6. rész

Miért van oly sok szenvedés és igazságtalanság?

1., 2. Az emberi tapasztalatokra való tekintettel, milyen kérdések vetődhetnek fel?

¹ Ha azonban az volt a Legfőbb Lény szándéka, hogy tökéletes emberek éljenek örökké a földön paradicsomi körülmények közepette, és ha még mindig ez a szándéka, miért nincs ma Paradicsom? Ehelyett miért tapasztalt az emberiség oly sok évszázadon keresztül szenvedést és igazságtalanságot?

² Kétségtelen, hogy az emberi történelem tele van háború, imperialista hódítás, kizsákmányolás, igazságtalanság, szegénység, szerencsétlenség, betegség és halál okozta boldogtalansággal. Miért történik annyi rossz oly sok ártatlan áldozattal? Ha Isten mindenható, miért engedte meg évezredeken át ezt a rengeteg szenvedést? Ha egyszer Isten olyan jól megtervezte és elrendezte a világegyetemet, miért engedett meg rendetlenséget és pusztulást a földön?

Egy példa

3—5. a) Milyen szemléltetés segíthet annak megértésében, miért engedett meg a rend Istene rendetlenséget a földön? b) A különféle lehetőségek közül melyik felel meg a földi helyzetnek?

³ Nézzünk meg egy példát annak szemléltetésére, miért engedte meg Isten a rendetlenséget a földön. Megkérünk, képzeld el, hogy egy erdőben sétálsz és egy házra bukkansz. Ahogy jobban megnézed a házat, észreveszed, milyen rendetlen állapotban van. Az ablakai betörtek, a tető súlyosan megrongálódott, a fatornác tele van lyukakkal, az ajtó egyetlen zsanéron lóg és a vízvezeték-hálózat sem működik.

⁴ E hibák láttán vajon úgy következtetnél, hogy nem intelligens tervező tervezte ezt a házat? A rendetlenség arról győzne meg, hogy csakis a véletlen hozhatta létre azt? Vagy úgy következtetnél, hogy valaki olyan tervezte és  építette, aki — érzésed szerint — nem volt szakember és nem járt el körültekintően?

⁵ Aztán, amikor alaposabban megvizsgálod a szerkezetet, észreveszed, hogy eredetileg jól volt összeállítva, ugyanakkor nagyfokú gondoskodásról is tanúskodik. Csak egész egyszerűen lepusztult, és a teljes pusztulás felé halad. Mit jeleznének e hiányosságok és gondok? Azt sugallhatják, hogy 1. meghalt a tulajdonos; 2. szakavatott építész volt, de már nem érdekli a ház; vagy 3. esetleg átmenetileg bérlőknek engedte át a birtokát, akik nem méltányolják. Ez utóbbi földünk helyzetéhez hasonló.

Valami tönkrement

6., 7. Mi történt Ádámmal és Évával, amikor megszegték Isten törvényét?

⁶ A korai bibliai feljegyzésből tudjuk, hogy nem az volt Isten szándéka az emberekkel, hogy szenvedjenek vagy meghaljanak. Első szüleink, Ádám és Éva csak azért haltak meg, mert engedetlenek voltak Isten iránt (1Mózes 2. és 3. fejezet). Amikor engedetlenséget követtek el, többé már nem Isten akaratát tették. Kivonták magukat Isten gondoskodása alól. Tulajdonképpen megszakították kapcsolatukat Istennel, ’az élet forrásával’ (Zsoltárok 36:10).

⁷ Épp úgy, miként egy gép is lelassul és leáll, amikor kihúzzák a csatlakozót az áramforrásból, testük és értelmük is elkorcsosult. Ennek következtében Ádám és Éva ’elromlott’, megöregedett, végül pedig meghalt. Mi történt akkor? Visszatértek oda, ahonnan jöttek: „visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.” Isten figyelmeztette őket, hogy halál lesz a következménye annak, ha engedetlenek lesznek a törvényei iránt: „bizony meghalsz” (1Mózes 2:17; 3:19).

8. Hogyan hatott első szüleink bűne az emberi családra?

⁸ Nemcsak első szüleink, hanem minden leszármazottjuk, az egész emberi faj is alá lett vetve a halálnak. Miért? Mert a genetikai törvények szerint a gyermekek öröklik szüleik jellemvonásait. S első szüleink valamennyi gyermeke a tökéletlenséget és a halált örökölte. A Róma 5:12 ezt mondja: „egy ember [Ádám, az emberiség ősatyja] által jött be a világra a bűn, és a bűn által a halál, és akképen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek [a tökéletlenség, vagyis a bűnös hajlamok öröklése folytán].” És mivel az emberek mindebből csak a bűnt, a tökéletlenséget és a halált ismerik, néhányan úgy tekintenek ezekre, mint természetes és elkerülhetetlen dolgokra. Az első emberek azonban azzal a lehetőséggel és vággyal lettek megteremtve, hogy örökké éljenek. Ezért a legtöbb ember számára kiábrándító az a kilátás, hogy életét milyen rövidre szabja a halál.

Miért oly hosszú ideig?

