13. fejezet

Az újrateremtés ideje

1. a) Milyen nagyszerű alkalom vár az „új földhöz” tartozó túlélőkre? b) Mi szükséges ehhez?

NAGYSZERŰ arra gondolni, hogy van lehetőség túlélni a jelenlegi romlott világ végét. Vágyódunk arra, hogy megszűnjön a földön az igazságtalanság, a kapzsiság és az erőszak. De valami még kívánatosabbá teszi a túlélést. Vajon mi? Az a tény, hogy mindazok, akik az „új föld” részét alkotják, lehetőséget kapnak arra, hogy megszabaduljanak tökéletlenségüktől, betegségeiktől, a fájdalmuktól, sőt a haláltól is (Jelenések 21:1–5). De hogy mindez megvalósulhasson, ahhoz elsősorban a bűnnek kell gyökeresen kiirtatnia. Hogyan lehetséges ez? Az „újrateremtés” révén, amelyről Jézus beszélt.

2. Mit értsünk a Máté 19:28-ban említett „újrateremtés”-en?

² Jézus ezt mondta apostolainak: „Az újrateremtéskor, amikor az Emberfia dicsőséges trónjára ül, ti is, akik követtetek engem, tizenkét trónra ültök és ítélni fogjátok Izrael tizenkét törzsét” (Máté 19:28). Az újrateremtés a „megújulás” ideje lesz, az az idő, amikor „minden újjá lesz teremtve”, ahogy más bibliafordítók ezt visszaadják (Békés—Dalos; The Jerusalem Bible). Ezzel az újrateremtéssel az emberiségnek lehetősége nyílik arra, hogy újra élvezze azt a tökéletességet, amellyel kezdetben rendelkezett.

3. a) Mit eredményezett Ádám bűne? b) Miért nem képes Ádám utódai közül senki sem megszabadítani magát az örökölt bűn következményeitől?

³ Ádám minden utódjának meg kell halnia az öröklött bűn következtében, és sokan a halál bekövetkezéséig súlyos és fájdalmas betegségen mennek át (Róma 5:12). Pénzzel még senkinek sem sikerült a halált elkerülnie. A  tökéletlen ember semmit sem képes tenni azért, hogy akár magát, vagy mást megszabadítson a haláltól. Ahhoz, hogy az emberiség újból elnyerhesse az örök életet, az isteni igazságosság olyan áldozat bemutatását kívánta meg, amelynek értéke megfelel annak a tökéltes életnek, melyet Ádám elvesztett. Ilyen tökéletes élettel Ádám egyetlen utódja sem rendelkezett, amit feláldozhatott volna (Zsoltárok 49:7–9, [49:8–10, Károli]; Prédikátor 7:20).

4. a) Hogyan lett a szükséges váltságdíj megszerezve? b) Hogyan fordíthatjuk javunkra?

⁴ Jehova könyörületességében megtette a szükséges intézkedéseket, mert elküldte egyetlen-nemzett Fiát, Jézus Krisztust a földre, hogy tökéletes emberi életét „megfelelő váltságul” adja érettünk (1Timótheus 2:5, 6). Micsoda nagyszerű jele volt ez Isten ki nem érdemelt kedvességének és az emberiség iránt érzett szeretetének! Az így elnyerhető élet tehát nem olyasvalami, amit érdemként kapunk; ez Isten ingyen-ajándéka. De csak azok kaphatják meg, akik elismerik, hogy szükségük van erre az isteni gondoskodásra, hisznek benne, és hitüket Isten Fia iránti engedelmességükkel bebizonyítják (Róma 6:23; János 3:16, 36). De mikor nyeri el az emberiség ennek az áldozatnak jótéteményeit?

KRISZTUS ÁLDOZATÁNAK JELENLEGI JÓTÉTEMÉNYEI

5. a) Kik részesülnek elsőkként Krisztus áldozatából? b) Milyen más csoport merített hasznot ebből, és különösképpen mióta?

⁵ Amikor Jézus Krisztus (Isten nagy főpapjának minőségében) bemutatta a mennyben Isten előtt áldozatának értékét, egyesek nyomban tapasztalni kezdték az ebből származó jótéteményeket. Elsőként azok érezték ennek jótéteményeit, akik i. sz. 33 pünkösdjén elhívást kaptak mint Krisztus társörökösei, hogy királyokként és papokként szolgáljanak vele együtt a mennyben (Cselekedetek 2:32, 33; Kolossé 1:13, 14). Aztán, különösen 1935 óta,  azok is megjelentek a színtéren, akik a földi örök élet reménységét fogadták el. Az ő reménységüket is Krisztus áldozata tette lehetővé (1János 2:1, 2). Az áldozat értékének fokozatos alkalmazására utaltak az ókori Izraelben az engesztelés napján végbement események.

