Van célja az életnek?
1. rész
Van célja az életnek?
1. Mit kérdeznek gyakran az élet céljáról, és hogyan kommentálta ezt egy személy?
Előbb vagy utóbb szinte mindenki eltöpreng azon, mi az élet célja. Vajon a kemény munka, amellyel javítani igyekszünk életkörülményeinken, ellátni családunkat, 70 vagy esetleg 80 év múlva meghalni, és aztán az örök nemlétbe jutni? Egy fiatalember, aki így gondolkodott, azt mondta, hogy semmi más célja nincs az életnek, mint „élni, gyermekeket nemzeni, boldognak lenni, aztán meghalni”. De valóban így van? S a halál vajon mindennek a végét jelenti?
2., 3. Miért nem elégséges cél az életben bizonyos anyagi javak megszerzése?
2 A keleti és a nyugati országokban is sokan úgy tartják, hogy az élet legfőbb célja anyagi jólétre szert tenni. Úgy hiszik, hogy ez boldog, értelmes élethez vezethet. De mi a célja azoknak, akik már rendelkeznek anyagi gazdagsággal? Harry Bruce kanadai író ezt mondta: „Meghökkentő számú gazdag ember állítja, hogy nem boldog. — Majd hozzátette: — A közvélemény-kutatások azt sejtetik, hogy Észak-Amerikát iszonyú pesszimizmus hatja át . . . Egyáltalán van valaki, aki boldog? Ha igen, mi lehet a titka?”
3 Az Egyesült Államok egyik volt elnöke, Jimmy Carter kijelentette: „Rájöttünk, hogy különféle dolgok birtoklása és a javak felhasználása nem elégíti ki az értelem utáni vágyunkat . . . Az anyagi javak felhalmozása nem képes kitölteni a bizakodást vagy a célt nélkülöző élet ürességét.” Egy másik politikai vezető ezt mondotta: „Immár hosszú évek óta intenzív kutatást folytatok, hogy megtudjam, mi az igazság velem és az életemmel kapcsolatban; az általam ismert emberek közül sokan mások is ezt teszik. Minden eddiginél többen teszik fel a kérdést: ’Kik vagyunk? Mi a célunk?’ ”
A körülmények nehezebbek
4. Miért vonják kétségbe némelyek, hogy van célja az életnek?
4 Sokan kétségbe vonják, hogy az életnek lenne bármiféle célja, amikor azt látják, hogy az életkörülmények egyre nehezebbé válnak. Szerte a világon több mint egymilliárd ember rosszul táplált vagy valamilyen súlyos betegségben szenved: egyedül Afrikában mintegy tízmillió gyermek halálát idézik elő évente ezen okok. A föld népessége a jelenlegi — évente több mint 90 millió főnyi — növekedéssel megközelíti a 6 milliárdot, s ennek több mint 90 százaléka a fejlődő országokban él. Ez az állandó népességnövekedés egyre több élelmiszert, otthont és ipart kíván, amely viszont további veszélyt jelent a földre, a vízre és a levegőre az ipari és egyéb szennyezés következtében.
5. Mi történik a föld vegetációjával?
5 A World Military and Social Expenditures 1991 című kiadvány erről számol be: „Évente egy egész [Nagy-Britannia nagyságú] felszínen pusztítunk ki erdőt. Az (irtás) jelenlegi mértékét figyelembe véve 2000-re a nyirkos trópusi területek erdőinek 65 százalékát tüntetjük el.” Egy ENSZ jelentés szerint, ezeken a területeken minden 10 kivágott fára 1 új ültetés jut; Afrikában ez az arány több mint 20:1-hez. Ebből eredően egyre nagyobb lesz a sivatagos terület, s évente egy Belgium nagyságú terület vész el mezőgazdasági hasznosítás rovására.
6., 7. Többek között melyek azok a problémák, amelyeket az emberi vezetők nem tudnak megoldani, ezért milyen kérdésekre kell választ kapnunk?
6 Az is a XX. század jellemzője, hogy négyszer annyian haltak meg háborúban, mint az ezt megelőző négy évszázadban együttvéve. Mindenütt növekszik a bűnözés, különösen az erőszakos bűncselekmények száma. Családok széthullása, drogfogyasztás, AIDS, szexuális úton terjedő betegségek és egyéb negatív tényezők teszik az életet még nehezebbé. S a világ vezetői képtelenek megoldást találni az emberi családot sújtó rengeteg problémára. Érthető hát, miért kérdezik az emberek: Mi az élet célja?
7 Vajon hogyan válaszolnak erre a kérdésre a tudósok és az egyházi vezetők? Az elmúlt sok-sok évszázad után tudnak-e kielégítő feleletet adni?
Mit mondanak ők?
8., 9. a) Mit mondott egy kínai tudós az élet céljáról? b) Mit állapított meg a náci haláltáborok egyik túlélője?
8 Tu Wei-Ming konfuciánus tudós ezt mondotta: „Az élet alapvető értelme magában a mindennapi emberi létünkben rejlik.” E szemlélet szerint az emberek sorsa továbbra is ez: megszületnek, küzdenek a létükért és meghalnak. Ilyen kilátások mellett nincs miben reménykedni. De megalapozott-e egyáltalán ez a szemlélet?
