A legfőbb bölcsesség egyedülálló forrása
3. rész
A legfőbb bölcsesség egyedülálló forrása
1., 2. Miért kell megvizsgálnunk a Bibliát?
1 Vajon a Biblia e legfőbb bölcsesség leírása? Tud-e megbízható választ adni azokra a fontos kérdésekre, amelyek az élet céljával kapcsolatban felmerülnek?
2 A Biblia minden bizonnyal érdemes arra, hogy megvizsgáljuk. Ennek egyik oka az, hogy ez a legkülönösebb könyv, amelyet valaha is összeállítottak — teljesen eltér minden más könyvtől. Vizsgáljuk meg a következő tényeket.
A legrégibb és a legszélesebb körben elterjedt
3., 4. Milyen régi a Biblia?
3 A Biblia minden eddig megírt könyv közül a legrégibb, egyes részeit mintegy 3500 évvel ezelőtt írták. Több évszázaddal régebbi bármely más szentnek tartott könyvnél. A benne található 66 könyv közül az elsőt körülbelül ezer évvel Buddha és Konfucius, s mintegy kétezer évvel Mohamed előtt írták.
4 A Bibliában feljegyzett történelem az emberi család kezdetéig nyúlik vissza, s elmondja, hogyan jöttünk létre itt a földön. Sőt az emberek megteremtése előtti időkre vezet vissza, tényeket tárva elénk a föld kialakulásáról.
5. A Biblia hány ókori kézirata létezik, összehasonlítva ókori világi írásokkal?
5 Más vallásos és nem vallásos könyvek esetében a régi kéziratokból csupán néhány maradt ránk. A Biblia egészének vagy részeinek körülbelül 11 000 kézzel írott példánya létezik héber és görög nyelven, némelyik ezek közül az eredeti megírás körüli időkből származik. Ezek a Biblia elleni legádázabb üldözés ellenére maradtak fenn.
6. Milyen széles körben terjedt el a Biblia?
6 A Biblia ugyanakkor minden idők legelterjedtebb könyve is. A Bibliát részben vagy egészben mintegy kétezer nyelven, körülbelül hárommilliárd példányban terjesztették el. Azt tartják, hogy az emberiség 98 százaléka a saját nyelvén férhet hozzá a Bibliához. Semmilyen más könyv sem közelíti meg ezt az arányt.
7. Mit mondhatunk a Biblia pontosságáról?
7 Továbbá egyetlen más ősi könyv sem vetekedhet a Bibliával a pontosságot illetően. Tudósok, történészek, archeológusok, geográfusok, nyelvészeti szakemberek és mások szüntelenül megerősítik a bibliai beszámolókat.
Tudományos pontosság
8. Mennyire pontos a Biblia tudományos kérdésekben?
8 A példa kedvéért: bár a Biblia nem tudományos kézikönyvként íródott, mégis összhangban van a hiteles tudománnyal, amikor tudományos témákat érint. Más ókori, szentnek tartott könyvek azonban tudományos mítoszokat, pontatlanságokat és nyílt hazugságokat tartalmaznak. Nézzünk meg most csupán négy példát a sok közül a Biblia tudományos pontosságára vonatkozóan.
9., 10. Tudománytalan nézetek közlése helyett, mit mond a Biblia a föld alátámasztásáról?
9 Hogyan helyezkedik el a Föld az űrben: Azokban az ókori időkben, amikor a Biblia íródott, sok elképzelés tartotta magát azt illetően, hogyan helyezkedik el a Föld az űrben. Néhányan úgy hitték, hogy a Földet négy elefánt tartja és ezek egy hatalmas teknősbékán állnak. Arisztotelész, az i. e. negyedik században élt görög filozófus és tudós azt tanította, hogy a Föld semmiképp sem függhet az üres űrben. Ehelyett azt tanította, hogy az égitestek a szilárd és átlátszó égbolthoz vannak rögzítve, s mindegyik égbolt egy másik égboltban helyezkedik el; a Föld feltehetően a legbelsőben van, a csillagok pedig a legkülsőn függnek.
