6. fejezet

Egy világ, amely elpusztult

1. a) Szembenézett-e már valaha az emberiség egy világpusztulással? b) Miért lehetünk hálásak, hogy Noé nem gúnyolódott az isteni figyelmeztetésen?

EGYSZER az emberek már szembenéztek egy világpusztulással. Minden nemzetben hálásak lehetnek az emberek, hogy őseik között volt egy férfiú, aki nem gúnyolódott azon az isteni figyelmeztetésen, amely bejelentette, hogy az egész földet Vízözön fogja elárasztani. Mivel Noé hallgatott Istenre és szót fogadott neki, feleségével, három fiával és azok feleségeivel túlélte. Mi valamennyien az ő leszármazottaik vagyunk (1Mózes 10:1, 32).

2. Miért pusztította el Isten az akkori világot?

² Isten megsemmisítette azt a világot, mivel látta, hogy a föld megtelt erőszakossággal. „Az ember gonoszsága a földön rendkívül nagy” volt (1Mózes 6:3, 5, 13). Az akkori állapotok nagyon hasonlítottak a mai huszadik századi állapotokhoz.

3. Mi idézte elő az akkori állapotok rosszabbra fordulását?

³ Mitől romlott meg a helyzet annyira Noé napjaiban? Egy jelentős tényre az 1Mózes 6:2. verse hívja fel a figyelmünket: „Az igaz Isten fiai kezdték észrevenni, hogy az emberek leányai szépek; feleséget vettek közülük maguknak, mégpedig mindazokat, akiket kiválasztottak.” Mi volt rossz ebben? Csupán az, hogy itt nem emberek akartak összeházasodni. Az „igaz Isten” e „fiai” angyalok, szellemi teremtmények voltak, akik látták a csinos külsejű lányokat a földön, megkívánták a házastársi örömöket, és ezért emberi formát öltöttek. (Vö. Jób 1:6.) Azzal, hogy emberi testet öltöttek és megházasodtak, engedetlenséget követtek el Istennel szemben. A Szentírás megállapítja, hogy „elhagyták  tulajdon lakóhelyüket” és „természetellenes”, perverz viszonyt kezdtek folytatni az asszonyokkal (Judás 6, 7; 1Péter 3:19, 20). A tőlük származó vegyes származású személyek szokatlanul nagy nővésűek voltak. Nefilimeknek vagy „elejtők”-nek nevezték őket, mert brutális emberek voltak (1Mózes 6:4).

4. a) Miért talált kegyet Noé Isten előtt? b) Milyen előkészületek történtek az élet megőrzése céljából?

⁴ Bár Noé ebben a romlott világban élt, Jehova szemében kedves volt. Miért? Mert „igazságos férfiú” volt. Ismerte Édenben felvetett vitakérdéseket, és ő „kifogástalan, feddhetetlen férfiúnak” bizonyult (1Mózes 6:8, 9). Azért, hogy Noé és családja, valamint minden szárazföldi állat és repdeső madár egy-egy példánya életben maradjon, Jehova arra utasította Noét, hogy egy bárkát, egy óriási ládához hasonló építményt készítsen. Isten indokolása így szólt: „Én pedig, íme vízözönt hozok a földre, hogy elpusztítsak az ég alatt minden testet, amelyben életerő működik. Minden, ami a földön van, kimúlik” (1Mózes 6:13–17). Noé bölcsen hallgatott Istenre és engedelmeskedett neki.

5. Milyen méretű volt a Vízözön?

⁵ A Vízözön i. e. 2370-ben következett be, ahogy ez a Biblia részletes kronológiájából kitűnik. Ez volt az emberiség történetében a mai napig a legnagyobb katasztrófa. Oly hatalmas méretű volt, hogy ’minden magas hegyet, amely csak volt az egész ég alatt, víz borított’ (1Mózes 7:19). A Vízözön által az „akkori világ elpusztult” (2Péter 3:6). Valaki persze felvethetné a kérdést: Ha még legmagasabb hegyet is elborította a víz, hol van most az a sok víz? Természetesen itt a földön.

