Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Vitakérdések amelyektől jövőnk függ

Vitakérdések amelyektől jövőnk függ

2. fejezet

Vitakérdések amelyektől jövőnk függ

1. a) Milyen égető kérdések foglalkoztatnak ma sok gondolkodó embert, és honnan várják a megoldást? b) Mit hagynak ki gyakran számításaikból?

AZ UTÓBBI években egyre gyakrabban találjuk magunkat szembe olyan égető kérdésekkel, amelyek befolyással vannak jövőnkre. A körülmények úgy alakultak, hogy az emberek világszerte kétségbeesetten az enyhülés lehetőségét kutatják. Talán hisznek Istenben, mégis úgy gondolkodnak, hogy a helyzet itt e földön csak úgy javulhat meg, ha az ember maga veszi kezébe a dolgok irányítását. Egyesek a fennálló kormányokon keresztül próbálják ezt a célt elérni, mások éppen a kormányzatok döntései ellen szervezett tömegtüntetések során. Ismét mások forradalmat tartják az egyetlen kivezető útnak. Azt gondolják, hogy új törvények, az uralkodók vagy az egész kormányzat leváltása javítana csak az állapotokon. De mit mutatnak a tények? Az emberek évezredeken át tartó kísérletezés után nem tudtak egyetlen olyan uralmi formát sem létrehozni, amely pártatlan igazságosságot, igazi biztonságot, vagy tartós boldogságot tudott volna biztosítani minden polgárnak. Mivel magyarázható ez?

2. Miért olyan rosszak a világban uralkodó állapotok?

2 Bármilyen nemesek legyenek is az államférfiak céljai, minden emberi kormányzatot olyan erők mozgatnak a háttérből, amelyek ellen semmit sem képesek tenni. Milyen erők ezek? Ezek emberfeletti szellemek: Sátán az Ördög, és démonai. Tény, hogy sokan kimosolyogják azt, aki ilyen szellemi lényekben hisz. Jézus Krisztus azonban nem ezt tette. Személyesen ismerte Sátán múltját, és ő „e világ uralkodójának” nevezte (János 12:31). A Biblia jelképes nyelven a politikai világrendszert vadállatnak vagy fenevadnak nevezi, és közli, hogy „a Sárkány neki [a vadállatnak] adta erejét, trónját és nagy hatalmát” (Jelenések 13:1, 2, [12:18—13:1, 2, Károli]; vö. Dániel 7:2–8, 12, 23–26). Napjainkra vonatkozóan a Biblia megjövendölte, hogy „jaj a földnek . . ., mert az Ördög leszállott hozzátok” (Jelenések 12:12). Másképpen nem magyarázható meg kielégítően az a káosz, amelybe az emberi társadalom jutott. De hogyan jutott idáig? Mit tehetünk megkönnyebbülésünk érdekében?

A FELSŐBBSÉG VITAKÉRDÉSE

3. Mit tudunk meg az Isten és az emberek közötti helyes kapcsolatról az 1Mózes 2:16, 17. verséből?

3 A Biblia első fejezeteiből megtudjuk, hogy miután Jehova Isten megteremtette az első emberpárt, Ádámot és Évát, és az Éden kertjébe helyezte őket, irányadó mértékeket adott a vele való kapcsolatra vonatkozóan. Ő volt az Atyjuk, aki bőségesen ellátta őket mindennel, de ő volt az egész világ szuverén Ura is. Saját jólétük érdekében el kellett ismerniük, hogy életük fennmaradása az Isten iránti engedelmességüktől függ (1Mózes 2:16, 17; vö. Cselekedetek 17:24, 25).

4. a) Honnan származott Sátán? b) Milyen helytelen kívánságot hagyott magában kifejlődni?

4 Abban az időben az egész teremtés tökéletes volt. Az állatokkal ellentétben, az angyalok és az emberek szabad akarattal rendelkeztek. De az ember megteremtése után nemsokára az egyik angyal visszaélt azzal a csodálatos képességével, hogy személyesen dönthetett bizonyos kérdésekben; fellázadt Jehova felsőbbsége ellen. Így lett belőle Ellenszegülő vagy Ellenálló, ami Sátán nevének szó szerinti jelentése. (Vö. Jakab 1:14, 15; Jelenések 12:9.) Sátán nagyratörő becsvágyában azon iparkodott, hogy az első emberpárt eltérítse Jehovától és saját befolyása alá vonja. Jó lehetőséget látott ebben arra, hogy majd így létrejön egy olyan emberfaj a földön, amely őt tiszteli istenként. (Vö. Ésaiás 14:12–24; Lukács 4:5–7.) Az édeni eseményekről szóló beszámoló nem legenda, nem mese. Jézus Krisztus történelmi tényként tekintette azt (Máté 19:4, 5).

