1. FEJEZET

A szent szellem emberfölötti Forrása

1. Miért működött szent szellem Éden kertjében, amikor a férfi és a nő első ízben találkozott?

AMIKOR a férfi és a nő először találkozott egymással, különös erőt érzett: a vonzerőt. Azonnal egymásba szerettek. Noha az első férfi és nő mezítelen, ruhátlan volt, mégis szent volt. Ez azt jelenti, hogy ragyogók, tiszták, romlatlanok és tökéletesek voltak testben, szellemben és szívben egyaránt. Ezért nem jöttek zavarba és ezért tarthattak fenn gátlásoktól mentes kapcsolatot a Teremtőjükkel. Ennek a gyermeki viszonynak olyan helyen örvendhettek, amely tiszta és szent volt. Tiszta élvezetek lakhelye volt az, s ezért joggal nevezték Éden kertjének vagy a Gyönyörűség Paradicsomának. Mindaz, ami körülvette őket és hatással volt rájuk, egészséges és jó volt. Szent szellem — Isten szent, hatékony ereje — működött ott teljes mértékben.

2. Miért bizonyult emberfölöttinek a szent szellem Forrása?

² Földi ősszüleink — az első férfi és nő — emberek voltak. Ez azt jelenti, hogy földből, vagyis a földön található anyagokból valók voltak. De mi volt a helyzet isteni Teremtőjükkel? Neki emberfölöttinek kellett lennie, ő végtelenül magasabb  rendű volt az embernél az ő mennyei létezésének szintjén. Magasabb rendű volt úgy is, mint értelmes Személy. Egyszerű kifejezéssel élve, jobb anyagból való volt, mint az ember. Ezért volt láthatatlan az ember számára, akinek látóképessége korlátozott. Az első férfi és nő természetesen soha sem láthatta Teremtőjét, Életadóját, mennyei Atyját, aki emberfölötti, mennyei, láthatatlan létformája következtében az volt, amit ma „szellem”-nek nevezünk. Mivel ő is egyedi Személy, akárcsak teremtménye, az ember, a Teremtő joggal nevezhető „Szellem”-nek. Sőt, Ő a Szellem. Ő a szent szellem láthatatlan Forrása, mivel Ő maga is szent.

3. Kinek a tevékenységére mutat rá az 1. Mózes 1:1?

³ Mielőtt létrejött a föld és a vele kapcsolatos egek, ez a szellemi Személy már létezett és tevékenykedett. A szent könyv, amely beszámol mindarról, ami az ember kezdete előtt történt, ezekkel a szavakkal indul: „Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet.” — 1. Mózes 1. fejezet 1. verse.

4, 5. Miért nem kell Istent valamely emberkéz alkotta templomban vagy a föld valamelyik kiválasztott részén imádni?

⁴ Az ilyen alkotó Isten magasabban áll az általa teremtett egeknél, s így még sokkal magasabban áll a földi embernél. Lényegét illetően vagy lényét tekintve szellem Ő. Évezredekkel az ember megteremtése után az igaz keresztényiség megalapítója éppen erre e tényre hívta fel a figyelmet. A Gerizim hegyének lábánál, az ókori Szamáriában, egy kút mellett azt mondta egy szamáriabeli asszonynak: „Isten szellem, és azok, akik Őt  imádják, szükséges, hogy szellemmel és igazsággal imádják.” (János evangélium, 4. fejezet, 24. verse) Az igaz Istennek nincs szüksége arra, hogy ember alkotta vallási épületben vagy a föld valamely különleges részén imádják, még akkor sem, ha ez a hely a közép-keleti Jeruzsálem lenne. Nem egészen húsz évvel a fenti kijelentés után az egyik keresztény apostol Athén városának Legfelsőbb Bírósága elé került. Athén olyan város volt, ahol számos templom állt az ottani vallás isteneinek és istennőinek szentelve. Az apostol azt mondta:

⁵ „Az Isten, aki a világot és az összes abban levő dolgokat teremtette, emberkéz alkotta templomokban nem lakik, mivel Ő mennynek és földnek Ura. Emberi kezek segítségére sem szorul, mintha bármiben szűkölködne, hiszen Ő maga ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. Ő egy emberből alkotta az emberek minden nemzetét, hogy lakozzanak az egész föld színén.” — Cselekedetek 17:24-27.