9. Miért engedte meg Isten oly sokáig a szenvedést?

⁹ Miért engedte meg Isten az embereknek, hogy ilyen hosszú ideig a saját útjukat járják? Miért engedte meg a szenvedést hosszú évszázadokon át? Az egyik alapvető ok, hogy egy nagyon fontos kérdés vetődött fel: Kinek van joga uralkodni? Vajon Isten legyen-e az emberek feletti Uralkodó, vagy az emberek képesek saját maguk is, tőle függetlenül sikeresen irányítani önmagukat?

10. Milyen felelősséggel járó képességet kapott az ember?

¹⁰ Az emberek szabad akarattal lettek megteremtve, amely magában foglalja a választás lehetőségét is. Nem olyanok voltak, mint a robotok vagy az állatok, amelyeket főleg az ösztöneik irányítanak. Az emberek megválaszthatják, kit akarnak szolgálni (5Mózes 30:19; 2Korinthus 3:17). Isten Szava ezért ezt tanácsolja: „Szabad emberek vagytok, de nem arra való a szabadságotok, hogy a gonoszság takarójának használjátok, hanem mint Isten szolgái, (úgy éljetek vele)” (1Péter 2:16, K. f.). Ugyanakkor, bár a szabad akarat csodálatos ajándékának birtokosai, számolniuk kell választásuk, illetve tettük következményeivel.

11. Mi az egyedüli módja annak megismerésére, sikeres lehet-e az Istentől független életút?

¹¹ Első szüleink rosszul választottak. Az Istentől való függetlenség útját választották. Igaz, Isten azonnal megölhette volna az első lázadó emberpárt, miután visszaéltek szabad akaratukkal.  Ez azonban nem rendezte volna azt a kérdést, amely felmerült Istennek az emberek feletti uralkodási jogát illetően. Mivel az első emberpár független akart lenni Istentől, a következő kérdés várt válaszra: Vezethet-e boldog és megelégedett élethez ez az út? A kérdés megválaszolásának egyedüli módja az volt, hogy [Isten] engedte első szüleinket és leszármazottait a saját útjukon járni, mivel ezt választották. Az idő pedig majd megmutatja, úgy lettek-e az emberek megalkotva, hogy Teremtőjüktől függetlenül sikeresen kormányozhatják-e magukat.

12. Hogyan nyilatkozott Jeremiás az emberi uralomról, és miért?

¹² Az egyik bibliaíró, Jeremiás tudta, mi lesz mindennek a végkimenetele. Isten erőteljes szent szellemének, vagyis tevékeny erejének irányítása alatt őszintén ezt írta: „Tudom Uram, hogy az embernek nincs hatalmában az ő útja, és egyetlen járókelő sem teheti, hogy irányozza a maga lépését! Fenyíts meg engem, Uram” (Jeremiás 10:23, 24). Tudta, hogy az embereknek szükségük van Isten égi bölcsességének irányítására. Miért? Egyszerűen azért, mert Isten nem úgy teremtette az embereket, hogy sikeresen függetleníthetnék magukat irányításától.

13. Mire mutatnak minden kétséget kizáróan az évezredek óta tartó emberi uralom eredményei?

¹³ A több ezer éve tartó emberi uralom minden kétséget kizáróan rámutatott, hogy ’nincs hatalmukban az embereknek a maguk ügyeit irányítani’ Teremtőjüktől függetlenül. Kipróbálták, és csak magukat okolhatják a katasztrofális következményekért. A Biblia így világít rá erre: „[Isten] Kőszikla! Cselekedete tökéletes, mert minden ő úta igazság! Hűséges Isten és nem csalárd; igaz és egyenes ő! Gonoszak voltak hozzá, nem fiai, a magok gyalázatja; romlott és elvetemült nemzedék” (5Mózes 32:4, 5).

Isten hamarosan közbelép

14. Miért nem halogatja tovább Isten, hogy közbeavatkozzon az emberi ügyekbe?

¹⁴ Miután engedte, hogy az évszázadok óta tartó emberi uralom hiányosságai nyilvánvalókká legyenek, Isten most már megteheti, hogy közbelép, beavatkozik az emberi ügyekbe és megálljt parancsol a szenvedésnek, a szomorúságnak, a betegségnek és a halálnak. Miután megengedte, hogy az emberek eljussanak arra a  pontra, amelyet tudományos, ipari, orvostudományi és egyéb területeken az előrehaladás csúcsának tartanak, már nincs többé szükség arra, hogy Isten további több évszázadnyi időt engedjen az embereknek annak kimutatására, tudnak-e Teremtőjüktől függetlenül békés, paradicsomi világot teremteni. Eddig sem teremtettek, és nincs is hatalmukban. Istentől való függetlenségük egy nagyon csúnya, gyűlöletes és gyilkos világot eredményezett.

15. Mely bibliai tanácsot kellene megszívlelnünk?

¹⁵ Bár voltak őszinte szívű uralkodók, akik komolyan vágytak arra, hogy segítsenek az emberiségen, erőfeszítéseik nem jártak sikerrel. Napjainkban mindenütt nyilvánvaló, hogy az emberi uralom leáldozóban van. Ezért tanácsolja a Biblia: „Ne bízzatok a fejedelmekben, emberek fiában, a ki meg nem menthet!” (Zsoltárok 146:3).

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 24., 25. oldalon]

Még a legőszintébb világi uralkodók sem tudtak békés, paradicsomi világot teremteni