10 Ám a Biblia ahelyett, hogy az írása idején létező, képzelet szülte, tudománytalan elméleteket tükrözné, egyszerűen kijelentette (kb. i. e. 1473-ban): „[Isten] függeszti föl a földet a semmiség fölé” (Jób 26:7). Az eredeti héberben az itt használt „semmiség” szó jelentése: „semmi”, s ez a kifejezés egyedül itt fordul elő a Bibliában. A tudósok az abban a korban igen figyelemreméltó előrelátásnak tekintik az itt leírtakat, amely szerint a Földet üres légtér veszi körül. A Theological Wordbook of the Old Testament ezt mondja: „A Jób 26:7 meglepő képet fest arról, hogy az akkor ismert világ az űrben függ, ily módon előrevetítve a jövő tudományos felfedezését.”
11., 12. Mikor értették meg az emberek a Jób 26:7-ben rejlő igazságot?
11 A Biblia pontos megállapítást közöl több mint 1100 évvel megelőzve Arisztotelészt. Ennek ellenére Arisztotelész nézetét még mintegy 2000 évvel a halála után is tanították! Végül is Sir Isaac Newton volt az, aki 1687-ben közzétette felfedezéseit, miszerint a Földet a közte és a többi égitest közötti kölcsönhatás, vagyis a gravitáció tartja a világűrben. Ez azonban közel 3200 esztendővel azután volt, hogy a Biblia nemes egyszerűséggel kijelentette, hogy a Föld ’a semmiség fölött’ függ.
12 Igen, közel 3500 évvel ezelőtt a Biblia pontosan közölte, hogy a Földnek nincs látható alátámasztása, s e tény összhangban van az utóbbi időkben felismert gravitációs törvénnyel és mozgástörvényekkel. „Hogy honnan ismerte Jób az igazságot — mondta egy tudós —, olyan kérdés, amely nem egykönnyen megoldható a Szent Iratok ihletettségét tagadók számára.”
13. Hogyan vélekedtek az emberek a Föld alakjáról évszázadokkal ezelőtt, s mikor változtattak álláspontjukon?
13 A Föld alakja. A The Encyclopedia Americana ezt mondja: „Az emberek legrégibb elképzelése az volt, hogy a Föld a világegyetem középpontjában nyugvó lapos korong . . . Egészen a reneszánszig nem jutott érvényre az az elképzelés, hogy a Föld gömbölyű.” Néhány korai hajós attól félt, hogy lehajózik a lapos Föld széléről. Az iránytű és a műszaki haladás más eszközeinek bevezetésével azonban hosszabb óceáni utazások is lehetővé váltak. E „felfedező utak — magyarázza egy másik enciklopédia — bebizonyították, hogy az addigi elképzelésekkel szemben a Föld nem lapos, hanem gömb alakú.”
14. Hogyan írta le a Biblia a Föld alakját, és mikor?
14 Ám a Biblia már jóval az ilyen utazások előtt, mintegy 2700 évvel ezelőtt ezt mondta: „Ki ül a föld kereksége fölött” (Ésaiás 40:22). Az itt ’kerekségnek’ fordított héber szó ’gömböt’ is jelent, amint azt különféle referenciamunkák megjegyzik. Más bibliafordítások ezért azt mondják: „a földkerekség” (K. f.) és „a földgolyó” (Douay Version).
15. Miért nem hatottak a Bibliára a földről alkotott tudománytalan nézetek?
15 A Bibliát tehát nem hatották át az akkori időkben uralkodó tudománytalan elképzelések a Föld alátámasztására és alakjára vonatkozóan. Az ok kézenfekvő: A Biblia Szerzője a világegyetem Létrehozója. Ő teremtette a Földet, ezért hát tudja, min függ, és milyen alakja van. Így, amikor a Biblia megírására ihletett, gondoskodott arról, hogy tudománytalan nézetek ne kerülhessenek bele, bármennyire hittek is mások azokban.
