvér vidéken munkálkodott, kicsua nyelvű területen. A prédikálás végeztével buszra szálltak, hogy hazatérjenek. A buszon sokan utaztak, és mind a kicsua nyelvet beszélték. Mivel a buszon volt video-lejátszó és tévé is, megengedték a testvéreknek, hogy levetítsék a Noéról és Dávidról szóló kicsua nyelvű videofilmet. Mennyire meglepte az utasokat, hogy a saját nyelvükön láthatnak és hallhatnak valamit! A film annyira lekötötte a figyelmüket, hogy amikor a busz megállt, hogy felvegyen egy utast, megkérték őt, hogy gyorsan üljön le, nehogy elmulasszák valamelyik részletet. A végén sokan kértek a videofilmből. Néhány utasnak bibliai kérdései is voltak, és kiadványokat kértek. Mások megadták a nevüket és a címüket, hogy valaki keresse fel őket a városban. Mindannyian kaptak egy meghívót a kicsua nyelvű Emlékünnepre. Mindez kétségtelenül hozzájárult ahhoz, hogy a környéken kimagasló volt az Emlékünnepen jelenlévők száma.

Mexikó

Gabino, egy úttörő testvér, házról házra prédikált. Bekopogtatott egy lakás ajtaján. Senki nem jött az ajtóhoz. Másodszor, majd harmadszor is újból bekopogtatott. Kicsit várt, majd negyedszer is megpróbálta. Kinyílt az ajtó, és egy zaklatott férfi állt ott. Sírt. Azonnal behívta Gabinót, de nem tudott megszólalni, annyira elgyötört volt. Gabino vigasztalóan beszélni kezdett a jó hírről, és a férfi ettől megnyugodott. „Látja ott azt a széket? – kérdezte. – Amikor harmadszor kopogott, már ott álltam a széken. Látja ott azt a kötelet? Amikor negyedszer kopogott, már a nyakamon volt a hurok. De aztán levettem a nyakamról, és kimentem az ajtóhoz. Köszönöm, hogy ilyen kitartó volt. Ha nem lett volna az, én már felakasztottam volna magam.” Elmondta, hogy szinte megtébolyodott a feleségével való problémái miatt. Gabino megbeszélte vele, hogy tanulmányozzák a Bibliát. Ez az úttörő általában csak egyszer vagy kétszer szokott kopogni. Ez alkalommal azonban a kitartása – talán angyali irányításra – nagyszerű eredményeket szült.

Chile

A kampány idején, amikor meghívtuk az érdeklődőket Krisztus halálának az Emlékünnepére, egy kisgyermek odament egy Tanúhoz, és ezt kérdezte tőle:

– Hány éves tetszik lenni?

A testvérnő kissé meglepődve, szintén kérdéssel válaszolt:

– És te hány éves vagy?

A kislány azt felelte, hogy hatéves, és az édesanyja rábízott egy levelet, hogy adja oda egy Jehova Tanújának. Az édesanya kioktatta a kislányát, hogy olyan Tanút keressen, aki már nem gyerek, de még nem is öreg. Így a testvérnő megmondta a kislánynak, hogy 25 éves. A kislány odaadta neki a levelet, melyben ez állt: „Amikor eljöttek hozzám, nem volt lelkierőm ajtót nyitni. Súlyos depresszióban szenvedek, és kértem Istent, hogy segítsen. Már próbáltam megfogadni azt, amit maguk mondanak, és olvasni a Bibliát, de ez nagyon nehezen megy nekem. Szeretném tanulmányozni valakivel a Bibliát, aki segíteni tudna, hogy túltegyem magam a házasságom kudarcán. Ha ön tud segíteni, kérem, jöjjön el hozzám ma délután. A délelőtt azért nem jó, mert ágyban fekszem. Köszönöm.”

A testvérnő aznap délután meglátogatta az asszonyt, és meghívta az Emlékünnepre, valamint a különleges előadásra. Mindkettő igazi vigaszt jelentett számára. Azóta hasznot merít abból is, hogy rendszeresen látogatja az összejöveteleket, és szépen halad előre a Biblia tanulmányozásában a Mit tanít valójában a Biblia? könyv segítségével. És a hatéves kislánya? Ő is, és a tizenkét éves nővére is nagy örömmel tanulmányozza a Bibliát.