6. Hogyan mutatott rá az első jeruzsálemi templom építője arra, hogy jól ismerte az Isten imádatával kapcsolatos tényeket?

⁶ Ezt a tényt az igaz Istennel kapcsolatban — aki emberfeletti, földöntúli Szellem — már több mint ezer évvel korábban ismerte az első jeruzsálemi templom építője ott Közép-Keleten. Az Isten nevének épített templom felszentelésekor az akkori jeruzsálemi király így imádkozott Istenhez: „De vajon lakozhat-e valóban az Isten a földön? Íme, az egek, sőt az egeknek egei sem fogadhatnak be téged; mennyivel kevésbé ez a ház, amelyet építettem!” — 1. Királyok 8:27.

 ISTEN A FORRÁSA MINDEN ENERGIÁNAK

7. Milyen módon nem képesek befogadni Istent az „egeknek egei”?

⁷ A fenti szavakat Salamon, Dávid király fia mondta, aki az időszámításunk előtti idők legbölcsebb tudósa volt. Amikor azt állította, hogy még az egeknek egei sem képesek befogadni Istent, akinek ő templomot épített, tudományos igazságot jelentett ki. Földünk csak parányi része annak a világegyetemnek, amelynek határaihoz a tudósok képtelenek eljutni. Még a leghatalmasabb távcsöveikkel sem képesek megpillantani a határait. De még ez a mérhetetlen világegyetem sem képes befogadni az igaz Istent. Nem képes korlátok közé szorítani vagy bezárni Őt. Az igaz Isten meghaladja mindazt, ami a jelenleg látható és a láthatatlan világegyetemben már létezik. Képes túljutni a már megteremtett dolgokon, hogy a jelenlegi világegyetemet a határain túl, a végtelen térben új dolgok teremtésével bővítse ki. Mit jelent ez?

8. Mennyire tartós a Teremtő istensége, és miért nincs lehetetlen számára?

⁸ Azt jelenti, hogy Istent nem korlátozhatja sem tér, sem idő. Határtalan ideje tart az élete, és határtalan ideig fog tartani. Ennek a véget nem ismerő Lénynek mondta egykor a keresztény korszak előtti törvényhozó, Mózes: „Határtalan időtől határtalan ideig te vagy Isten.” (90. zsoltár 2) Ez az Isten vég nélkül él, hogy tovább alkosson és teremtsen, kibővítve a világegyetemet a jelenlegi határain túl. Ez azt jelenti, hogy Ő minden energia kimeríthetetlen tárháza. A világegyetemben minden dolog a tőle jövő energia-részecskék nyalábjaiból áll. Ezeket az energia-részecskéket kisebb-nagyobb tömegekké szerkesztette.  A huszadik századbeli tudós, Albert Einstein a következő egyenletet dolgozta ki erre vonatkozóan: az energia egyenlő a tömegnek és a fénysebesség négyzetének szorzatával (vagyis: E=mc²). Nem csoda tehát, hogy ez a minden energia Forrása semmit sem talál lehetetlennek a maga számára.

9, 10. Hogyan történik az, hogy Isten előhozza a csillagok seregeit „szám szerint” és egyetlen egy sem „hiányzik” közülük?

⁹ Figyeljük meg például azt a szinte hihetetlen kijelentést, amelyet önmagával kapcsolatban tesz, amikor azt mondja, hogy emeljük fel a szemeinket éjszaka az égboltra és csodáljuk a csillagokat. Így szól: „Emeljétek fel szemeiteket a magasba és lássátok! Ki teremtette ezeket a dolgokat? Az, aki előhozza seregüket szám szerint, mindnyájukat még nevén is szólítja. Dinamikus energiájának bősége és tetterős hatalma következtében egyetlen egy sem hiányzik közülük.” — Ésaiás 40:26.