6. Hová került az a sok víz az özönvíz után?

⁶ Tisztában kell lennünk azzal, hogy a Biblia nem állítja azt, hogy Noé napjaiban is olyan magas hegyek lettek volna, mint a mai Mount Everest. A tudósok állítása szerint, a múltban több hegy sokkal alacsonyabb volt, mint  napjainkban, sőt egyesek éppen a tengerből emelkedtek ki. Ezenkívül feltételezik, hogy egy időben az óceánok kisebbek, a szárazföldek pedig nagyobbak voltak, mint ma. Ezt tanúsítják a folyómedrek, amelyek mélyen a tenger szintje alatt húzódnak. A mai helyzetről a National Geographic folyóirat 1945 januári száma így számol be: „Mennyiségre nézve tízszer annyi víz van az óceánokban, mint szárazföld a tengerszint felett. Ha ezt a szárazföldet egyenletesen a tengerbe hordanák, akkor 2400 méter magas víz borítaná az egész földet.” Midőn az özönvíz lezúdult, de még mielőtt a hegyek kiemelkedtek és a tengerfenék lesüllyedt volna, hogy a víz a szárazföldről lefolyhasson, és mielőtt a sarkok jégsapkái kialakultak volna, oly tömegű víz volt a földön, hogy „minden magas hegyet” el tudott borítani, ahogy ezt a Biblia feltárja (1Mózes 7:17–20; 8:1–3; vö. Zsoltárok 104 8, 9).

7., 8. A Vízözönről szóló milyen történeteket találunk a bibliai beszámolón kívül?

⁷ Ez a mindent elsöprő, világraszóló Vízözön bizonyára minden túlélőben a feledhetetlen élmény benyomását keltette. Minden bizonnyal beszéltek róla a következő nemzedékeknek. Mivel a bibliai beszámoló szerint, minden nemzet a Vízözön túlélőinek ugyanattól a csoportjától származik, ésszerűen elvárható, hogy az egész földön mindenütt fennmaradjanak olyan emlékek vagy nyomok, amelyek e nagy katasztrófáról tanúskodnak. Igaz ez? Természetesen igaz.

⁸ Azzal arányban, ahogy a Vízözön túlélőinek leszármazottai különböző távoli helyekre vándoroltak, és ahogy az időbeni távolság is egyre nőtt, a részletek elmosódtak, és a történetet hozzáigazították a helyi vallásos elképzelésekhez. De aligha lehet véletlen, hogy az egész világon minden legenda említést tesz egy nagy áradatról, amely nénány ember kivételével az egész emberiséget elpusztította. Ilyen mondák találhatók Mezopotámiában és Ázsia más részeiben,  Ausztráliában és a csendes-óceáni szigeteken, Észak- és Dél-Amerika több tucat indián törzsénél, az ősi görögök és rómaiak körében közszájon forgó elbeszélésekben, Skandináviában, és az afrikai törzsek körében. Sok ilyen elbeszélés megemlíti, hogy az állatok az emberekkel együtt egy hajón menekültek meg. A bibliai beszámolóhoz hasonlóan néhány monda úgy szól, hogy az életben maradottak madarakat eresztettek ki annak megállapítására, hogy lefolyt-e már a víz. (Vö. 1Mózes 7:7–10; 8:6–12.) Egyetlen más ókori esemény sem vált ilyen széles körben ismertté.

9. Milyen szokások tükrözik vissza a Noé időszámításában szereplő „második hónap” eseményeit?

⁹ A Vízözönnel kapcsolatos történeti részletek mind a mai napig befolyást gyakoroltak bizonyos szokásokra. Mennyiben? Nos, a Biblia beszámol arról, hogy az özönvíz „a második hónapban, a hó 17. napján” kezdődött el. Ez a második hónap október második és november első felének felel meg a mi naptárunk szerint (1Mózes 7:11). Ezért figyelemre méltó, hogy a világ különböző részein az évnek ebben a szakaszában ünneplik sokan a halottak napját, ekkor tartják meg az ősök ünnepét. Miért éppen akkor? Mert ezek a szokások a Vízözön okozta pusztulás emlékét tükrözik. *

10. Miért a bibliai Vízözön-beszámoló a legbízhatóbb, és miért ennek van a legnagyobb személyes értéke?

¹⁰ A Biblia viszont hamisítatlanul tanúskodik a megtörtént eseményekről. Mindaz, amit Noé látott és tapasztalt, bekerült később a Bibliába. Évszázadokkal később, amikor Ésaiás prófétán keresztül Isten maga hivatkozott „Noé vizeire” (Ésaiás 54:9). Isten elsőszülött Fia is szemlélője volt a Noé korabeli eseményeknek. Később, amikor Jézus Krisztus néven a földön járt, történelmi tényként beszélt a  Vízözönről, és azt is megmagyarázta, miért pusztultak el olyan sokan.