Puerto Rico

Egy testvérnő ezt írja: „Éppen az utcán kínáltam fel a folyóiratokat, amikor megláttam, hogy egy fiatal hölgy az autója gumiját pumpálja. Odamentem hozzá, de még mielőtt megszólaltam volna, ő kért tőlem Az Őrtoronyból és az Ébredjetek!-ből, mondván, hogy nagyon szereti olvasni őket. Felajánlottam neki egy házi bibliatanulmányozást, mire azt mondta, hogy ez nem megoldható, mert az édesanyjánál lakik az emeleten, és az édesanyja nagyon ellenzi a munkánkat. Amikor elkértem a címét, csak az utca nevét adta meg. Legközelebb elmentem abba az utcába, hátha megtalálom, hol lakik, de nem jártam sikerrel. Majd egy másik alkalommal megkérdeztem a szomszédokat, hogy ismernek-e egy bizonyos Nancyt, egy anyukát, akinek két kisgyermeke van. Nagy örömömre végre megtaláltam a házat. Csakhogy sosem találtam őt otthon, ezért ott hagytam a folyóiratokat, és írtam néhány sort. Amikor végre találkoztunk, sírva fakadt, és azt mondta, hogy már el akart jönni a Királyság-terembe. El is jött, és nagyon jól érezte magát a barátságos, szeretetet sugárzó légkörben, a testvérek között. Elmondta, hogy azért nem tudott reagálni a látogatásaimra, mert az édesanyja összetépte az összes üzenetemet és a folyóiratokat, még mielőtt ő hazaért volna. A nővére lakásán kezdtük el tanulmányozni a Bibliát, és hamarosan rendszeresen részt vett az összejöveteleken. Ma már egyetlen összejövetelről sem hiányzik. Beiratkozott a teokratikus szolgálati iskolába, és öröm hallani, amint ő is és a két kislánya is közreműködik az összejöveteleken.”

ÁZSIA ÉS A KÖZEL-KELET

ORSZÁGAI: 47

LAKOSSÁGA: 4 073 556 172

HÍRNÖKÖK: 635 896

BIBLIATANULMÁNYOZÁSOK: 579 554

Dél-Korea

Egy férfi, aki egy Királyság-terem közelében lakik, a háza előtt parkoló autóján talált egy üzenetet, mely így szólt: „Parkoláskor véletlenül megkarcoltam az ön autóját. Kérem, hívjon fel, rendezni fogom.” A férfi megfigyelte, hogyan viselkednek a közeli Királyság-terembe járó Tanúk, és azt gondolta, hogy ha valaki ilyen becsületes, akkor az biztosan Jehova Tanúja.

Egy testvérnő, Szu-jon hagyta ott ezt az üzenetet. Amikor a férfi felhívta őt, Szu-jon elnézést kért tőle, és ismét felajánlotta, hogy helyrehozatja a kárt. Képzelhetitek, mennyire meglepődött, amikor a férfi ezt kérdezte: „Bocsásson meg, kérem, ön Jehova Tanúja?” A férfi azt mondta, hogy majd ő kijavíttatja a hibát, nem kell aggódnia miatta! Elmondta még, hogy szeretne találkozni vele, mert vannak dolgok, amiket meg akar tudni a Tanúkról. Szu-jon az édesapjával és egy szellemi testvérével ment el a férfihoz, aki ezt mondta: „Lehetőségemben állt megfigyelni a Tanúkat, hiszen itt lakom a Királyság-terem közelében. Önök rendes emberek. Nem értem, miért gyűlölik ennyire magukat.” Szu-jon édesapja a Biblia és a Mit tanít valójában a Biblia? című könyv segítségével válaszolt a férfi sok-sok kérdésére. A férfi ma már rendszeresen tanulmányozza a Bibliát Szu-jon édesapjával, és szépen halad előre szellemileg.

