„Mindenekfölött buzgón szeressétek egymást”

„Mindennek a vége pedig elközeledett . . . Mindenekfölött buzgón szeressétek egymást” (1PÉTER 4:7, 8).

JÉZUS tudta, hogy értékesek az apostolaival töltött utolsó órái. Tudatában volt, hogy mi vár rájuk. Óriási munkát kellett elvégezniük, miközben gyűlölik és üldözik őket, éppúgy, ahogy őt (János 15:18–20). Az utolsó együtt töltött estéjükön többször is emlékeztette őket, hogy ’szeressék egymást’ (János 13:34, 35; 15:12, 13, 17).

² Péter apostol, aki ott volt akkor este, megértette a lényeget. Évekkel később, nem sokkal Jeruzsálem elpusztítása előtt, egyik levelében hangsúlyozta a szeretet fontosságát. „Mindennek a vége pedig elközeledett . . . Mindenekfölött buzgón szeressétek egymást” — tanácsolta a keresztényeknek (1Péter 4:7, 8). Szavai nagy jelentőségűek azok számára, akik a jelenlegi világrendszer ’utolsó napjaiban’ élnek (2Timóteusz 3:1). Mit jelent ’buzgón szeretni’? Miért fontos, hogy így szeressünk másokat? És hogyan bizonyíthatjuk, hogy ilyen szeretet él bennünk?

Mit jelent ’buzgón szeretni’?

³ Sokan olyan érzésnek tartják a szeretetet, mely csak úgy magától jön. De Péter nem akármilyen szeretetről beszélt, hanem a szeretet legnemesebb formájáról. Az 1Péter 4:8-ban az eredeti görög szövegben az a·gaʹpe (’szeretet’) szó áll. Ez önzetlen szeretetre utal, melyet alapelvek vezérelnek. Egy forrásmű kijelenti: „Az agape szeretetet parancsba lehet adni, mivel elsősorban nem érzés, hanem elhatározás eredménye, mely aztán tettekben nyilvánul meg.” Minthogy örökölt hajlamunk van az önzésre, emlékeztetni kell minket arra, hogy mutassunk szeretetet egymás iránt, méghozzá az isteni alapelvek szerint (1Mózes 8:21; Róma 5:12).

⁴ Ez persze nem azt jelenti, hogy pusztán kötelességtudatból szeretjük egymást. Az a·gaʹpe szeretetből nem hiányzik a melegség és az érzés. Péter azt mondta, hogy „buzgón [szó szerint: »kitárulkozva« *] szeressétek egymást” (Kingdom Interlinear). Mindazonáltal az ilyen szeretet kimutatásához erőfeszítés kell. A „buzgónak” fordított görög szóról egy tudós megjegyzi: „Egy atléta képe sejlik fel előttünk, akinek minden izma megfeszül, amint a verseny hajrájában az utolsó erejét is beleadja a küzdelembe.”

⁵ Szeretetünknek tehát nem szabad olyan alkalmakra korlátozódnia, amikor magától jön, és nem elég csupán néhány személy iránt éreznünk. A keresztényi szeretet megköveteli, hogy kitárjuk a szívünket, vagyis hogy még akkor is szeressünk, amikor nehezünkre esik (2Korintusz 6:11–13). Egyértelmű, hogy ezt a fajta szeretetet ápolnunk kell, és fáradoznunk kell érte, ahogyan az atlétának is edzenie és dolgoznia kell, hogy fejlődjön. Létfontosságú, hogy ilyen szeretettel legyünk egymás iránt. Miért? Legalább három okból.

Miért szeressük egymást?

⁶ Elsősorban azért, „mert a szeretet az Istentől van” (1János 4:7). Jehova ennek a megnyerő  tulajdonságnak a Forrása, és ő az, aki először szeretett minket. „Az Isten szeretete azáltal vált nyilvánvalóvá az esetünkben, hogy az Isten elküldte az ő egyszülött Fiát a világba, hogy életet nyerjünk általa” — mondja János apostol (1János 4:9). Isten „elküldte” a Fiát, vagyis a Fiú ember lett, elvégezte a rá bízott szolgálatot, és meghalt a kínoszlopon, mégpedig azért, hogy „életet nyerjünk általa”. Hogyan viszonozzuk Isten szeretetének ezt a páratlan megnyilatkozását? „Ha így szeretett minket az Isten, akkor mi is kötelesek vagyunk szeretni egymást” — jelenti ki János (1János 4:11). Figyeld meg, hogy János azt írja: „ha így szeretett minket az Isten.” Tehát itt nemcsak azt mondja, hogy téged, hanem azt, hogy minket. A lényeg az, hogy ha Isten szereti a hittársainkat, akkor nekünk is szeretnünk kell őket.