„SEMMIT SEM VETTEK ÉSZRE”

11. Miért pusztult el oly sok ember a Vízözönkor?

¹¹ Jézus nem állította azt, hogy Noé családján kívül mindenki erőszakos bűnöző lett volna. Ehelyett azt mondta: „Mert amint azokban a vízözön előtti napokban ettek, ittak, házasodtak és férjhez mentek, egészen addig a napig, amelyen Noé bement a Bárkába, és semmit sem vettek észre, amíg el nem jött a vízözön és mindnyájukat el nem söpörte, olyan lesz az Emberfiának [Jézus Krisztusnak] a jelenléte is” (Máté 24:37–39).

12. Miért volt nagy hiba, hogy semmit sem vettek észre”?

¹² Abban semmi kivetnivaló nincs, ha valaki mértékletesen eszik és iszik, vagy tisztességes módon házasságot köt. De amikor az emberek értesültek ennek a világkatasztrófának az eljöveteléről, és továbbra is a személyes törekvéseik álltak érdeklődésük homlokterében, ezzel azt bizonyították, hogy igzában sem Noénak, sem Jehova Istennek nem hittek, akinek figyelmeztető üzenetét Noé közvetítette. Ha hittek volna, komolyan érdekelte volna őket, hogyan lehet azt túlélni, és bizonyára sürgősen megtették volna a szükséges lépéseket. Egyesek feltehetőleg egyetértettek abban, hogy valaminek történnie kell az akkor széles körben elterjedt erőszakos cselekedetek megfékezésére. De minden bizonnyal valószínűtlennek tűnt számukra egy világméretű Vízözön. Ezért, ahogy Jézus mondta — „semmit sem vettek észre [Isten Noé által közölt üzenetéből], amíg el nem jött az özönvíz és mindnyájukat el nem söpörte”. Ezt figyelmeztető példaként jegyezték fel számunkra.

13. a) A jövendöléseknek megfelelően, hogyan reagálnak ma sokan, ha azt hallják, hogy Krisztus láthatatlanul jelen van, és miért? b) Mit nem vesznek figyelembe az emberek Péter szavai szerint?

¹³ Az ihletett Péter apostol hasonlóképpen figyelmeztetett,  hogy az „utolsó napokban [amelyekben most élünk] csúfolódók jönnek csúfolódásukkal, akik a saját kívánságaik szerint járnak el és ezt mondják: ’Hol ez az ő megígért jelenléte? Hiszen amióta ősatyáink [a halálban] elaludtak, minden pontosan ugyanúgy megy a teremtés kezdetétől fogva. ’ ” Ezek az emberek nem szeretnék, ha bárki előtt is felelniük kellene tetteikért. Ezért tudatosan száműzik gondolatukból Krisztus jelenlétét és azt, amit azok számára jelent, akik tovább is kitartanak istentelen életmódjuk mellett. Péter így folytatja: „Kívánságuknak megfelelően elkerüli figyelmüket az a tény, hogy az egek régtől fogva voltak, és a föld is szilárdan emelkedett ki a vízből és a víz között az Isten szavára; és ezen dolgok által az akkori világ elpusztult, mikor a víz elborította azt. Ugyanazon szó viszont a mostani egeket és a földet megőrizte, tűznek tartotta fenn az istentelen emberek ítéletének és elpusztításának napjára (2Péter 3:3–7).

14. Miért kell elgondolkoznunk azon, hogy „Isten szava” a teremtés idején és Noé napjaiban is beteljesedett?

¹⁴ A gúnyolódók figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy „Isten szava” sohasem marad teljesületlenül. Péter apostol nézetük megcáfolása végett, utal a teremtés idejére. Akkoriban ezt mondta Isten: „Jöjjön létre kiterjedés a vizek között és legyenek elválasztva a vizek a vizektől.” E kijelentés után „Isten hozzáfogott, hogy létrehozza a kiterjedést és elválassza azokat a vizeket, amelyeknek a kiterjedés alatt kell lenniük és azokat a vizeket, amelyeknek a kiterjedés felett kell lenniük”. Így „Isten szava”, vagyis kijelentett szándéka beteljesedett (1Mózes 1:6, 7). Szava akkor is beteljesedett, amikor Noé idejében elhatározta, hogy Vízözönt hoz a földre és e víz által megsemmisítette az „akkori világot”. Ugyanilyen feltartóztathatatlanul teljesülni fog Isten szava a dolgok jelenlegi rendszere megsemmisítésével kapcsolatban is.

15. a) A 2Péter 3:7. versében megírt jövendölésben miért nem földünk szó szerinti megégéséről van szó? b) Mi tehát az „egek és a föld”, amelyek a „tűznek tartattak fenn”?