16. Hogyan egyezik meg az élőlények felépítése a Biblia megállapításával?
16 Az élőlények összetétele. „És formálta vala az Úr Isten az embert a földnek porából” — állapítja meg az 1Mózes 2:7. A The World Book Encyclopedia kijelenti: „Valamennyi kémiai elem, melyekből az élőlények felépülnek, az élettelen anyagokban is megtalálható.” Így tehát mindazok az alapvető kémiai anyagok, amelyekből az élő szervezetek felépülnek, beleértve az embert is, magában a földben is megtalálhatók. Ez összhangban van a Biblia azon megállapításával, amelyben megjelöli azt az anyagot, amit Isten az emberek és valamennyi más élőlény teremtésénél felhasznált.
17. Mi az igazság az élőlények létrejöttét illetően?
17 „Az ő nemök szerint.” A Biblia kijelenti, hogy Isten alkotta meg az első emberpárt és a többi ember mind az ő leszármazottjuk (1Mózes 1:26–28; 3:20). Azt mondja, hogy a többi élőlényt, például a halakat, a madarakat és az emlősöket is [Isten] teremtette, valamennyit „az ő nemök szerint” (1Mózes 1:11, 12, 21, 24, 25). Pontosan úgy van ez, ahogy a tudósok is tapasztalják a természetben: minden élőlény egy hozzá hasonló szülőtől származik. Nincs kivétel. Ezzel kapcsolatban Raymo fizikus megjegyzi: „Élő élőt hoz létre; ez történik folyamatosan valamennyi sejtben. De hogyan hozott létre élettelen élőt? Ez a biológia egyik legnagyobb megválaszolatlan kérdése, s a biológusok eleddig csak vad találgatásokba tudtak bocsátkozni. Az élettelen anyagnak valahogy sikerült élővé szerveznie magát . . . Végső soron meglehet, hogy Genezis szerzőjének igaza van.”
Történelmi pontosság
18. Mit mond egy jogász a Biblia történelmi pontosságáról?
18 A Biblia tartalmazza minden létező könyv közül a legpontosabb ókori történelmi beszámolót. Az A Lawyer Examines the Bible című könyv így emeli ki történelmi pontosságát: „Míg a regényekben, a legendákban és a mondákban óvatosan valamely távoli helyre és meghatározatlan időbe helyezik a történetet, ezáltal megsértve az első számú szabályt, amit mi jogászok a jó védőbeszédről tudunk, vagyis, hogy ’a nyilatkozatnak meg kell adnia az időt és a helyet’, addig a bibliai beszámolók a lehető legnagyobb pontossággal adják meg az események idejét és helyét.”
19. Hogyan kommentálja egy forrásmű a Biblia történelmi részletességét?
19 A The New Bible Dictionary a következő megjegyzést teszi: „ [A Cselekedetek írója] a korabeli történelem kereteibe foglalja beszámolóját; soraiban gyakran utal városi elöljárókra, tartományi kormányzókra, helytartókra és hasonlókra, s ezek a hivatkozások újból és újból helyesnek bizonyulnak a kérdéses helyet és időt illetően.”
20., 21. Mit mond egy bibliatudós a Biblia történelméről?
20 A The Union Bible Companion című könyvében így ír S. Austin Allibone: „Sir Isaac Newton . . . az ókori írások egyik kiváló kritikusa volt, és nagy gonddal vizsgálta a Szent Iratokat. Vajon ő hogyan vélekedett erről a kérdésről? ’Úgy találom — mondta —, a hitelességnek biztosabb jelei vannak az Újszövetségben, mint bármely világi történelemben.’ Dr. Johnson szerint több bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy Jézus a Kálvárián halt meg, amint az az Evangéliumokban olvasható, mint arra vonatkozóan, hogy Julius Caesar a Capitoliumban halt meg. Valóban sokkal több bizonyítékunk van rá.”