5. a) Milyen vitakérdések merültek fel Édenben? b) Kiket érintettek ezek?

5 Jézus az Ördögről ezt mondta: „Nem állott meg az igazságban. . . . Hazug ő és a hazugság atyja” (János 8:44). Az Ördög első feljegyzett hazugsága az volt, amit Évának mondott, amikor kétségbe vonta Isten szavahihetőségét. Rábeszélte Évát, hogy szegüljön szembe Isten törvényével, és úgy érvelt, hogy a legjobb az, ha mindenki önmaga dönti el, milyen irányadó mértékeket kövessen az életben (1Mózes 3:1–5; vö. Jeremiás 10:23). Így vonta kétségbe Jehova felsőbbségét az Édenben. Ahogy a későbbi események mutatták, Sátán kétségbe vonta az összes értelmes teremtmény Isten iránti feddhetetlenségét is. A kérdés ez volt: Azért szolgálják-e az emberek Istent, mert igazán szeretik őt, vagy rábírhatók arra, hogy elforduljanak tőle? (Jób 1:7–12; 2:2–5; Lukács 22:31). Ezek a vitakérdések minden mennyei és földi teremtményt érintenek. De milyen intézkedéseket hozott Isten, a világegyetem szuverén Ura?

6. Miért nem semmisítette meg azonnal Jehova a lázadókat?

6 A lázadók azonnali megsemmisítése helyett Jehova bölcsen egy bizonyos időt engedélyezett a vitás kérdések egyszer s mindenkorra való rendezésére. Ezt nem azért tette, mert önmaga előtt akart volna bármit is tisztázni, hanem azért, hogy a szabad akarattal rendelkező teremtményeknek lehetőséget adjon belátni, milyen rossz gyümölcsöket terem az Isten felsőbbsége elleni lázadás, és alkalmuk, legyen személyes állásfoglalásra. Ha egyszer tisztázódnak ezek a vitás kérdések, többé nem lesz lehetősége senkinek a béke megzavarására.

7. a) Hol vette kezdetét az emberi kormányzat? b) Mi jellemzi uralkodásukat?

7 Jehova Isten mint az emberiség Teremtője, egyben az emberek jog szerinti Uralkodója is (Jelenések 4:11). Idővel Sátán és démonai nemcsak azt a vágyat ébresztették az emberekben, hogy önmaguk döntsék el, mi a jó és mi a rossz, hanem azt is, hogy uralkodjanak embertársaik felett. Nimród elsőként emelte magát királlyá, és Mezopotámia városai felett kezdett uralkodni. „Hatalmas vadász” volt ő, [egyaránt vadászott állatokra és emberekre], „Jehovával ellenkezve” (1Mózes 10:8–12). Nimródtól napjainkig minden elképzelhető kormányformát kipróbáltak az emberek. De az egész emberi történelem a romlottságról és a vérontásról tanúskodik, ahogy ezt mindannyian jól ismerjük (Prédikátor 8:9).

8. Miért nem avatkozott Jézus e világ politikai rendszereibe?

8 Amikor Jézus Krisztus a földön élt, Sátán megpróbálta befolyása alá vonni. Felkínálta neki az „egész lakott föld királyságait”, cserébe azt kérte, hogy egyetlen imádati aktust végezzen előtte. Jézus elutasította Sátán ajánlatát (Lukács 4:1–13). Később, amikor az emberek királlyá akarták emelni, elvonult előttük (János 6:15). Tudta, milyen a világ politikai rendszere; azzal is tisztában volt, hogy Isten akarata szerint nem így kell az állapotokon javítania.

9. a) Ahhoz, hogy az emberiség problémái megoldódjanak, minek kell megtörténnie, amit viszont csak egyedül Isten Királysága tud megvalósítani? b) Mi ez a Királyság?