6. Ecseteld röviden, mi történt az engesztelési napon.

⁶ Izrael szent sátorában, majd később a templomban, Áron Lévita családjából származó főpap végzett szolgálatot. Áron házának többi férfitagja alpapként szolgált, Lévi törzséből más férfiak kisegítőkként működtek. A bűnengesztelésért a főpap két állatot áldozott, és mindkét állat vérét, Jehova előírásainak megfelelően, külön-külön kellett bemutatni a szentek szentjében. Az ároni főpap először egy fiatal bikát áldozott „önmagáért és házáért”, ebben Lévi egész törzse benne foglaltatott (3Mózes 16:11, 14). Ezután egy kecskebakot vitt bűnért való áldozatként Isten elé a „népért”, a többi 12 törzsért (3Mózes 16:15). Ezenkívül, volt egy élő kecskebak, amelynek fejére ráolvasták az egész Izrael bűneit, s amelyet azután kivezettek a pusztába (3Mózes 16:21, 22). Mit jelentett mindez?

7. a) Mit árnyékolt elő az egyik áldozat? b) Miért kellett több áldozatot is bemutatni?

⁷ Pál apostol kifejti, hogy a beteljesedés Jézus Krisztus egyetlen áldozatára utaltak: „Krisztus ugyanis nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak képmásába ment be, hanem magába a mennybe, hogy most megjelenjen értünk Isten személye előtt . . . hogy önmaga feláldozásával eltörölje a bűnt” (Zsidók 9:24–26). Miért kellett akkor az engesztelés napján több mint egy állat vérét a szentek szentjébe vinni? Azért, hogy különböző megvilágításban lássuk, mi mindent jelent majd Jézus tökéletes emberi áldozata. Egy további jellegzetességre derült fény azáltal, hogy a nemzet összes bűneit bevallották és ráolvasták egy élő kecskebak fejére. Ezt azután elengedték a pusztába.

8. a) Hogyan tűnik ki az engesztelésnapi eseményekből, hogy elsőként kik fordítják majd javukra Krisztus áldozatát? b) Jézus áldozatának milyen vonatkozású felhasználására utalt a „népért” bemutatott bűnáldozat? c) Milyen további tényt szemléltet a kecskebak pusztába való elvezetése?

 ⁸ Pontosan, ahogy először a bika vérét kellett bemutatni a főpapnak Áron házáért a szentek szentjében, ugyanúgy Jézus áldozatának érdemeiből is előbb azok részesültek, akik Krisztus mennyei papságában osztoznak. Erre i. sz. 33-ban került sor. Jézus Krisztus bűntelen volt, így önmagáért nem kellett engesztelést szereznie Istennél, mint Áronnak, de jövendő alpapjainak már szükségük volt ilyen kiengesztelésre. Őket Lévi törzse szemléltette (1Péter 2:4, 5). A népért bemutatott második bűnáldozati bak vére arra utalt, hogy a mennyei osztály után még mások is javukra fordíthatják Jézus váltságáldozatát. Ezek azok, akik a helyreállított földi Paradicsomban fognak élni. Őket szemléltette az engesztelési napon „Izrael tizenkét [nem papi] törzse” (Máté 19:28; Zsoltárok 37:29). Jézus nem csak meghalt mindenkiért, hanem valójában még eltávolította mindazoknak a vétkét is, akikért áldozati halált halt, ily módon szerzett könnyebbülést számukra. Erre utalt az, hogy az élő kecskebakot, amelyre ráolvasták az izraeliták bűneit, végül kivezeték a pusztába, és sohasem látták többé (Zsoltárok 103:12; Ésaiás 53:4–6).

9. a) Milyen áldásoknak örvendhetnek már most azok, akik Krisztus áldozatában hisznek? b)  Milyen további jótéteményeket nyernek el később?

⁹ Mindazok, akik hisznek Jehovának Krisztusban megnyilvánuló szeretetteljes gondoskodásban, igazi bűnbocsánatot nyerhetnek, és Isten előtt tisztán állhatnak, tekintet nélkül korábbi életmódjukra. Sőt, örülhetnek annak a felbecsülhetetlen értékes áldásnak is, hogy tiszta lelkiismerettel végezhetnek szent szolgálatot Istennek (1Korinthus 6:9–11; Zsidók 9:13, 14). Ez persze nem jelenti azt, hogy már most mentesülnek a bűn összes következményeitől  (1János 1:8–10; Róma 7:21–25). Azok számára, akik Krisztussal a mennyben fognak uralkodni, akkor lesz valósággá ez az élet, ha befejezik földi pályafutásukat és feltámadnak mennyei halhatatlanságra. Az emberiség többi része pedig az újrateremtés által kap lehetőséget arra, hogy a bűntől teljesen megszabaduljon.

„AZ ÚJRATEREMTÉSKOR”

10. a) Mikor kezdődött el az „újrateremtés”? b) Jézus ígérete szerint trónra került-e már valaki?