21 E forrásmű hozzáteszi: „Kérdezzük meg attól, aki kijelenti, hogy kételkedik az evangéliumi történet igazában: vajon mi oka van elhinni, hogy Caesar a Capitoliumban halt meg, vagy hogy Nagy Károly császárt III. Leó pápa a Nyugat császáraként 800-ban megkoronázta? . . . Honnan tudod, hogy I. Károly valaha is élt és úgy halt meg, hogy lefejezték, és hogy Oliver Cromwell uralkodott helyette? . . . Sir Isaac Newtonnak tulajdonítják a gravitációs törvény felfedezését . . . Elhisszük az e férfiakkal kapcsolatos kijelentéseket, mégpedig azért, mert a velük kapcsolatos dolgoknak történelmi bizonyítéka van . . . Ha valaki egy ilyen bizonyíték felmutatása után még mindig megtagadná, hogy higgyen, úgy tekintenénk, mint ostoba tévelygőt vagy reménytelenül tudatlant.”
22. Miért nem fogadják el némelyek a Biblia hitelességét?
22 E forrásmű később így zárja mondandóját: „Mit mondhatunk akkor azokról, akik a Szent Iratok hitelességéről kapott eme bőséges bizonyíték ellenére meggyőzhetetleneknek vallják magukat? . . . Jó okunk van úgy következtetni, hogy inkább a szívükkel van baj, mintsem a fejükkel — nem kívánnak hinni olyasmiben, ami megalázná a büszkeségüket, és arra kényszerítené őket, hogy másfajta életet éljenek.”
Belső összhang és őszinteség
23., 24. Miért oly szokatlan a Biblia belső harmóniája?
23 Képzelj el egy olyan könyvet, amelyet a Római Birodalom idején kezdtek írni, aztán a középkorban folytatták és a XX. században fejezték be — mindezt rendkívül különböző írók közreműködésével. Milyen végeredményre számítanál, ha az írók között helyet kapnának katonák, királyok, papok, halászok, pásztorok és orvosok? Arra számítanál, hogy a könyv harmonikus és összefüggő? ’Aligha!’ — mondanád. Nos, a Biblia ilyen körülmények között íródott. Mégis harmonikus a maga teljességében, s nemcsak nagy általánosságban, hanem a legapróbb részletek tekintetében is.
24 A Biblia 66 könyv gyűjteménye, amelyet egy 1600 évet átölelő időszak alatt mintegy 40 különböző író írt i. e. 1513-tól i. sz. 98-ig. Az írók eltérő társadalmi réteget képviseltek, és sokuknak nem volt kapcsolata a többi írótárssal. Ennek ellenére a megszületett könyv egy központi, átfogó témát követ, mintha mindez egyetlen elméből pattant volna ki. S némelyek elképzelésével ellentétben a Biblia nem a nyugati civilizáció terméke, hanem keleti emberek írása.
25. A Biblia íróinak mely állítását támasztja alá a Biblia őszintesége és elfogulatlansága?
25 Amíg az ókori írók többsége kizárólag sikereiről és erényeiről számolt be, addig a Biblia írói nyíltan bevallották hibáikat, ahogy tették ezt királyaik és vezetőik hiányosságaival is. A 4Mózes 20:1–13 és az 5Mózes 32:50–52 beszámol Mózes hiányosságairól, s ő maga írta ezeket a könyveket. A Jónás 1:1–3 és 4:1 felsorolja Jónás hibáit, aki e beszámolókat írta. A Máté 17:18–20; 18:1–6; 20:20–28; és 26:56 beszámolója Jézus tanítványainak gyarló tulajdonságait említi meg. A Biblia íróinak őszintesége és nyíltsága hitelt ad azon kijelentésüknek, hogy Isten ihlette őket.