9 Jézus teljes lojalitást tanúsított az ő Istene és Atyja iránt. Szerette Atyja útjait, és mindig azt tette, ami kedves előtte (János 8:29). Tudta, hogy az emberiség problémáit csak Isten Királysága oldja meg; az a valóságos kormányzat, amely a mennyből uralkodik majd, és amely gondoskodik egy igazságos és szerető irányításról, amire az embereknek oly nagy szükségük van. Csak ez a kormányzat képes megszüntetni Sátán és démonainak befolyásást. Ez tudja egyedül egyesíteni az összes fajból és nemzetiségből származó embereket egy világraszóló, békésen élő, egységes családdá. Csak ez szabadíthatja meg az embereket a bűn és a halál rabszolgaságából. Egyedül ez képes az emberiség számára tartós boldogságot hozni. Ez nem politikusok által létrehozott és a papság által megáldott királyság. Az igaz keresztényeknek érdekeik megvédése céljából nincs szükségük fegyveres hatalomra. Ez Isten saját kormányzata, és Isten maga iktatta be a tökéletes mennyei Királyát. Ez az a Királyság, amelyet Jézus prédikált, és amelynek eljöveteléért megtanította követőit imádkozni (Dániel 2:44; Jelenések 20:1, 2; 21:3, 4).

TE MELYIK OLDALON FOGLALSZ ÁLLÁST?

10. a) Milyen nagy vitakérdésben kell mindannyiunknak dönteni? b) Mit kell e tekintetben tennünk?

10 Az a vitakérdés, amelyben döntened kell, így hangzik: Elismered-e, hogy Jehova Isten a világegyetem Teremtője egyben a világegyetem jogos szuverén Ura, legfelsőbb uralkodója? Szenteltél-e már időt arra, hogy a Biblia alapján megismerd szándékát és követelményeit? Azontúl, hogy tisztelettel adózol állásának és értékeled utait, hajlandó vagy-e készségesen, szeretetből engedelmeskedni neki? (Zsoltárok 24:1, 10; János 17:3; 1János 5:3).

11. Miért nem lehetünk boldogok, ha másként döntünk?

11 Vajon boldogabbak-e azok, akik másképpen döntenek? Milyen következménye lett annak a sátáni érvelésnek, hogy az emberek jobban boldogulnak majd, ha függetlenítik magukat Istentől és nem hallgatnak rá? Mihez vezetett annak az el nem ismerése, hogy Isten a föld tulajdonosa, és hogy minden ember egymás testvére, mivel az első emberpár leszármazottja? Ahhoz, hogy csupán ebben az egyetlen évszázadban 99 millió férfit, nőt és gyermeket mészároltak le a háborúk során. A Biblia erkölcsi irányadó mértékeinek a mellözése szétzilált családokhoz, a járványszerűen terjedő nemi betegségekhez, kábítószerektől tönkretett egészséghez, és erőszakos bűnözésekhez vezetett. Még azok is, akik nem erőszakos módon halnak meg, kénytelenek szembenézni az Ádámtól örökölt bűn következtében beálló halállal. Minden tény arra mutat, hogy az emberek önmaguknak és embertársaiknak is csak ártanak azzal, hogy figyelmen kívül hagyják a Teremtő bölcs és szeretetteljes követelményeit (Róma 5:12; vö. Ésaiás 48:17, 18). Biztos nem ilyen életet kívánsz magadnak! Jobbat is választhatsz.

12. a) Milyen szívhez szóló felhívást intéz hozzánk a Biblia? b) Mit fogunk tapasztalni, ha Isten Szavát egyre inkább alkalmazzuk életünkben?

12 A Biblia meleg hangon ezt a szerető felhívást intézi hozzánk: „Ó , ízleljétek és lássátok meg, hogy Jehova jó! . . . Boldog az az életerős férfi, aki hozzá menekül” (Zsoltárok 34:8, [34:9, Károli]). De hogy ezt megtehessük, előbb meg kell ismernünk Jehovát és alkalmaznunk kell tanácsait. Ezáltal életünk értelmet nyer. Az élvezetek rövid pillanatainak hajszolása helyett, amelyek átmenetileg feledtetik velünk a nehézségeket, de amelyek később gyakran szívfájdalmat okoznak, meg fogjuk ismerni, hogyan küzdhetjük le sikeresen az élet gondjait, és hogyan lesz maradandó örömünk (Példabeszédek 3:5, 6; 4:10–13; 1:30–33). Meglesz az a kilátásunk is, hogy részesülhetünk azokban a nagyszerű áldásokban, amelyek Isten Királysága által jönnek el. Ha ilyen életre vágyunk, akkor most kell sürgősen cselekednünk. Miért?

MINDEN NEMZET ARMAGEDDON FELÉ HALAD

13. Miért fontos most szilárdan állást foglalnunk Jehova oldalán?

13 Jehova a végtelenségig nem tűr meg olyan embereket és szervezeteket, amelyek szándékosan vagy közömbösségből a Sátán vezetését követik. Nem engedi meg, hogy továbbra is lábbal tiporják törvényeit, tönkretegyék a földet és mások életét. Eljön az elszámolás napja, amikor számot kell adniuk tetteikről. Ezt a Biblia „Jehova napjának” nevezi (Sofóniás 1:2, 3, 14–18).