Korlátozás vagy betiltás alatt álló országok

Egy ezredesre mély benyomást gyakorolt az, hogy milyen pozitív hatással van az igazság a feleségére, aki Jehova Tanúja. Következésképpen beleegyezett a bibliatanulmányozásba. A parancsnoka – egy tábornok – megtudta ezt, és hívatta őt, hogy beszéljen vele. Azt mondta neki, hogyha továbbra is kapcsolatot tart Jehova Tanúival, akkor az ország legeldugottabb részére küldi. Az ezredes bátran elmondta, hogy a felesége már régóta tanulmányozza a Bibliát, és nem lát benne semmilyen veszélyt. Tehát nem hagyja abba a Biblia tanulmányozását. Egy kis idő múlva az ezredes úgy döntött, hogy otthagyja a hadsereget. Ma már megkeresztelt Tanú, általános úttörő és kisegítő szolga. Érdekes módon a tábornok felesége is elkezdte tanulmányozni a Bibliát, és a tábornok őt sem tudta erről lebeszélni. Sőt, ma már az ő felesége is általános úttörőként szolgál.

Egy másik országban egy testvérnő bibliatanulmányozást vezetett be egy fiatalasszonynál, akinek a férje erősen ellenezte ezt. Megbeszélték, hogy egy kis parkban fognak tanulni, mivel az asszony lakásán nem volt erre lehetőség. A parkban sétálgatott egy idősebb férfi, aki a tanulmányozás alatt folyton körülöttük járkált, megfigyelte, mit csinálnak, és kihallgatta a beszélgetésüket. Egyik nap odament hozzájuk, és feltett néhány bibliai kérdést. A következő tanulmányozáskor ugyanezt tette. A fiatalasszony ingerültté vált, és ezt mondta: „Nekem csak egy órám van a Biblia tanulmányozására, maga meg idejön, és elveszi az egész időmet azzal a rengeteg sok kérdésével.” Ezután a testvérnő megszervezte, hogy egy testvér tanulmányozzon a férfival, aki gyors szellemi előrehaladást tett, és kezdett összejövetelekre járni. A férfi szomszédságában két nő megfigyelte, hogy a férfi minden vasárnap szépen felöltözve, egy aktatáskával a kezében megy el otthonról. Kíváncsiak voltak rá, hogy hová megy, és megtudták, hogy a férfi egy afféle „új vallásban” kezdett hinni. Úgy döntöttek, hogy utánajárnak a dolognak, és követték a férfit – egészen a Királyság-teremig. Ott több testvérnő is elbeszélgetett velük, és megkérdezték tőlük, hogy szeretnék-e tanulmányozni a Bibliát. Az egyikük igent mondott. Ez a három személy – a fiatalasszony, aki a parkban tanulmányozott, a férfi, aki szintén a parkban vette fel a kapcsolatot a Tanúkkal, és az őt követő két nő közül az egyik – kitűnő szellemi előrehaladást tett, és nemrégiben megkeresztelkedett.

Kambodzsa

Louy, egy kambodzsai úttörő testvérnő, rendszeresen biciklivel megy el egy faluba, ahol a házak bambuszból vannak, és cölöpökre épültek. Bibliatanulmányozásokat vezet ebben a faluban. Három nappal az Emlékünnep előtt, éppen az egyik bibliatanulmányozójának magyarázta el az Emlékünnep célját, amikor kíváncsi gyerekek sereglettek köréje, és kérdéseket tettek fel neki. A gyerekek száma csak nőttön-nőtt. Louy 57 emlékünnepi meghívót terjesztett el. A következő nap elkerékpározott a faluba, hogy egy másik bibliatanulmányozást vezessen. A tanulmányozója azt mondta, hogy a rokonai és a barátai is szeretnének eljönni. Louy újabb 20 meghívót hagyott ott, hogy a tanulmányozó szétoszthassa. Louy aggódni kezdett, hogyan tud majd segíteni ennyi embernek eljutni az Emlékünnepre. Miután imádkozott, beszélt az egyik tanulmányozó édesapjával, aki a falu vezetője. Ő biztosította Louy-t, hogy elég, ha csak egyetlen tuk-tukot szerez, mert azzal mindenki el tud majd menni, hiszen ezek az emberek akár egymás ölében ülve, vagy állva is készek utazni. A tuk-tuk rendszerint egy négyszemélyes kis jármű, melyet motorkerékpár húz. Louy nagy örömmel tapasztalta, hogy tizennyolcan jöttek el ebből a faluból.