A legszembetűnőbb jellemző
26., 27. Miért oly pontos a Biblia tudományos és más kérdésekben?
26 A Biblia maga tárja fel annak okát, miért oly pontos tudományos, történelmi és más témákban, és miért oly harmonikus és őszinte. Rámutat, hogy a Legfelsőbb Lény a Biblia Szerzője, a mindenható Isten, a Teremtő, a világegyetem létrehozója. Az embereket mint bibliaírókat csupán írnokaiként használta fel; hatalmas tevékeny ereje indította őket annak lejegyzésére, amire megihlette őket.
27 Pál apostol a Bibliában kijelenti: „A teljes írás Istentől ihletett és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre, hogy tökéletes legyen az Isten embere, minden jó cselekedetre felkészített.” Pál apostol ezt is mondta: „befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét (a minthogy valósággal az is)” (2Timótheus 3:16, 17; 1Thessalonika 2:13).
28. Akkor hát honnan származik a Biblia?
28 Ily módon a Biblia egyetlen Szerző elméjének — Istennek — az alkotása. S félelmet keltő erejével számára egyszerű dolog volt gondoskodni arról, hogy a leírtak sértetlenül fennmaradjanak napjainkig. Sir Frederic Kenyon, a bibliai kéziratok egyik vezető szaktekintélye a következőket mondta erről 1940-ben: „Mára végleg eloszlott a kétely, hogy az Írások lényegében úgy maradtak ránk, ahogy megírták őket.”
29. Hogyan lehetne szemléltetni Isten kommunikációs képességét?
29 Az emberek immár képesek rádió- és televíziójeleket küldeni a földre több ezer mérföld távolságról, akár a holdról is. Űrszondák küldenek a földre információkat és képeket több százmillió mérföld távolságra levő bolygókról. Az ember Teremtője, a rádióhullámok Teremtője nyilván ennél többre is képes. Tulajdonképpen nem jelentett számára különösebb gondot mindenható erejének segítségével szavakat és képeket közvetíteni azok elméjébe, akiket kiválasztott a Biblia megírására.
30. Meg akarja-e ismertetni Isten az emberekkel rájuk vonatkozó szándékát?
30 Továbbá a föld és az élet számtalan jellegzetessége bizonyítja, hogy Isten törődik az emberiséggel. Épp ezért nagyon is érthető, hogy segíteni akar az embereknek megismerni, ki is ő valójában, mi a szándéka rájuk vonatkozóan, s mindezt világosan szavakba öntve egy könyvben — egy maradandó dokumentumban.
31. Miért sokkal felsőbbrendű a leírt ihletett üzenet az olyan információnál, amelyet élőszóban továbbítottak?
31 Mérlegeld továbbá az isteni szerző által írt könyv felsőbbrendűségét azokkal az információkkal szemben, amelyek csupán emberi szájhagyomány útján jutottak el hozzánk. Az élőszó nem lenne megbízható, mivel a korszakok folyamán eltorzulhat az eredeti értelmezés. A saját nézőpontjuk szerint továbbítanák az élőszóban kapott információkat. De egy Istentől ihletett, maradandó írásos feljegyzés sokkal kevésbé valószínű, hogy hibákat tartalmaz. Ugyanakkor egy könyvet újra ki lehet adni és lefordítani, hogy így több nyelven is hasznot meríthessenek belőle. Nem ésszerű hát, hogy Teremtőnk ilyen eszközt használt fel információ-továbbításra? Valójában több ez, mint pusztán ésszerű, ugyanis maga a Teremtő mondja, hogy pontosan ezt tette.
Beteljesült próféciák
32—34. Mit tartalmaz a Biblia, amit egyetlen más könyv sem tartalmaz?