⁷ Másodsorban azért fontos szeretnünk egymást — különösen most —, hogy segíteni tudjuk a szükségben lévő testvéreinket, mivel „mindennek a vége . . . elközeledett” (1Péter 4:7). ’Nehezen elviselhető, válságos időkben’ élünk (2Timóteusz 3:1). A világ állapota, a természeti katasztrófák és az ellenségeskedés megnehezíti az életünket. Próbateljes körülmények között még közelebb kell húzódnunk egymáshoz. A buzgó szeretet összeköt majd minket, és arra ösztönöz, hogy ’törődjünk egymással’ (1Korintusz 12:25, 26).

⁸ Harmadsorban pedig azért kell szeretnünk egymást, mert nem akarunk ’az Ördögnek helyet adni’, hogy kihasználjon minket (Efézus 4:27). Sátán hamar meglátja, hogy miként használhatja fel hívőtársaink tökéletlenségeit — gyöngeségeit, hibáit és tévedéseit — botláskőnek. Vajon arra fog indítani minket egy meggondolatlan megjegyzés vagy barátságtalan tett, hogy elhúzódjunk a gyülekezettől? (Példabeszédek 12:18). Nem, hogyha buzgón szeretünk másokat! Az ilyen szeretet segít, hogy megőrizzük a békét, és egységesen, „vállvetve” szolgáljuk Istent (Sofóniás 3:9).

Hogyan mutathatod ki, hogy szeretsz másokat?

⁹ A szeretet kimutatásának otthon kell kezdődnie. Jézus azt mondta, hogy a valódi követőit az egymás iránt érzett szeretetükről fogják felismerni (János 13:34, 35). A szeretetnek nemcsak a gyülekezetben kell nyilvánvalónak lennie, hanem a családban is: a házastársak között, valamint a szülők és a gyermekek között. Nem elég csupán érezni a szeretetet a családtagjaink iránt, hanem építő módon ki is kell azt nyilvánítani.

¹⁰ Hogyan mutathatnak szeretetet a házastársak egymás iránt? Ha egy férj őszintén szereti a feleségét, akkor a szavaival is, és a tetteivel is tudatja vele, hogy nagy becsben tartja őt, legyenek akár társaságban, akár kettesben. Tiszteletben tartja a méltóságát, és figyelembe veszi a gondolatait, nézeteit és érzéseit (1Péter 3:7). A felesége érdekeit a saját érdekei elé helyezi, és minden tőle telhetőt megtesz, hogy gondoskodjon anyagi, szellemi és érzelmi szükségleteiről (Efézus 5:25, 28). Az a feleség, aki valóban szereti a férjét, „mélységes megbecsüléssel” van iránta, még akkor is, ha a férj időnként nem felel meg az elvárásainak (Efézus 5:22, 33). Támogatja őt, alárendeli magát neki, és nem támaszt ésszerűtlen igényeket vele szemben. Együtt munkálkodik vele azon, hogy a szellemi dolgok a középpontban maradhassanak (1Mózes 2:18; Máté 6:33).

¹¹ Szülők, hogyan mutathattok szeretetet gyermekeitek iránt? Már az is bizonyítja a vonzalmatokat, ha készek vagytok keményen dolgozni,  hogy gondoskodjatok róluk (1Timóteusz 5:8). De a gyermekeknek többre van szükségük az élelemnél, ruházatnál és lakóhelynél. Ahhoz, hogy később, felnőttként szeressék és szolgálják az igaz Istent, szellemi útmutatást kell kapniuk (Példabeszédek 22:6). A családnak ezért időt kell szakítania a Biblia tanulmányozására, a szolgálatban való részvételre, és a keresztény összejövetelek látogatására (5Mózes 6:4–7). Ha valaki állhatatosan ki akarja venni a részét ezekből a tevékenységekből, akkor nagy áldozatot kell hoznia, különösen ezekben a válságos időkben. A szeretetetek jele az, hogy törődtök gyermekeitek szellemi szükségletével, és igyekeztek kielégíteni azt, mivel ezzel kimutatjátok, hogy szíveteken viselitek örökké tartó jólétüket (János 17:3).