14. Mire gyűjtetnek össze az összes nemzetek?

14 Jézus Krisztus a dolgok jelen rendszerének e lezáruló szakaszában történő eseményekről adott kinyilatkoztatásában feltárta, hogy a „démonok által ihletett kijelentések” eljutnak az egész lakott föld királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának háborújára”. A kinyilatkoztatásból kitűnik, hogy „azok összegyűjtötték őket arra a helyre, amelyet héberül Har-Magedonnak [vagy: Armageddonnak] neveznek”. Ez az egybegyűjtés most van folyamatban (Jelenések 16:14, 16).

15., 16. a) Mi Armageddon? b) Miért kell eljönnie?

15 Armageddon, amelyről a Biblia beszél, nem kerülhető el a nukleáris fegyverek úgynevezett befagyasztásával. Nemzetközi tárgyalásokkal sem hárítható el. Az Armageddon név feltehetően az ősi Meggidó városnévből ered, de sokkal többre utal annál az ókori közel-keleti városnál. „E világ” láthatatlan „uralkodójának” biztatására minden nemzet — politikai világnézetétől függetlenül — egy közös világhelyzetbe tömörül, amelyben nyilvánvalóvá válik a Jehova Istennel való szembehelyezkedésük. „Az egész lakott föld királyai” és valamennyi követői állásfoglalásra kényszerülnek. Közvetlenül Armageddon előtt, világméretekben felfokozódik az Isten Királysága és e Királyság hirdetői iránti szembehelyezkedésük. Teljesen mindegy, hogy elismerik-e Sátán létezését vagy sem, az „egész világ a gonosz hatalmában van”. Ezt így jelenti ki Isten Szava. Az egész gonosz világnak, mindazokkal együtt, akik bíznak benne, igen, mindazokkal egyetemben, akik követik útjait, el kell tűnnie (1János 5:19; 2:15–17).

16 Ez a világ velejéig romlott. Nemcsak a hirhedt bűnözők, hanem az átlagpolgárok sem veszik komolyan a törvényt, és nem törődnek másokkal és embertársaik tulajdonával. De legfőképpen nem szívlelik meg azt, amit Isten mond a Bibliában. Nem tisztelik az ő szuverenitását. Ez teszi szükségessé, hogy Isten lépést tegyen neve igazolása érdekében, hogy megtisztítsa nevét mindattól a gyalázattól, amit nevére zúdítottak, és hogy útját egyengesse annak, hogy a föld ismét Paradicsommá váljon, ahol az igazságosságra vágyó emberek igazi békének és biztonságnak fognak örvendeni.

17. a) Milyen méretű lesz a pusztulás? b) Ki irányítja a végső kimenetelt?

17 Amikor ez a pusztulás eljön, senki előtt sem lesz kétséges, hogy ez Jehovától jött. A pusztítás az egész földet végig fogja seperni. A nemzetek megtudják, hogy Jehova lépett akcióba, amikor ítéletvégrehajtó erői tevékenységhez látnak. Miközben az államgépezet összeomlik, minden ember keze a felebarátja ellen fordul. A mennyből Isten Fia fogja irányítani az események végkimenetelét (Jelenések 6:16, 17; 19:11–13: Zakariás 14:13).

18. Kik élik túl Armageddont?

18 Az ember által irányított atomháború következményeivel ellentétben, ez a pusztulás nem fog válogatás nélkül mindenkit utolérni. De kik maradnak életben? Talán mindazok, akik valamilyen valláshoz tartoznak, vagy talán mindazok, akik kereszténynek vallják magukat? Jézus sok ilyen személyt a „törvénytelenség cselekvői” megnevezéssel illette (Máté 7:21–23). Csak azok jutnak át Armageddonon és csak azok élhetnek az „új földön”, akik bensőséges kapcsolatot ápolnak Jehovával és királyi Fiával, Jézus Krisztussal; életmódjukkal és a Királyság melletti tanúskodásukkal pedig azt bizonyítják, hogy valóban „ismerik” Istent, és „engedelmeskednek a mi Urunk, Jézus Krisztusról szóló jó hírnek”. Rólad is elmondható ugyanez? (2Thessalonika 1:8; János 17:3; Sofóniás 2:2, 3).

[Tanulmányozási kérdések]