1. fejezet

Mi lesz a földünkkel?

1. Milyen jövő előtt állsz, és miért?

MILYEN jövőre számíthatsz Te, aki egyike vagy a földön ma élő embermilliárdoknak? Szeretnél e békében és biztonságban élni olyan emberek között, akik szívből szeretik egymást? Ez és még sok más dolog valóra válhat a számodra. A legtöbb ember azonban nem vár ilyen jövőt. Vajon miért nem?

2., 3. Hogyan befolyásolja sok ember jövőre vonatkozó kilátását az atomháború veszélye?

² A nukleáris háború veszélye komoly kétséget ébreszt az iránt, hogy az emberi faj legnagyobb részének egyáltalán lesz-e jövője. Amikor az első atombombát 1945-ben  a hadviselés során bevetették, pillanatok alatt több mint 70 000 férfi, nő és gyermek pusztult el. Később, napok és évek múltán, további ezrek szenvedtek fájdalmas halált. Ma viszont egyetlen tipikus atom-robbanófejnek a hatóereje ugyanolyan, mint a második világháborúban ledobott összes bombáé. A nukleáris fegyverek tízezrei állnak készen azonnali bevetésre. A világ, ennek ellenére, közel 2 000 000 000 dollárt költ naponta a fegyverkezési versenyre, ami érthetően sok embert aggodalommal töt el.

³ Mi a helyzet azonban a „korlátozott atomháborúval”? Ennek pusztító következményei még borzasztóbbak lennének. Ahogy Carl Sagan, közismert tudós kifejtette: „Ha a nemzetek csak egy töredékét használnák is fel atomfegyver-készleteiknek, akkor kétségtelenül megsemmisülne az egész civilizáció . . . És úgy tűnik, hogy az egész emberi faj kiirtásának a lehetősége nagyon is reális dolog.” Sokan megpróbálják száműzni elméjükből egy ilyen kilátás gondolatát, de ez nem szünteti meg a veszélyt. Olyanok is akadnak — mégpedig egyre nagyobb számban —, akik társulatokat hoznak létre az életben maradás céljából. Abban a reményben, hogy egyesek esetleg életben maradnak, kieső területeken menedékhelyet építenek, ezeket élelmiszer- és gyógyszerkészletekkel töltik fel, és még fegyverekkel is felszerelik magukat a nemkívánatos betolakodók távoltartására.

4. Miért látják komoly veszélynek a környezetpusztítást?

⁴ Eltekintve az atomháborútól, a tudósok egy olyan katasztrófa lehetőségére is felhívják a figyelmet, amely a környezet felelőtlen szennyezéséből eredne. Már ma komoly aggodalmat kelt a levegő szennyezettsége, amit belélegzünk. Erdők ijesztő mértékben megtizelődnek, pedig ezeknek létfontosságú szerepük van a föld oxigén körforgásában, valamint vízháztartásában, és a talaj megőrzésében. A tudatlanság és kapzsiság folytán létfontosságú termőterületek mennek tönkre. A vízkészletek gyakran  halált okozó vegyi anyagokkal szennyezettek. Pedig ezek nélkül a természeti kincsek nélkül elképzelhetetlen az emberi élet fennmaradása a földön.

5., 6. Milyen egyéb körülmények miatt látszik az emberek számára valószínűtlennek az, hogy békében és biztonságban élhessünk?

⁵ De talán még közvetlenebbül érint az a tény, hogy az erőszakcselekmények miatt sokan nem merik elhagyni otthonaikat. A politikai és társadalmi zavargások miatt az élet egyre veszélyesebb. A nagymérvű munkanélküliség és a fokozódó infláció nyomorhoz és elkeseredéshez vezet. Sok ember családi élete távolról sem kielégítő; gyakran éppen a szeretet köteléke hiányzik, amely össze tudná tartani a családokat. Mindenütt az „először én!” beállítottsággal találjuk magunkat szembe.

