Van élet a halál után?

„A fának is van reménysége; ha kivágják, újból kihajt . . . Ha meghal a férfiú, életre tud-e kelni?” (MÓZES, EGY ÓKORI PRÓFÉTA).

1—3. Hogyan keresnek sokan vigaszt, ha elveszítik egy szeretett hozzátartozójukat a halál miatt?

NEW YORK egyik ravatalozójában a barátok és a család csendesen vonul el a nyitott koporsó előtt. Mereven nézik a testet, egy 17 éves fiú testét. Iskolai barátai alig ismerik fel. A kemoterápia miatt megritkult a haja; a rák miatt lesoványodott. Tényleg ez volna a barátjuk? Csak néhány hónappal ezelőtt telis-tele volt ötletekkel, kérdésekkel, energiával — telve volt élettel! A fiú mélyen lesújtott édesanyja reményt és vigaszt próbál lelni abban az elképzelésben, hogy fia valahogyan még mindig él. Újra és újra könnyek közt ismételgeti, amire tanították: „Tommy most boldogabb. Isten azt akarta, hogy Tommy vele legyen a mennyben.”

² Körülbelül 11 000 kilométerre onnan, Dzsámnagarban, Indiában, egy 58 éves üzletember három fia segédkezik abban, hogy édesapjuk holttestét a halottégető máglyára helyezzék. A szikrázó délelőtti napsütésben a legidősebb fiú megkezdi a hamvasztási szertartást azzal, hogy egy fáklyával meggyújtja a fahasábokat, és fűszerek meg tömjén jó illatú keverékét szórja édesapja élettelen testére. A tűz ropogását elnyomja a brahman hangja, aki szanszkrit mantrákat ismételget, melyek így szólnak: „A lélek, amely soha meg nem hal, haladjon továbbra is a végső valósággal való egyesülés felé.”

³ Miközben a három testvér figyelemmel kíséri a hamvasztást, mindegyikük csendesen felteszi magának a kérdést: „Én hiszek a halál utáni életben?” Mivel a világ különböző részein kaptak oktatást, különféle válaszokat adnak. A legfiatalabb bizakodik abban, hogy szeretett édesapjuk magasabb szintű életben reinkarnálódik. A középső fiú azt hiszi, hogy a halottak bizonyos értelemben alszanak, s nincsenek tudatában semminek sem. A legidősebb egyszerűen megpróbálja elfogadni a halál valóságát, mert azt gondolja, hogy senki sem tudhatja biztosan, mi történik velünk, amikor meghalunk.

Egy kérdés — sok válasz

4. Melyik kérdés okoz aggodalmat az embereknek már régóta?

⁴ Van élet a halál után? — ez olyan kérdés, amely az évezredek során mindig zavarba ejtette az embereket. „Néha még a teológusok is zavarba jönnek, ha nekik szegezik a kérdést” — jelenti ki Hans Küng katolikus tudós. Az idők folyamán az emberek minden társadalomban eltűnődtek ezen a kérdésen, és nincs hiány javasolt válaszokban.

5—8. Mit tanítanak a különböző vallások a halál utáni életről?

⁵ Sok névleges keresztény hisz a mennyben és a pokolban. A hinduk viszont a reinkarnációban hisznek. A muszlim nézőpontot magyarázva Amir Muávija, aki egy iszlám vallási központban segítőként tevékenykedik, ezt mondta: „Abban hiszünk, hogy a halál után lesz egy ítéletnap, amikor Isten, Allah elé járul az ember,  és ez éppen olyan lesz, mintha egy bíróság elé járulnánk.” Az iszlám hit szerint Allah akkor majd értékeli mindenkinek az életútját, és a személyt vagy a paradicsomba, vagy pedig a pokol tüzébe küldi.

⁶ Srí Lankán a buddhisták és a katolikusok egyaránt szélesre tárják az ajtókat és ablakokat, amikor haláleset történik házukban. Meggyújtanak egy olajlámpát, a koporsót pedig úgy helyezik el, hogy az elhunyt lábai a bejárati ajtó felé nézzenek. Úgy hiszik, hogy ezek az intézkedések megkönnyítik, hogy az elhunyt szelleme, vagyis lelke eltávozzon a házból.