India

Egy testvér motorosriksa-vezetőként dolgozik, és megragadta az alkalmat, hogy tanúskodjon az utasának – egy hölgynek –, aki történetesen újságíró. A hölgyre mély benyomást tett a testvér bátorsága, mivel a környéken ellenségeskedők bántalmazták a Tanúkat, amikor megosztották másokkal a jó hírt. Elhatározta, hogy megírja az egyik állami újságban a beszélgetésüket. A riportban ez állt:

„Úgy gondoltam, kissé provokálom a riksa vezetőjét, és ezt kérdeztem tőle:

– Nem hallotta a mai híreket? Az állam több részén is megverték a maguk embereit, a templomaikat pedig megtámadták.

– De, olvastam róla a mai újságban – válaszolta a testvér.

– És mit fog tenni, ha [az ellenségeskedők] magát is bántják majd?

– Nem baj – rázta a fejét. – Mi akkor sem szűnünk meg hinni [az igazságban].”

A Tanútól kapott egy traktátust, melyről ezt írta: „Otthon elővettem a táskámból a tájékoztatót. Egy valószínűtlenül idilli jelenet volt rajta. Zöld rét, tó, virágzó fák, gabonát és gyümölcsöt betakarító emberek, valamint hófödte hegyek. Az volt a címe, hogy »Élet egy békés új világban«. A tartalma vallásos volt. Általában senki nem ellenkezik, ha átadnak neki egy röpcédulát, akár száriüzletet, akár valamilyen életformát reklámoznak rajta. De kezdj csak el beszélni egy békés új világról, azonnal beindíthatod vele a gyűlölet motorját.”

Fülöp-szigetek

Zamboanga környékén van egy olyan magas hegy, melynek a csúcsa még 200 kilométerről is látszik. A hegy közelében lakó testvérek sokszor így tréfálkoznak egymással a szántóföldi szolgálatban: „Mitévők lennénk, ha érdeklődni kezdene valaki, aki a hegy tetején lakik?” Egyik nap a hegy lábánál prédikáltak, amikor odament hozzájuk egy férfi, és azt mondta nekik, hogy Jehova Tanúit keresi. Segítségüket szeretné kérni a Biblia tanulmányozásához. A testvérek megkérdezték tőle, hogy hol lakik. Amikor felmutatott a hegy csúcsára, nem jött ki szó a torkukon. A férfi elmondta, hogy nem a hegy csúcsán lakik, hanem a hegy mögött, de csak a hegycsúcsot megmászva lehet megközelíteni. Amikor a testvérek újra szólni tudtak, mondták a férfinak, hogy felkeresik. Bibliatanulmányozás kezdődött, és a férfi eljár a heti összejövetelekre a Királyság-terembe – annak ellenére, hogy nagyon messze van a házától. Ez a férfi ma már azok között van, akik minden nemzetből ’Jehova házának hegyéhez’ özönlenek (Ézs 2:2).

EURÓPA

ORSZÁGAI: 47

LAKOSSÁGA: 736 988 468

HÍRNÖKÖK: 1 563 910

BIBLIATANULMÁNYOZÁSOK: 819 067

Finnország

Két testvér házról házra munkálkodott, és házi bibliatanulmányozásokat ajánlott fel a Szeretné megtudni az igazságot? című traktátussal. Az egyik helyen egy férfi, aki ajtót nyitott, félbeszakította a bevezetőjüket, behívta őket, majd ezt mondta:

– Sok kérdésem van. Miért csak most jönnek?

A testvérek így feleltek:

– Nos, a gyülekezetünkkel vagyunk itt ezen a területen, és . . .

– Imádkoztam, hogy Jehova Tanúi keressenek fel – folytatta a férfi. – Ilyenkor általában kocogni szoktam, de ma nem mentem el. És tessék, most itt vannak!

A férfi úgy érezte, hogy választ kapott az imájára. A munkahelyén gyakran negatívan beszéltek Jehova Tanúiról. Kíváncsi volt rá, hogy vajon az állításaik igazak-e, ezért elment egy könyvtárba, hogy információt szerezzen róluk. Rátalált a Jehova Tanúi – Isten Királyságának hirdetői című könyvre, elolvasta, és rájött, hogy az ellenünk felhozott vádak egyszerűen hazugságok. Ezek után alig várta, hogy találkozzon Jehova Tanúival. Tanulmányozás kezdődött, és azonnal elkezdett járni az összejöveteleinkre. Tanúskodott a volt feleségének és a lányainak, és ők is elkezdtek tanulmányozni.