¹⁰ A mai csillagászok még legtávolabbra ható távcsöveikkel is csak hozzávetőleges becslést adhatnak a csillagok számáról, amelyeket képesek látótávolságba hozni. Nem így azonban a mennyek és a föld Teremtője. „Megszámolja a csillagokat, mindnyájukat nevén nevezi.” (147. zsoltár 4) Az összes csillagokat hatalmas hadsereghez hasonlítja. Tudja, mennyi van belőlük ebben a hadseregben. E seregnek minden tagját név szerint ismeri. Emlékezetből fel tudja sorolni a nevüket. Amikor névsorolvasást tart, a csillag-seregből egyetlen egy sem marad el a válasszal. Mindegyik válaszol a nevére és számot ad a teljesítményéről. Isten mindegyiknél azt látja, hogy betölti célját, amelyre teremtette. Egyetlen egy sem hiányzik.

11. Hogyan van az, hogy a Teremtő sohasem merül ki, sem nem engedi meg, hogy a világegyetem elhasználódjon, vagy „lejárjon”?

 ¹¹ A „dinamikus energia bősége”, amellyel Isten rendelkezik, mérhetetlen. Kifogyhatatlan. Már akkor is mélységesen elcsodálkozunk, ha arra az energiára gondolunk, amellyel a mi naprendszerünk napja rendelkezik, amely a hidrogénbomba robbanásához hasonló robbanások vulkánja. Amikor pedig a csillagok megszámlálhatatlan milliárdjaira gondolunk, amelyek közül számos csillag sokkal nagyobb a mi napunknál, némi fogalmat alkothatunk magunknak az Istenből kiáramló dinamikus energiáról, amit a jelenlegi csillagos egek képviselnek. Isten mégsem merül ki, s ereje nem fogy el. A tényekkel teljesen összhangban mondják róla: „Ő adja az erőt a fáradtnak, és akinek nincs dinamikus energiája, teljes erőt ad bőségben.” (Ésaiás 40:29) Sohasem engedi elhasználódni vagy „lejárni” az egyre terjeszkedő világegyetemünket. Mindörökre fennmarad az, hogy teljesítse a célt, amelyre Isten teremtette. A csillagok egy ókori megfigyelője költői módon fejezte ki ezt: „Az egek hirdetik Isten dicsőségét, és kezeinek munkájáról beszél a kiterjedés. Egyik nap a másik után mond beszédet, egyik éj a másik után hirdet ismeretet.” — 19. zsoltár 2, 3.

12. Miért nem mentegethetők az emberek, ha nem vesznek tudomást Istenről és az iránta való felelősségükről?

¹² Hálásak lehetünk, hogy Isten láthatatlan az emberek számára. Ennek ellenére annyi bizonyítékkal szolgál a létezését illetően, hogy az emberiség világának egyáltalán nincs mentsége, amiért tagadja vagy nem veszi tudomásul Isten létezését, és felelős ezért Isten előtt. „Mert — írja az egyik  bibliaíró — az ő láthatatlan tulajdonságai a világ teremtésétől kezdve világosan láthatók, mert a teremtett dolgokból felfoghatók, még az ő örökkévaló hatalma és istensége is, úgyhogy ők nem mentegethetők; mert bár az Istent megismerték, nem dicsőítették Őt mint Istent.” (Róma 1:20, 21) Az összes bizonyítékokkal szemben állva, ezek nem érvelhetnek sikeresen úgy, hogy Isten nem létezik, de úgy sem, hogy „Isten halott”. Ő most is él és rendelkezik a szükséges dinamikus energiával és tökéletes memóriával ahhoz, hogy véghezvigye feltett szándékát, melyet kijelentett és amelyet már hatezer év óta hirdet. Mennyire örülhetünk ennek!

13. Minek a Forrása még Isten a dinamikus energián kívül, és miért?

¹³ Mi nem csatlakozunk az olyan modernkori tudósokhoz, akik tagadják, hogy Isten a forrása mindannak az energiának, amely ma működik. Mi tudjuk, hogy Ő még más valaminek is Forrása, amit a tudósok tagadnak, mivel semmit sem tudnak róla. Nos, mi az? A „szellem”. És miért ne Ő lenne a szellem Forrása? „Isten Szellemi Lény” vagy „Isten szellem”, amint azt Jézus tizenkilenc évszázaddal ezelőtt kijelentette. — János 4:24 és a széljegyzete.