⁶ Van-e ésszerű alapja a biztonságos élet elvárásának? Nos, ha nekünk, a föld lakóinak a jövője csak attól függene, amit a világ problémáinak előidézéséért felelős emberek vagy nemzetek megtenni készek és képesek, akkor kilátásaink valóban sötétek lennének. De vajon erre kell számítanunk?

TÉNYEK, AMELYEKET NEM HAGYHATUNK FIGYELMEN KÍVÜL

7. a) Milyen tények mutatják, hogy a Biblia Isten Szava? b) Miért oly életbe vágóan fontos tudni az embereknek, mit mond a Biblia?

⁷ Az emberek hajlamosak számításaikból kifelejteni a föld és az emberiség Teremtőjét. De honnan tudhatjuk, hogy mi Isten szándéka? A Bibliából! E könyvben többször is olvashatunk arról, hogy tartalma isteni eredetű, Isten ihletésére jött létre. Vajon igaz ez az állítás? Ha igaz, akkor életed attól függ, hogy ezzel összhangban cselekszel-e. Mivel ennyire fontos dologról van szó, nyomatékosan arra kérünk, vizsgáld meg személyesen a Bibliát! Meglepő módon azt fogod jövendöléseiből megállapítani, mennyire pontosan ismertetik a jövőt. Sőt azt is, hogy páratlan bölcsességgel vitat meg olyan dolgokat,  amik maradandó boldogságod szempontjából módfelett fontosak. Elfogulatlan elmével vizsgálva a tényeket, arra fogsz rájönni, hogy a Biblia csakis természetfeletti Forrásból származhat, olyan Istentől, aki igazán szereti az embereket. * A Biblia azt a hasznos információt is tartalmazza, amely az emberiség történelmének e kritikus idejében túlélésünk szempontjából létfontosságú. Helyénvaló tehát, hogy a legtöbb példányszámban elterjedt könyv legyen a világon. (Vö. 2Péter 1:20, 21; 3:11–14; 2Timótheus 3:1–5, 14–17.)

8. Milyen néven nevezi a Biblia földünk Teremtőjét?

⁸ A Biblia első verse alapigazságként közli azt, hogy „Isten teremtette az egeket és a földet” (1Mózes 1:1). * Bár egyesek jobban szeretnék, ha Isten névtelen maradna, a Biblia ezzel nem ért egyet; megnevezi a Teremtőt. Az 1Mózes 2:4. versében azt olvassuk, hogy „Jehova Isten alkotta az egeket és a földet”. (Vö. 1Mózes 14:22; 2Mózes 6:3; 20:11.) Mivel a Biblia nagy része eredetileg héberül íródott, a héber bibliai szövegekben Isten tulajdonneve a szent Tetragrammaton (יהוה) formájában közel 7000-szer fordul elő. Egyes fordítók Jahve formában adják vissza, de a magyarban legelterjedtebb kiejtése: Jehova.

9. a) Kitől ered ez az isteni név? b) Mennyire fontos számunkra Isten neve? (Joel 2:32; Mikeás 4:5).

⁹ Ezt a nevet nem jámbor emberek találták ki. Maga a Teremtő adta magának (2Mózes 3:13–15; Ésaiás 42:8) Ezért nem cserélhető fel Buddha, Brahma, Allah vagy Jézus nevével. Találóan mondta Mózes próféta Izrael nemzetének: „És ma jól tudod és idézd fel szívedben,  Jehova [Héber: יהוה] az igaz Isten fenn a mennyben és lenn a földön. Nincsen más” (5Mózes 4:39). Ehhez az Istenhez imádkozott Jézus Krisztus, és „egyedüli igaz Istennek” nevezte őt. Ma őt imádják a földön minden nemzetből azok, akik már megismerték (János 17:3; Máté 4:8–10; 26:39; Róma 3:29).