¹² Rendkívül fontos, hogy a szülők úgy is kimutassák a szeretetüket, hogy törődnek a gyermekeik érzelmi szükségletével. A gyermekek sebezhetőek; fiatal szívük arra vágyik, hogy biztos legyen a vonzalmatokban. Mondjátok el nekik, hogy szeretitek őket; legyen bőven részük gyengédségben, mert akkor tudni fogják, hogy szeretetre méltók és értékesek. Érzéssel, őszintén dicsérjétek meg őket, mert így tudatosodik bennük, hogy látjátok és értékelitek az erőfeszítéseiket. Fegyelmezzétek őket szeretettel, mert az ilyen helyreigazítás azt mondja nekik, hogy fontos nektek, hogy milyen személlyé válnak (Efézus 6:4). A szeretetnek ez az egészséges kinyilvánítása hozzájárul ahhoz, hogy boldog, összetartó családok jöjjenek létre, melyek jobban fel tudják venni a harcot a nehézségekkel ezekben az utolsó napokban.

¹³ A szeretet arra indít, hogy elnézzük mások hiányosságait. Emlékezz vissza arra, hogy amikor Péter azt tanácsolta az olvasóinak, hogy ’buzgón szeressék egymást’, azt is elmondta, hogy miért fontos ezt tenniük: „a szeretet bűnök tömegét fedezi el” (1Péter 4:8). A bűnök ’elfedezése’ nem a súlyos bűnök palástolását jelenti. Helyénvaló, ha azokat jelentjük a gyülekezetben lévő felelős személyeknek, hogy intézkedni tudjanak (3Mózes 5:1; Példabeszédek 29:24). Roppant szeretetlen — és Írás-ellenes — lenne, ha engednénk, hogy olyanok, akik felháborító bűnöket követnek el, továbbra is kárt vagy gyötrelmet okozzanak ártatlanoknak (1Korintusz 5:9–13).

¹⁴ A hívőtársaink hibái vagy hiányosságai jobbára jelentéktelenek. Időnként mindannyian megbotlunk, hol szóban, hol a tetteinkben, és ezzel csalódást okozunk másoknak, vagy megbántjuk őket (Jakab 3:2). Vajon gyorsan közhírré kellene tennünk mások hibáit? Ha így tennénk, azzal csak súrlódást idéznénk elő a gyülekezetben (Efézus 4:1–3). Ha azonban a szeretet vezérel minket, nem ’tárjuk fel’ a hittársunk hibáját (Zsoltárok 50:20). Ahogyan a vakolat és a festék elfedi a fal hibáit, ugyanúgy a szeretet is elfedezi mások tökéletlenségeit (Példabeszédek 17:9).

¹⁵ A szeretet arra indít, hogy segítsünk azoknak, akiknek igazán szükségük van rá. Az utolsó napokban egyre romlanak a körülmények, ezért megeshet, hogy a hívőtársainknak anyagi segítségre van szükségük, vagy valahogyan másképp kell támogatnunk őket (1János 3:17, 18). Van például olyan valaki a gyülekezetünkben, akinek súlyos anyagi gondjai adódtak, vagy elvesztette a munkáját? Akkor talán a körülményeinkhez mérten anyagi segítséget nyújthatnánk (Példabeszédek 3:27, 28; Jakab 2:14–17). Egy idős özvegy személy lakásában meg kellene javítani ezt-azt? Akkor tapintatosan felajánlhatnánk a segítségünket (Jakab 1:27).