Nagy-Britannia

Kirsty általános úttörő. Franciául és lingalául tanult, hogy tanúskodhasson a területén élő kongói embereknek. Az egyik nap észrevett egy kongói asszonyt, aki csomagokkal megpakolva próbált felszállni a buszra. Kirsty felajánlotta a segítségét lingalául, és felvitte helyette a csomagokat a buszra. Az asszony ezt kérdezte: „Fehér létére, hogyhogy beszél lingalául?” Kirsty kifejtette, hogy egy lingala nyelvű gyülekezetbe jár, és a helyi Tanúk tanították őt lingalára, hogy beszélgetni tudjon az emberekkel a Bibliáról. Fel akart ajánlani az asszonynak egy bibliatanulmányozást, ezért ő is fenn maradt a buszon, egészen addig, míg az asszony le nem szállt. Ezután segített neki hazavinni a csomagjait a harmadik emeleti lakásába. Az asszony férje és négy gyermeke behívta Kirstyt a lakásba, ahol Kirsty megmutatta a családnak, hogyan lehet tanulmányozni a Bibliát a Mit tanít valójában a Biblia? című könyv segítségével. Az asszony és a két nagyobbik fia ma már tanulmányozza a Bibliát. Mindhárman erőfeszítéseket tesznek, hogy elnyerjék Jehova tetszését.

Grúzia

Két fiatal úttörő testvér elhatározta, hogy az ország hegyvidéki területére költözik, ahol kevés Tanú van. Faluról falura kezdtek prédikálni, és az emberek reagálása rendkívül kedvező volt. Több száz kiadványt terjesztettek el, és sok bibliatanulmányozást vezettek be. Amikor elkezdtek prédikálni a hegyekben, alig volt valamijük, és azt sem tudták, hogy hol fognak aludni. De minden szükségletük kielégítést nyert. A falvakban az emberek felajánlották nekik, hogy maradjanak ott éjszakára, és enni is kaptak. Előfordult, hogy még olyanok is megtették ezt, akiket nem is érdekelt az üzenetük. Idővel a két testvért kinevezték különleges úttörőnek erre a területre. Mivel kezdetben túl sok bibliatanulmányozást vezettek, később már csak annyit vállaltak, amennyit ésszerűen el tudtak látni. Még ma sem szokatlan az, hogy az emberek odamennek hozzájuk az utcán, és bibliatanulmányozást kérnek tőlük. Bár korlátozták a bibliatanulmányozások számát, még így is külön-külön, átlagosan több mint 20 tanulmányozást vezetnek havonta.

Magyarország

Egy testvérnőhöz rendszeresen házhoz viszik a tejet flakonokban, melyeket a kerítésére akasztott szatyorba tesznek. Egyszer a testvérnő az üres csereflakonok mellé betette a Szeretné megtudni az igazságot? traktátust. Meglepetésére a soron következő szállításnál a friss tejjel együtt egy papírt is talált a szatyorban, melyen az asszonynak néhány, traktátussal kapcsolatos kérdése volt, valamint az a kérése, hogy kaphasson egy Bibliát. A testvérnő azonnal felkereste a „tejesasszonyt”, aki egy tanyán él, és nyomban sikerült bevezetnie a bibliatanulmányozást a Mit tanít valójában a Biblia? könyvből. Az asszony már korábban is próbált a kérdéseire választ kapni különböző egyházakban, de a szellemi éhségét nem sikerült kielégítenie, sőt, további kérdések vetődtek fel benne. Az egyik kislánya is élénk érdeklődést tanúsított, ezért a testvérnő elvitte neki a Tanulj a nagy Tanítótól! című könyvet. Az édesanya elmondása szerint a kislány korábban éjszakánként rendszeresen felébredt, mivel különböző félelmei voltak. Miután elolvasott néhány fejezetet a könyvből, egyik napról a másikra megszűntek a félelmei, és már nyugodtan alszik éjszaka. A bibliatanulmányozás jelenleg is folyik, és az anyuka, valamint két lánya a vasárnapi összejövetelek rendszeres látogatója.