10. Miért nem hiúsíthatják meg Istennek a földre vonatkozó akarata megvalósulását a környezetszennyeződés által okozott ártalmak és a nukleáris háború veszélye?

¹⁰ Mivel Jehova teremtette a földet, övé az egész föld; ennélfogva az ő kezében van a föld jövője (5Mózes 10:14; Zsoltárok 89:11, [89:12, Károli]). Az emberiség problémáinak megoldása nem haladja meg Isten képességét. A nukleáris háború kilátása rémülettel tölti el az embereket. De kinek a törvényei szabályozzák az atomon belüli magreakciókat, amelyek a csillagok megszámlálhatatlan milliárdjaiban oly félelmetes méretben játszódnak le? Nincsen-e hát elég hatalma és bölcsessége Istennek, hogy megoltalmazza az életet földünkön? Persze azok a problémák sem hiúsíthatják meg a mindenható Isten szándékát, amelyeket az emberi tudatlanság és önzés a környezetszennyeződéssel létrehozott. Az, aki bölcsességében és hatalma folytán tudott földet alkotni, és rajta bámulatba ejtő életformákat, arra is képes, hogy rendet teremtsen azon, ha akar (Ésaiás 40:26; Zsoltárok 104:24). Mi Jehova szándéka földi otthonunkkal kapcsolatban?

MEDDIG MARAD MEG A FÖLD?

11. a) Egyes tudósok nézete szerint, végül is mi lesz a föld sorsa? b) De ki tud erről tőlük többet, és miért?

¹¹ Szándékában áll-e Istennek megsemmisíteni a földet minden rajta levő élőlénnyel? Néhány csillagász elmélete szerint, a Napunk valamikor majd felrobban, így térfogata megnövekszik és a földet is magába szippantja. Mások úgy érvelnek, hogy eljön az idő, amikor a világegyetem  fizikai termnészetéből következően a Nap nem fog sütni, és kihal a földről az élet. De vajon igazuk lesz ezeknek a tudósoknak? Mit szól mindehhez a Teremtő, az energia és az anyag létrehozója; az, akitől származnak a létezésünket biztosító törvények? (Jób 38:1–6, 21; Zsoltárok 146:3–6).

12. Milyen értelemben igazak a Prédikátor 1:4. vers szavai?

¹² Jehova ihletés alatt leíratta a bölcs Salamon királlyal, milyen rövid az emberi élettartam földünk létezésének hosszához képest. A Prédikátor 1:4. versében Salamon ezeket írja: „Az egyik nemzedék megy, a másik jön, a föld pedig határtalan ideig megáll.” Az emberi történelem tanúsítja e szavak igaz voltát. Jóllehet az emberiség nemzedékei váltogatták egymást, de földünk, vagyis az a bolygó, amelyen élünk, még mindig áll. De meddig? A Szent Iratok Új Világ fordításának szó szerinti idézete így hangzik: „határtalan ideig”. Mit jelent ez?

13. a) Mit jelenthet a „határtalan ideig” kifejezés? b) Miért lehetünk afelől biztosak, hogy a föld mindörökké megmarad?

¹³ Az itt „határtalan ideig” kifejezéssel fordított héber ’oh·lam’ szó tulajdonképpen olyan időszakot jelöl, amely a jelenből nézve határtalan vagy előre meg nem határozható, rejtett, de hosszabb időtartamú. Ez jelenthet örök időt is. Vajon esetünkben örök időről van szó? Vagy ez a kifejezés arra utal, hogy a föld valamikor egy számunkra ismeretlen jövőben, egy meghatározatlan időpontban véget ér? Volt egy-két dolog, amelyről a Biblia azt mondta, hogy „határtalan ideig” fog tartani, és valójában megszűnt. (Vö. 4Mózes 25:13; Zsidók 7:12.) A Szentírás az ’oh·lam’ szót örökké tartó dolgokkal — például a Teremtővel is kapcsolatba hozza. (Vö. Zsoltárok 90:2 és 1Timótheus 1:17.) Afelől tehát semmi kételyünk sem lehet, mit jelent földünkkel kapcsolatban ez a kifejezés. A Zsoltárok 104:5. versében ezt olvassuk: „Ő hozta létre a földet megalapozott helyén; nem fog  meginogni határtalan ideig, sőt örökké.” * (Vö. még Zsoltárok 119:90.)