¹⁶ A szeretetünk nem korlátozódik a környezetünkben élőkre. Olykor arról értesülünk, hogy más országokban Isten szolgái rettenetes viharok, földrengések vagy polgárháborúk miatt szenvednek.  Lehet, hogy óriási szükségük van élelemre, ruhákra vagy egyéb dolgokra. Nem számít, hogy másik rasszhoz vagy etnikai csoporthoz tartoznak. „A testvérek egész közösségét” szeretjük (1Péter 2:17). Úgy, mint az első századi gyülekezetek, mi is szívesen támogatjuk azokat a segélyakciókat, melyek a bajban lévők megsegítésére irányulnak (Cselekedetek 11:27–30; Róma 15:26). Ha mindezeken a módokon kimutatjuk a szeretetünket, akkor megerősödik az a kötelék, mely az utolsó napokban összetart minket (Kolosszé 3:14).

¹⁷ A szeretet arra késztet, hogy megosszuk másokkal Isten Királyságának a jó hírét. Vegyük Jézus példáját. Miért prédikált és tanított? „Megszánta” a sokaságot szánalmas szellemi állapota miatt (Márk 6:34). Hazug vallási pásztorok elhanyagolták és félrevezették őket, pedig az lett volna a feladatuk, hogy szellemi igazságokat tanítsanak nekik, és reményt öntsenek beléjük. Jézus mélységes, őszinte szeretettől és könyörülettől indíttatva megvigasztalta az embereket ’Isten királyságának a jó hírével’ (Lukács 4:16–21, 43).

¹⁸ Szellemi értelemben a mi időnkben is sokakat elhanyagolnak és félrevezetnek; nincs reményük. Ha Jézushoz hasonlóan igyekszünk észrevenni azok szellemi szükségleteit, akik még nem ismerik az igaz Istent, akkor a szeretet és a könyörület arra késztet majd, hogy megosszuk velük Isten Királyságának a jó hírét (Máté 6:9, 10; 24:14). Mivel már csak kevés idő van hátra, még sohasem volt ilyen sürgős prédikálni életmentő üzenetünket (1Timóteusz 4:16).

„Mindennek a vége . . . elközeledett”

¹⁹ Mit mondott Péter, mielőtt azt a tanácsot adta, hogy szeressük egymást? Azt, hogy „mindennek a vége . . . elközeledett” (1Péter 4:7). Ez a gonosz világ hamarosan átadja helyét Isten igazságos új világának (2Péter 3:13). Ne váljunk most nemtörődöm személyekké. Jézus erre figyelmeztetett: „Ügyeljetek pedig magatokra, hogy szívetek soha ne nehezedjen el túlzott evéstől, mértéktelen ivástól meg az élet aggodalmaitól, és nehogy hirtelen, egy szempillantás alatt érjen el benneteket az a nap, mint valami csapda” (Lukács 21:34, 35).

²⁰ Mindenképpen ’virrasszunk kitartóan’, és legyünk tudatában annak, hogy hol tartunk az idő áramlatában (Máté 24:42). Védjük meg magunkat Sátán minden kísértésétől, melyet az eltérítésünkre tesz. Sose engedjük, hogy ez a zord, szeretetlen világ megakadályozza, hogy kimutassuk a mások iránt érzett szeretetünket. Legfőképpen pedig húzódjunk egyre közelebb az igaz Istenhez, Jehovához, akinek a messiási Királysága rövidesen megvalósítja a földre vonatkozó dicsőséges szándékát (Jelenések 21:4, 5).

[Lábjegyzet]

TANULMÁNYOZÁSI KÉRDÉSEK

• Milyen tanácsot adott Jézus az eltávozása előtt a tanítványainak, és mi mutatja, hogy Péter megértette a lényeget? (1—2. bek.)

• Mit jelent ’buzgón szeretni’? (3—5. bek.)

• Miért szeressük egymást? (6—8. bek.)

• Hogyan mutathatod ki, hogy szeretsz másokat? (9—18. bek.)

• Miért ne váljunk most nemtörődöm személyekké, és mi legyen az elhatározásunk? (19—20. bek.)

[Kép a 29. oldalon]

Az összetartó családok jobban fel tudják venni a harcot a nehézségekkel ezekben az utolsó napokban

[Kép a 30. oldalon]

A szeretet arra indít, hogy segítsünk azoknak, akiknek igazán szükségük van rá

[Kép a 31. oldalon]

Szeretetet mutatunk ki, ha megosztjuk másokkal Isten Királyságának a jó hírét