Olaszország

Cristina és Manel, két, teljes időben prédikáló testvérnő a Szeretné megtudni az igazságot? traktátust terjesztette az ország középső részén, vidéken. Az egyik tanyán zajt hallottak a hátsó udvar felől. Amikor a háziasszony észrevette a Tanúkat, így kiáltott: „Jöjjenek gyorsan, segítsenek!” A Tanúk odarohantak, és látták, hogy egy hatalmas, feldühödött disznó ki akar szabadulni a disznóólból, a háziasszony pedig minden erejével azon van, hogy ezt megakadályozza. A disznóól ajtaja betört, és az asszony amiatt aggódott, hogy a disznó kiszökik a közeli erdőbe. Teljesen egymaga volt, és kétségbeesetten igyekezett csukva tartani az ajtót. Ezt kiáltotta Cristinának: „Maga tartsa az ajtót csukva, míg én szerzek valamit, amivel zárva tarthatjuk!” Cristinából azonnal feltört a válasz, hogy rettentően fél a disznótól. Az asszony odaadott Manelnak egy tököt és egy kést, s ezt mondta neki: „Ne féljen! Folyamatosan vágjon le darabokat a tökből, dobja oda a disznónak, így el lesz foglalva, amíg én találok egy új reteszt.”

Az asszony eltűnt, majd néhány perc telt el. Eközben Cristina egyre sürgette Manelt, hogy vágja szorgosan a harapnivalót a disznónak. Ez azonban nagyon nehezen ment, mert a töknek kemény volt a héja. Végre megkerült az asszony, és megcsinálta az ajtót. Megkönnyebbülten felsóhajtott, és így kiáltott fel:

– Magukat a Mindenható küldte!

– Ez pontosan így van, asszonyom! – válaszolták, és már vették is elő a traktátust, hogy megmutassák neki.

Az asszony azon nyomban ezt mondta:

– Ez a dolog fontosabb annál, minthogy itt állva tárgyaljuk meg. Üljünk le, és beszéljük meg szép nyugodtan.

Majd hozott székeket, és kiültek az udvarra, ahol kellemesen sütött rájuk a nap. Az asszonynak sok kérdése volt, élénk érdeklődéssel és értékeléssel hallgatta a testvérnőket. Később bevezették nála a bibliatanulmányozást. Cristina és Manel azt mondja, hogy ezt a tapasztalatot egy disznónak köszönhetik, aki éppen jókor igyekezett megszökni.

ÓCEÁNIA

ORSZÁGAI: 30

LAKOSSÁGA: 38 338 482

HÍRNÖKÖK: 99 816

BIBLIATANULMÁNYOZÁSOK: 59 619

Ausztrália

Fred, egy partvidéki, csendes városkában élő Tanú, a DVD-ink közül hármat elterjesztett egy férfinak. Később Fred levelet kapott tőle, mely részben ezt tartalmazta: „Feszült figyelemmel néztem és hallgattam a DVD-ket, és nagyon megnyugtattak. Átragadt rám a filmbeli emberek békéje, öröme és mosolya. Ilyet már évek óta nem éreztem. Kezdem hinni, hogy talán egy jobb élet vár rám. Régebben mindig csúnyán bántam a Tanúkkal, akik becsöngettek hozzám. Ezért most őszintén bocsánatot kérek. A maguk emberei csupán csak kedvesen felkerestek azzal a vággyal, hogy elmondják nekem a jó hírt. Ki tudja, egy nap egyszer csak hátranéznek a Királyság-termükben, és ott ülök maguk mögött.”

Új-Zéland

Két testvérnő felkeresett egy állami családsegítő szervezetet, és megbeszéltek egy találkozót az igazgatónővel. Felkészülvén a találkozóra, készítettek egy „családi csomagot”. Kifejezetten olyan témájú kiadványokat válogattak össze, melyek érdekelhetik az igazgatónőt a családokkal kapcsolatos munkájában. A csomagban volt A családi boldogság titka, Fiatalok kérdései – Gyakorlatias válaszok című könyv, és az Ébredjetek! 2007. augusztusi száma a „Hét lépés, hogy jobb szülő lehess”, valamint az Ébredjetek! 2007. októberi száma a „Védd meg a gyermekedet!” című cikksorozatokkal.