¹⁰ Az újrateremtésre Jézus szavai szerint akkor kerül sor, „amikor az Emberfia [Jézus Krisztus] leül dicsőséges trónjára” (Máté 19:28). Természetesen minden nem következik be azonnal, amikor ő trónra lép. Jézus, amikor i. sz. 1914-ben trónra lépett, előbb megtisztította a mennyet: kiűzte onnan Sátánt és démonait. Utána felkent követőit feltámasztotta „mennyei dicsőségre” (Jelenések 12:5, 7–12; 1Thessalonika 4:15–17). Nemcsak Krisztus hű apostalai kapták meg a számukra megígért „tizenkét trónt”, hanem 144 000-hez tartozó többiek is folyamatosan megkapják a mennyben a trónt, amikor a halálból feltámadnak (Jelenések 3:21).

11. Milyen vonatkozásban „érzik” a „más juhok” már most az újrateremtés jótéteményeit?

¹¹ Amikor a mennyei osztályhoz tartozók kiválasztása hozzávetőlegesen lezárult, különösen 1935 óta megkezdődött a „más juhok” nagy sokaságának a begyűjtése. Ők is tapasztalni kezdték Krisztus áldozata jótéteményeit, mivel „megmosták és megfehérítették ruhájukat a Bárány vérében”. Segítséget kapnak egy „új egyéniség” felöltéséhez, „amely az Isten akarata szerint teremtetett valódi igazságosságban és lojalitásban” (Jelenések 7:9, 10, 14; Efezus 4:20–24). Egyre nagyobb számban fordítják javukra Istennek Krisztus által jövő gondoskodását, amely végül is abban éri el csúcspontját, hogy örökké élhetnek a helyreállított Paradicsomban (Jelenések 7:17; 22:17).

12. a) Kiket ábrázolt „Izrael tizenkét törzse”, amelyre Jézus utalt? b) A túlélőkön kívül, még kik fordítják javukra az újrateremtést?

 ¹² Most már hamarosan megsemmisül ez a gonosz világ. Sátán és démonai mélységre vettetnek. Utána elkezdődik az emberiség ezeréves Ítéletnapja. Jézus Krisztus lesz az elnöklő bíró, és gondoskodni fog arról, hogy mindenki teljes mértékben lehetőséget és bőséges segítséget kapjon ahhoz, hogy megismerje Jehova igazságos útjait és azok szerint élhessen. Krisztus felkent követői, akik mindhalálig megőrzik feddhetetlenségüket, vele együtt részt vesznek ebben az ítélkezésben, és ítélni fogják Izrael tizenkét törzsét” (Lukács 22:28–30; Jelenések 20:4, 6). Ez nem azt jelenti, hogy csak a test szerinti izraelitákat fogják megítélni. Nem, hanem azokat is, akiket a kiengesztelés napján „Izrael tizenkét [nem papi] törzse” árnyékolt elő. Ez a megváltott emberiség egész világát magában foglalja (1Korinthus 6:2). A nagy nyomorúság túlélői elsőként fogják javukra fordítani az emberiség helyreállítására szolgáló programot. De rajtuk kívül még további embermilliárdok részesülnek majd ezekből az áldásokból, mivel a megítélendők magukban foglalják mind az „élőket”, mind a „halottakat” (2Timótheus 4:1; Cselekedetek 24:15). Milyen lelkesítő lesz az, amikor a halottak ismét vissza fognak térni Jézus váltságáldozata alapján! Mennyi örömkönny fog hullani, amikor a szeretett hozzátartozók újra találkoznak!

13. Mennyiben lesz az ezeréves Ítéletnap következménye valóban újrateremtés?

¹³ Ez lesz az az idő, amikor az emberiség végül is megszabadul a bűn következtében előálló fizikai és szellemi betegségektől és fogyatékosságoktól. Jézus földönlétekor pillanatok alatt meggyógyított bénákat és vakokat, süketeket vagy némákat, olyanokat, akiknek húsuk kezdett leválni, és betegség miatt erőtlenné vált személyeket. Ezek a csodatettek csak ízelítőt jelentettek abból, amit  ezeréves uralma alatt az egész emberiségért tenni fog. Érthető ezek után, hogy ha valaki látni és tapasztalni fogja Jehova csodálatos jóságát, de mégis ellene lázad legfőbb uralmának, annak meg kell semmisülnie örökre. Jehova igazságos utain nevelkedve, mindazoknak a gondolkodásmódja és indítéka fokozatosan tökéletességre jut, akik őszinte hitet és engedelmességet nyilvánítanak ki. A Jehovát szerető emberek valóban tapasztalni fogják a helyreállítást vagy újrateremtést. Olyan lesz az, mintha teljesen új életük kezdődne el egy új atyával; az örökkévaló Atyával, Jézus Krisztussal (Ésaiás 26:9; 9:6).

14. Milyen felbecsülhetetlen kiváltságnak fognak örvendeni azok, akik a végső próbát kiállják?

¹⁴ Ha aztán az ezeréves uralom után a végső próbát is kiállják, Jehova Isten Krisztus által saját fiaivá fogadja őket, és a tökéletes, egyetemes családjának tagjai lesznek. Milyen buzdító kilátás ez nemcsak a nagy nyomorúság túlélői számára, hanem minden halott számára is, akik előjönnek, hogy hasonló életük lehessen a paradicsomi földön! (Róma 8:20, 21).

[Tanulmányozási kérdések]