 ¹⁵ Ami a Vízözön idején történt, az az eljövendő dolgok előképe volt. Nem a föld pusztult el akkor, hanem a rajta élő istentelen emberek. Hogyan értsük hát azt a kijelentést, hogy a „mostani egeket és a földet . . . tűznek tartotta fenn”? (2Péter 3:7; 2:5). Nos, milyen hatása lenne a szó szerinti tűznek az amúgy is hihetetlenül forró Napra és az ég valóságos csillagaira? És hogyan lehetne összeegyeztetni Istennek a paradicsomi föld létrehozására irányuló szándékával azt, ha a szó szerinti föld megégne? Az itt említett „mostani egeket és földet” logikusan csak jelképesen lehet érteni. (Vö. 1Mózes 11:1; 1Királyok 2:1, 2; 1Krónika 16:31.) Az „egek” általában az emberiség fölé rendelt kormányzó hatalmakat szemléltetik, a „föld” pedig az istentelen emberi társadalmat. Jehova nagy napján teljesen megsemmisülnek, mintha tűzben égnének el. Azok, akik továbbra is kigúnyolják az erre vonatkozó isteni figyelmeztetést, komoly veszélynek teszik ki az életüket.

AZ ISTENI ÖNÁTADÁSBAN ÉLŐ EMBEREK MEGSZABADÍTÁSA

16. Mi a megmentés kulcsa a 2Péter 2:9. verse szerint?

¹⁶ A Vízözönről szóló leírás drámaian kiemel egy pontot, amit napjainkban meg kell szívlelnünk. Mi is ez? Miután Péter apostol utalt arra, mit tett Isten Noé idejében, így vonja le végkövetkeztetését: „Jehova tudja, hogyan szabadítsa ki az isteni önátadásban élő embereket a próbából, az igazságtalanokat pedig fenn tudja tartani az ítélet napjára a levágásra” (2Péter 2:9). A megmentés kulcsa az, hogy valaki az isteni önátadás embere-e vagy sem.

17. Hogyan adta tanújelét Noé isteni önátadásának?

¹⁷ Mit jelent ez? Noé nyilvánvalóan az isteni önátadás embere volt. „Noé az igaz Istennel járt” (1Mózes 6:9). Olyan életet élt, amely összhangban volt Jehova kinyilatkoztatott  akaratával. Szoros, személyes kapcsolatot tartott fenn Istennel. A bárkaépítés, és mindenféle madár és állatfaj képviselőinek összegyűjtése a bárkába, óriási feladatot jelentett számára. Noé nem olyan álláspontra helyezkedett: Előbb várakozom és majd meglátom, mi lesz. Ő hitt! Noé „mindenben aszerint cselekedett, ahogy Isten megparancsolta neki. Pontosan úgy cselekedett” (1Mózes 6:22; Zsidók 11:7). Az embereket emlékeztetnie kellett Jehova igzságos útjaira és figyelmeztetnie kellett az istentelenek közelgő elpusztítására. Noé mint az „igazságosság hirdetője”, ezt is megtette (2Péter 2:5).

18. Miért kellett a Vízözön minden túlélőjének személyes önátadásban élni?

¹⁸ De mi volt a helyzet Noé feleségével, fiaival és azok feleségeivel? Isten mit követelt tőlük? A bibliai beszámoló különösképpen Noéra mint családfőre irányítja a figyelmet, de szükséges volt, hogy a többiek is isteni önátadásban éljenek. Miért? Jehova később hivatkozott Noé fiaira Ezékiel próféta előtt annak kimutatása céljából, hogy Noé fiai, ha akkor éltek volna Izraelben, nem menekültek volna meg azon az alapon, hogy atyjuk igazságos volt. Ők elég idősek voltak ahhoz, hogy engedelmesek vagy engedetlenek lehessenek, ezért egyénileg kellett bizonyítékát adniuk önátadásuknak, hogy ragaszkodnak Jehovához és igazságos útjaihoz (Ezékiel 14:19, 20).

19. Mit kell tehát tennünk nekünk is, és miért?

¹⁹ Tekintettel a küszöbön álló világpusztulásra, a Biblia nyomatékosan arra hívja fel a figyelmünket, hogy bizonyuljunk mi is az isteni önátadás embereinek (2Péter 3:11–13). Noé leszármazottai közül ma is vannak a világ minden részén olyan emberek, akik megszívlelik ezt a bölcs tanácsot, és ezért túlélőkként bekerülnek az „új földre”.

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]