14. Mi a „szent szellem”, és kitől származik?

¹⁴ Istenből láthatatlan tevékeny erő árad ki, amely által véghezviszi az akaratát. Ez nem csupán befolyás, amit az ember is gyakorolhat másokra erőteljes személyiségével. Ez olyan erő, amely tevékeny, és olyan Istenből árad ki, aki szent, vagyis abszolút tiszta és igazságos, ő azért bocsátja ki azt az erőt, hogy véghezvigye, ami  szent. Jogosan nevezik tehát ezt az erőt „szent szellem”-nek. Isten írott Igéje is így beszél róla. Maga Jézus Krisztus is azt mondta az akkori emberi apáknak: „Ha ti, gonosz létetekre tudtok a fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad a mennyei Atya szent szellemet azoknak, akik kérik tőle!” — Lukács 11:13.

15. Milyen szellemnek a működését látnánk szívesen magunkon, miként Dávid király?

¹⁵ Krisztus egyik királyi őse szintén a szent szellem Forrásaként ismerte el Istent. Ez az elismerés akkor nyilvánult meg, amikor ez a személy bevallotta gonosztettét Istennek és bűnbocsánatért esedezett. Azt mondta: „Ne taszíts el engem orcád elől; és szent szellemedet, ó, ne vond meg tőlem.” (51. zsoltár 13) Ha Dávid királyt megfosztották volna ettől a szellemtől, ez azt jelentette volna, hogy elvágják a szellem Forrásától. Ennek következménye viszont igen komoly, sőt végzetes lett volna. Ha ma hiszünk Isten létezésében és abban, hogy Ő a szent szellem Forrása, akkor — ha kérjük tőle — lehetővé teszi számunkra, hogy megszerezzük ezt a szellemet. Ugye azt szeretnénk, hogy ez az erő működjön rajtunk? Ha igen, akkor Isten képes lesz sok jó dolgot véghezvinni általunk, és megőrizni minket szentnek egy nagyon is szentségtelen világban.

ERŐ, NEM PEDIG SZEMÉLY

16. Hogyan látható az, hogy a „szellem”-nek fordított héber szó nagyon sokatmondó?

¹⁶ Nagyon találó és sokat mondó az a szó, melyet Isten írott Igéjében, a Szent Iratokban megfelelőnek találtak az Istenből kiáramló láthatatlan, tevékeny erő megnevezésére. A Szentírás bevezető  részében ruʹahh-nak nevezik. Az első bibliai könyv legkorábbi görög fordítása pneuʹma kifejezéssel adja vissza. Mivel a héber ruʹahh szó a cselekvés és a mozgás fogalmát is magába foglalja, az angol fordítók a „széllökés, lélegzet, fuvallat, szélvihar, szél, tevékeny erő” valamint „szellem” szavakkal fordították, Így tehát a szövegkörnyezet, amelyben ez a héber szó megtalálható, segít meghatározni, hogy a „szellem” szóval vagy más kifejezéssel kell-e fordítani a héber kifejezést.

17. Mit mond az Egy Amerikai Fordítás „az Isten szelleme” helyett az 1. Mózes 1:2-ben, és mire mutat rá ez a ruʹahh szóval kapcsolatosan?

¹⁷ Például a Szentírás második versében fordul elő első ízben a ruʹahh szó. Hogyan kell azt más nyelvre lefordítani? Nos, a népszerű angol nyelvű bibliafordítás, a King James Authorized Version (Jakab Király Jóváhagyott Fordítás) az 1. Mózes 1:1, 2-őt így fordítja: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet. A föld pedig alaktalan és üres volt; és sötétség volt a mélység színe felett. És az Isten szelleme lebegett a vizek felületén.” Viszont a Chicagói Egyetem által 1939-ben kiadott An American Translation (Egy Amerikai Fordítás) ezt így adja vissza: „Amikor Isten teremteni kezdte az egeket és a földet, a föld lakatlan pusztaság volt; sötétség borította el a mélységet és viharos szél söpört végig a vizek felszínén.” Itt a „szellem” szó helyett a „szél” kifejezést használják és „az Isten szelleme” kifejezést a „viharos szél” kifejezéssel helyettesítik. Az Egy Amerikai Fordítás tehát azt mutatja, hogy a ruʹahh szó valami láthatatlan és mozgásban vagy működésben levő dolgot jelent.