14. Honnan tudhajuk, hogy a földünk nem válik majd egy szép napon lakatlanná?

¹⁴ Ami örökké megmarad, az nem csupán kopár, terméketlen bolygó lesz. Jeremiás 10:10–12. verséből ezt tudhatjuk meg: „Jehova valóban Isten . . . Ő alkotta erejével a földet, Ő szilárdította meg bölcsességével a termékeny földet, Ő feszítette ki az egeket értelmével.” Figyeljük meg, hogy nem csupán megalkotta a „földet”, hanem „meg is szilárdította a termékeny földet”. Sok fordító ez utóbbi kifejezést, héberül a te·vel’ szót, egyszerűen „világnak” fordítja. William Wilson: Old Testament Word Studies című műve szerint, a te·vel’ szó jelentése: „a föld, termékenyen és lakottan, a lakott bolygó, a világ”. A Zsoltárok 96:10. verse Jehovának e termékeny, lakott földdel kapcsolatos szándékáról ezt a bizakodó kijelentést teszi: „Maga Jehova királlyá lett. Megszilárdította a termékeny földet is, hogy ne inogjon meg.” (Vö. még Ésaiás 45:18.)

15. Hogyan vannak ezek a tények összhangban Jézus imájával, amit tanítványainak tanított?

¹⁵ Jézus Krisztus a mi bolygónkra utalt, amelyen élünk, amikor követőit imádkozni tanította: „Jöjjön a királyságod. Legyen meg a te akaratod, miként a mennyben, úgy a földön is” (Máté 6:9, 10).

16. a) Milyen emberek fognak a földön élni? b) Mi ez az „új föld”, amelyről a Biblia beszél?

¹⁶ Jehova nem akarja azt, hogy a földön olyan emberek lakjanak, akik nem tisztelik a föld Tulajdonosát, és nem szeretik embertársaikat sem. Régen ezelőtt megígérte:  „Mert a gonosztevők ki lesznek vágva. Csak akik Jehovában reménykednek, azoké lesz a föld. A föld pedig az igazságosaké lesz, és örökké rajta laknak” (Zsoltárok 37:9, 29). „Az eljövendő lakott földet”, amelyről a Biblia szól, istenfélő és embertársaikat őszintén szerető emberek fogják benépesíteni (Zsidók 2:5; vö. Lukács 10:25–28). Az Isten mennyei Királysága alatt végbemenő nagy változásokat azzal érzékelteti a Biblia, hogy egy „új föld”-ről szól, de nem egy másik bolygóról, hanem egy új emberi társadalomról, amely majd paradicsomi körülmények között fog élni, olyan körülmények között, amelyeket az ember Teremtője eredetileg szánt az embereknek, amikor megkezdte földi teremtését (Jelenések 21:1–5; 1Mózes 2:7–9, 15).

17. Miért fontos most megismernünk Istennek a túléléssel kapcsolatos követelményeit?

¹⁷ Az „új föld”-nek e létrejövetelét természetesen meg kell előzze egy nagy pusztulás, amilyen eddig még nem volt az emberi történelem folyamán. A föld javára és mindazok érdekében, akik szívből hálásak Teremtőjüknek, Jehova „elpusztítja mindazokat, akik a földet pusztítják” (Jelenések 11:17, 18). Az az idő, amikor Isten mindezt megvalósítja, igen közel van. De vajon te ott leszel-e a túlélők között, amikor mindez megvalósul? (1János 2:17; Példabeszédek 2:21, 22).

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

 [Egész oldalas kép az 5. oldalon]