32 A Biblia azonkívül egyedülálló módon viseli magán az isteni ihletettség jegyét: Olyan próféciák könyve, amelyek beteljesedtek és továbbra is csalhatatlanul beteljesednek.
33 Az ősi Tírusz lerombolását, Babilon bukását, Jeruzsálem újjáépítését, Médo-Perzsia és Görögország királyainak felemelkedését és bukását nagy részletességgel jövendölte meg a Biblia. A próféciák oly pontosan teljesedtek be, hogy némely kritikus megpróbálta — sikertelenül — azt állítani, hogy ezek az események megtörténte után íródtak (Ésaiás 13:17–19; 44:27—45:1; Ezékiel 26:3–6; Dániel 8:1–7, 20–22).
34 A próféciák, amelyeket Jézus mondott Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkező pusztulásáról, pontosan beteljesedtek (Lukács 19:41–44; 21:20, 21). S a Jézus és a Pál apostol által elmondott, ’utolsó időkre’ vonatkozó próféciák a legapróbb részletekig éppen napjainkban teljesednek (2Timótheus 3:1–5, 13; Máté 24.; Márk 13.; Lukács 21. fejezet).
35. Miért származhatnak csakis a Teremtőtől a bibliai próféciák?
35 Az emberi elme — bármennyire intelligens is — képtelen ilyen pontosan előre megjövendölni jövőbeni eseményeket. Erre csak a világegyetem korlátlan hatalmú és örökbölcs Teremtő elméje képes, amint azt a 2Péter 1:20, 21-ben olvassuk: „az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból. Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.”
Megadja a választ
36. Mit mond nekünk a Biblia?
36 A Biblia tehát számos módon magán viseli annak bizonyítékát, hogy a Legfelsőbb Lény ihletett Szava. Mint ilyen, elmondja nekünk, miért vannak az emberek a földön, miért van oly sok szenvedés, hová tartunk, és hogyan fordulnak az állapotok jobbra. Feltárja, hogy létezik egy mindenek felett álló Isten, aki céllal teremtette az embereket és e földet, s hogy szándéka meg fog valósulni (Ésaiás 14:24). A Biblia azt is feltárja, melyik az igaz vallás, és hogyan találhatjuk meg. A felülről jövő bölcsesség ezen egyedüli forrása az, amely el tudja mondani az igazságot az élet minden fontos kérdéséről (Zsoltárok 146:3; Példabeszédek 3:5; Ésaiás 2:2–4).
37. Mit kell megkérdeznünk a kereszténységgel kapcsolatban?
37 Jóllehet bőséges bizonyíték van a Biblia hitelességére és igazságtartalmára vonatkozóan, vajon akik azt állítják, hogy elfogadják, azok közül mindenki követi is annak tanításait? Vegyük például azokat a nemzeteket, amelyek gyakorló kereszténynek vallják magukat, a kereszténységet. Hosszú évszázadok óta birtokukban van a Biblia. De vajon gondolkodásuk és cselekedeteik valóban Isten felülről jövő bölcsességét tükrözik vissza?
[Tanulmányozási kérdések]
[Képek a 11. oldalon]
Sir Isaac Newton úgy vélte, hogy a Földet a közte és a többi égitest közötti gravitációs kölcsönhatás tartja a világűrben
A tudósok az abban a korban igen figyelemreméltó előrelátásnak tekintik az itt leírtakat, amely szerint a földet üres légtér veszi körül
[Kép a 12. oldalon]
Néhány korai hajós attól félt, hogy lehajóznak a lapos Föld széléről
[Kép a 13. oldalon]
Több bizonyítékunk van arra vonatkozóan, hogy Jézus Krisztus létezett, mint Julius Caesar, Nagy Károly, Oliver Cromwell vagy III. Leó pápa létezésére
[Kép a 15. oldalon]
A Jeruzsálem i. sz. 70-ben bekövetkezett pusztulásáról Jézus által közölt próféciát igazolja Titus diadalíve Rómában