18. Hogyan mutatja meg a Szentiratok Újvilág Fordítása, hogy egyetlen „Szellemnek” nevezett személy sem mozoghatott a vizek felett?

 ¹⁸ Szem előtt tartva, hogy a ruʹahh kifejezés egy működésben levő láthatatlan erőt jelent, a Szentiratok Újvilág Fordítása az 1. Mózes 1:1, 2-őt az alábbiak szerint fordítja: „Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet. Ekkor a föld alaktalan és puszta volt, és sötétség volt a vízből álló mélység színén. És Isten tevékeny ereje mozgott ide-oda a vizek felülete felett.” Ez a fordítás tehát, akárcsak az Egy Amerikai Fordítás, világossá teszi, hogy semmiféle „Szellem”-nek nevezett személy nem mozgott láthatatlanul a vizek fölött, amelyek az egész földgolyót beborították. Ehelyett Isten személytelen tevékeny ereje mozgott ide-oda a vizek megvilágítatlan felülete felett.

19. Mit mondhatunk arra vonatkozóan, hogy vajon Isten szelleme vagy tevékeny ereje céltalanul mozgott-e a vizek felett?

¹⁹ Hogy milyen megnyilvánulása volt Isten láthatatlan, tevékeny erejének, nem tudjuk; az eredeti feljegyzésben nem részletezik. Az azonban biztos, hogy Isten tevékeny ereje nem mozgott céltalanul ide-oda, pozitív hatás nélkül. Valószínűleg arra szolgált, hogy eltávolítson minden kozmikus porfelhőt, amely körülvette a földet és gátolta a napról jövő fényt abban, hogy eljusson a vízből álló mélység felszínéig az egész földgolyón. *

20. Hogyan haladt előre Isten a céljai megvalósításában, hogy a mi földi szüleink láthassanak a nappal világosságánál?

²⁰ Mindenesetre miután Isten tevékeny ereje egy meg nem állapított időtartamon át ide-oda mozgott a vízből álló mélység felszíne felett, ez az isteni parancs következett: „Azután látta Isten, hogy jó a világosság és elválasztotta Isten a világosságot  a sötétségtől. És Isten a világosságot nap[pal]nak, a sötétséget pedig éjszakának nevezte el. És lett este, és lett reggel, első nap.” (1. Mózes 1:3-5) Isten szentségével összhangban tehát, az ő tevékeny ereje vagy szelleme jó irányban, jó cél érdekében működött. „Szent szellemnek” bizonyult. Általa folytatta Isten a céljai megvalósítását ősszüleink javára a földön, hogy láthassanak a nappal világosságánál.

21. Tekintettel arra, ahogyan Isten a szent szellemét működteti, miért érezzünk ugyanúgy, mint a 143. zsoltár 10. versének írója?

²¹ Tevékeny erejének legelső megemlítésétől kezdve Isten mindig az ember javára használta fel ezt az erőt. E tény értékelése a szent szellem mennyei Forrásához vonz minket. A szellem évezredeken át tartó működésének bibliai feljegyzése elárulja, hogy Isten mindig szent módon használta fel szellemét. Ez az erő Isten igazságos céljait szolgálta. Sohasem szabad szembekerülnünk a Mindenható Isten eme láthatatlan tevékeny erejével. Ugyanazt kell éreznünk, mint a bibliaíró, aki azt mondta: „Taníts engem a te akaratodat cselekedni, mert te vagy az én Istenem. A te szellemed jó, az vezessen engem az egyenesség földjén.” — 143. zsoltár 10.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

 [Egész oldalas kép a 4. oldalon]