A találkozó során a testvérnők kifejtették, hogy a munkánk önkéntes jellegű, és hogy őszintén érdekel minket a családok megsegítése, különösképpen a szellemi segítségnyújtás. Időt fordítottak rá, hogy megmutassák, miből áll a csomag. Az igazgatónő figyelmesen meghallgatta őket, elfogadta a kiadványokat, és azt mondta, hogy szeretné megosztani ezt az információt mind a 35 alkalmazottjával. Megjegyezte még, hogy az Ébredjetek!-cikkek a nyilvántartásában szereplő mind az 503 család javára fognak válni. A testvérnőknek sikerült 557 példányt szerezniük az Ébredjetek! folyóiratokból. Két hét múlva értesítést kaptak telefonon, hogy az összes folyóirat eljutott a családokhoz.

Fidzsi-szigetek

Egy Viliame nevű fiatalember kivételes tehetségű rögbijátékosnak bizonyult. Az volt a vágya, hogy a hazai válogatottban játszhasson. Öccse, Leone is a rögbiben szeretett volna karriert befutni, ám miután egy különleges úttörő elkezdte tanulmányozni vele a Bibliát, rájött, hogy nem szolgálhat két úrnak. Kezdett járni az összejövetelekre, és abbahagyta a rögbit. Édesanyja, aki Tanú, vett neki olyan ruhát, amit fel tud venni az összejövetelekre. Egy veszekedés során azonban Viliame elvette Leone gyülekezeti ruháit, és széttépte őket. Leone rendkívül dühös lett, de úgy döntött, hogy nem torolja meg a dolgot. Nem sokkal ezután Leone kivitte a piacra eladni a görögdinnyét, amit termesztett. A pénz egy részéből vett gyülekezeti ruhát, egy Bibliát, tollakat és sorkiemelőket az összejövetelekre. De nemcsak magának vett ezekből, hanem Viliaménak is megvette ugyanezeket. Viliaménak eszébe jutott, hogy milyen gonoszul bánt Leoneval, ezért nagyon meghatotta az öccse kedvessége. Magára öltötte az új ruháját, és azzal lepte meg az öccsét, hogy elment az összejövetelre. Ő is elkezdte tanulmányozni a Bibliát, és a két testvér szép szellemi előrehaladást ért el. Miközben már mindketten a keresztelkedésre készültek, Viliame fényes karriert jelentő ajánlatot kapott Európába, rögbijátékosként. Minden fiatal ilyen ajánlatról álmodozik, hiszen ez anyagi biztonság és dicsőség reményével kecsegtet. Viliaménak azonban már más céljai voltak, úgy döntött, hogy Jehovának adja át az életét. Keresztelkedésük után, hat hónapon át, Viliame és Leone is kisegítő úttörőként szolgált. Édesapjuk, Waisea, látva fiai jó példáját, szintén elkezdte tanulmányozni a Bibliát. Nagy változtatásokat tett az életében, és egy különleges kongresszusi napon két lányával együtt megkeresztelkedett.

[Képek a 45. oldalon]

Egy testvérnőnek az önfegyelem és a modern technika segített bibliatanulmányozást vezetni

[Kép a 46. oldalon]

Becsületességével tanúságot tett

[Kép a 48. oldalon]

Stefant a családi imádat készítette fel az iskolai tanúskodásra

[Kép a 49. oldalon]

Kitartása életet mentett

[Kép a 50. oldalon]

Talált egy Tanút, aki se nem túl fiatal, se nem túl öreg

[Kép a 55. oldalon]

Csak egyetlen „tuk-tuk”-ot kellett szereznie

[Kép a 58. oldalon]

Egy idegen nyelv tanulása bibliatanulmányozást eredményezett

[Kép a 60. oldalon]

A kötetlen tanúskodásnak sok formája lehet

[Kép a 63. oldalon]

Készül a „családi csomag”

[Kép a 64. oldalon]

Fényes rögbikarrierről mondtak le, hogy Jehovát szolgálhassák