9 Elie Wiesel, a második világháborús náci haláltáborok egyik túlélője ezt a megjegyzést tette: „ ’Miért vagyunk itt?’, ez a legfontosabb kérdés, amellyel egy embernek szembe kell néznie . . . Hiszem, hogy az életnek van értelme mindazon értelmetlen halál ellenére, amelyet láttam.” De ő sem tudta megmondani, mi az élet értelme.
10., 11. a) Hogyan mutatott rá egy kiadó, hogy az emberek nem tudják a válaszokat? b) Miért nem kielégítő az egyik evolucionista tudós nézete?
10 Vermont Royster kiadó megállapította: „Az ember önmagáról, . . . e világegyetemben elfoglalt helyéről való elmélkedésében alig valamivel jutottunk előbbre az idők kezdete óta. Még mindig nem tudtunk válaszolni azokra a kérdésekre, hogy kik vagyunk, miért vagyunk, és hová megyünk.”
11 Stephen Jay Gould evolucionista tudós megjegyezte: „Meglehet, hogy valamiféle magasztosabb válaszra áhítozunk —, de ilyen nem létezik.” Ezen evolucionisták számára az élet küzdelem a legalkalmasabb életben maradásáért, a halál pedig mindennek véget vet. Ez a szemlélet sem nyújt reménységet. S a kérdés ismét ez: megalapozott-e egyáltalán?
12., 13. Milyen nézeteket vallanak egyházi vezetők, s vajon ők kielégítőbb választ tudnak, mint a világi megfigyelők?
12 Sok egyházi vezető azt állítja, hogy az élet célja józan életet élni azzal a céllal, hogy halál esetén az illető lelke felmehessen a mennybe és egy örökkévalóságon át ott lehessen. A másik alternatíva, amely a rossz emberekre vár: a pokoltűzben való örök gyötrelem. E hitnézet szerint tehát a földön tovább folytatódik ugyanaz a megelégedést nem nyújtó élet, amely a történelmet mindvégig jellemezte. De ha Istennek az volt a szándéka, hogy az emberek angyalokként éljenek a mennyben, akkor vajon miért nem teremtette őket már a kezdet kezdetén annak, mint az angyalok esetében tette?
13 Még a papoknak is komoly gondot okoznak az ilyen nézetek. Dr. W. R. Inge, a londoni Szent Pál-székesegyház egykori esperese egyszer ezt mondta: „Egész életemben azért küzdöttem, hogy megleljem az élet célját. Megpróbáltam választ adni a három, számomra mindig is alapvetőnek tűnő kérdésre: az örökkévalóság, az emberi személyiség és a gonosz kérdésére. Kudarcot vallottam. Egyiket sem sikerült megoldanom.”
A hatás
14., 15. Milyen hatással vannak sok emberre az egymásnak ellentmondó nézetek?
14 Vajon milyen hatása van annak a sok különféle elképzelésnek, amelyet tudósok és egyházi vezetők vallanak az élet céljának kérdését illetően? Sokan úgy reagálnak, mint az az idős ember, aki ezt mondta: „Életem legnagyobb részében folyton azt kérdeztem magamtól, miért vagyok itt. Ha mindennek van valamiféle célja, nem foglalkozom vele többet.”
15 Számos ember — látván a világ vallásaiban fellelhető nézetek sokféleségét — azt a következtetést vonja le, hogy valójában nem is számít, mit hisz valaki. Úgy vélekednek, hogy a vallás csak az elme figyelem-elterelése, olyasmi, ami nyújt némi elmebeli békét és vigaszt, aminek segítségével az illető meg tud birkózni az élet gondjaival. Mások úgy érzik, hogy a vallás nem több, mint babona. Úgy gondolják, hogy az évszázadok során született vallásos elméletrendszer nem tudott választ adni az élet célját firtató kérdésre, s nem is tette jobbá az átlagemberek életét. A történelem valóban azt tükrözi, hogy e világ vallásai gyakran gátolták az emberiség előrehaladását, s indítékul szolgáltak a gyűlöletre és a háborúkra.
16. Mennyire lehet fontos megtudni az élet célját?
16 Fontos-e egyáltalán megtudnunk az igazságot az élet célját illetően? Viktor Frankl mentálhigiénés szakember így válaszolt: „Az élet célját kutató törekvés elsődleges motiváló erő az emberben . . . Merem állítani, hogy semmi sincs a világon, ami oly hatásosan segítene átvészelni még a legrosszabb helyzeteket is, mint az a tudat, hogy van célja az életnek.”
17. Milyen kérdéseket kell hát feltennünk?
17 Mivel az emberi filozófiák és a vallások nem tudtak kielégítő magyarázattal szolgálni az élet céljáról, hová fordulhatunk, hogy megtudjuk, mi is az? Létezik-e valamilyen felsőbb bölcsességű forrás, amely meg tudná mondani nekünk az igazat a kérdést illetően?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 4. oldalon]
„Évente egy egész [Nagy-Britannia nagyságú] felszínen pusztítunk ki erdőt”
[Kép az 5. oldalon]
„Életem legnagyobb részében folyton azt kérdeztem magamtól, miért vagyok itt”