⁷ Ronald M. Berndt, a Nyugat-ausztráliai Egyetem munkatársa elmondja, hogy az ausztrál őslakosok azt hiszik, hogy „az emberi lények szellemileg elpusztíthatatlanok”. Bizonyos afrikai törzsek hite szerint az egyszerű emberek a halál után szellemekké válnak, míg a kiemelkedő személyiségek ősszellemekké lesznek, akiket tisztelni kell mint a közösség láthatatlanul jelen lévő vezetőit, és kérelmekkel lehet hozzájuk fordulni.

⁸ Egyes országokban a halottak feltételezett lelkeiről kialakult hiedelmek a helybeli hagyományok és a névleges kereszténység egy fajta keverékét alkotják. Nyugat-Afrikában sok katolikus és protestáns között általános szokás például, hogy tükreiket befedik, amikor valaki meghal, nehogy valaki belenézzen a tükörbe, és meglássa az elhunyt személy szellemét. Negyven nappal a szeretett személy halála után a család és a barátok ünnepet tartanak, hogy a lélek mennybemenetelét megüljék.

Közös téma

9., 10. Milyen alapvető tanításban egyezik meg a legtöbb vallás?

⁹ Az arra a kérdésre adott válaszok, hogy mi történik, amikor meghalunk, olyannyira sokfélék, mint a választ adó emberek szokásai és hitnézetei. A legtöbb vallás egy alapvető elképzelésben mégis megegyezik: Valami az emberen belül — egy lélek, egy szellem — halhatatlan, és tovább él a halál után.

¹⁰ A lélek halhatatlanságába vetett hit csaknem általános a kereszténység vallásainak és szektáinak ezreinél. Hivatalos tantétel a judaizmusban is. A hinduizmusban ez a hitnézet maga az alapja a reinkarnáció tanításának. A muszlimok azt hiszik, hogy a lélek a testtel együtt kel életre, viszont a test halála után tovább él. Más vallások — az afrikai animista, a sintó, sőt még a buddhista is — ugyanennek a témának különböző változatait tanítják.

11. Hogyan tekintik egyes tudósok az elképzelést, hogy a lélek halhatatlan?

¹¹ Mások épp ellenkezőleg vélekednek, vagyis hogy a tudatos élet véget ér a halállal. Nekik értelmetlennek tűnik az elképzelés, hogy az érzelmi és értelmi élet egy személytelen, homályos, a testtől különálló lélekben folytatódik. A XX. századi spanyol író és tudós, Miguel de Unamuno így ír: „A lélek halhatatlanságában hinni annyit jelent, hogy arra vágyunk, a lélek halhatatlan legyen, mégpedig olyan erősen vágyunk rá, hogy ez az akarat eltapos minden értelmet, és túlhalad azon.” Az embernek mint személynek a halhatatlanságát elutasítók közé tartoznak a híres ókori filozófusok, Arisztotelész és Epikurosz, az orvos, Hippokratész, a skót filozófus, David Hume, az arab tudós, Averroës, valamint India felszabadulás utáni első miniszterelnöke, Dzsaváharlál Nehru.

12., 13. Milyen fontos kérdések merülnek fel a lélek halhatatlanságának tantételével kapcsolatban?

¹² A kérdés ez: Tényleg halhatatlan lelkünk van? Ha valójában nem halhatatlan a lélek, akkor hogyan válhatott egy ilyen hamis tanítás a legtöbb mai vallás szerves részévé? Honnan ered ez az elképzelés? És, ha a lélek a halálkor tényleg megszűnik létezni, milyen remény lehet a halottak számára?

¹³ Képesek vagyunk igazi és kielégítő válaszokat találni ezekre a kérdésekre? Igen! Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre kapunk választ a következő oldalakon. Először vizsgáljuk meg azt, hogyan született meg a lélek halhatatlanságának tantétele.

[Tanulmányozási kérdések]