(tánc folyója):

Elizeus szülővárosa. Illés itt talált rá Elizeusra, aki éppen szántott, és itt kente fel őt, hogy legyen az utódja mint próféta (1Ki 19:16–19).

Korábban abban a beszámolóban szerepel Ábel-Mehola, amely elmondja, hogy Gedeon a maroknyi seregével miként győzte le a midiánitákat. A feljegyzés szerint a midiániták a fejvesztett menekülés közben „egészen Ábel-Mehola határáig” jutottak, amely „Tabbat mellett” volt (Bí 7:22).

Mivel Tabbat a Jordántól K-re fekszik, ezért Ábel-Meholát 1951 óta a Vádi-el-Jábiszban fekvő Tell-el-Maklúbbal igyekeznek azonosítani. Ezenkívül még felhozták azt az érvet is Ábel-Mehola ilyetén azonosítása mellett, hogy Illés a Hórebet maga mögött hagyva megállt Ábel-Meholában, hogy felkenje Elizeust, de a feladatához tartozott az is, hogy menjen tovább „Damaszkusz pusztájába”, és kenje fel Hazáelt Szíria királyává (1Ki 19:15). A legfontosabb ókori főút a Hórebtől Damaszkusz felé a Jordán k. oldalán vezetett, habár olykor ezt az utat nomád törzsek tartották az ellenőrzésük alatt.

Az a beszámoló azonban, amely elmondja, hogy Gedeon üldözte a midiánitákat, valójában arra utal, hogy a Bírák 7:22-ben említett időben a midiániták a Jordántól Ny-ra (és nem K-re) voltak. (Lásd: Bí 7:24.) Ezenkívül, ami Illésnek a Damaszkusz pusztájába való útját illeti, a beszámoló rámutat, hogy nem azonnal lett végrehajtva ez a megbízatás, hanem később, az utódja, Elizeus tett annak eleget (1Ki 19:15–19; 2Ki 8:7–13). Tekintettel erre, néhány leírás továbbra is amellett foglal állást, hogy Ábel-Mehola a Jordántól inkább Ny-ra, semmint K-re feküdt. Herbert Haag Bibliai lexikon c. műve ezt írja: „N. Glueck a Jordántól K-re keresi; H.-J. Zobel – több okkal – a Jordán Ny-i partján Tell-Abu Susra gondol, Bet-Seántól 14,5 km-re D–DK-i irányban” (Budapest, 1989, Szent István Társulat, 5. h.). Az időszámításunk szerinti kor első századaiban élő Jeromos és Euszebiosz egyaránt egy olyan hellyel azonosította Ábel-Meholát, amely 10 római mérföldnyire (15 km-re) volt Bét-Seántól D-re (tehát a Jordántól Ny-ra). Bét-Seán közelben lévő síksága rendkívül alkalmas volt a nagymérvű gazdálkodásra. (Vö.: 1Ki 19:19.)

Egy további szempont, amely amellett szól, hogy Ábel-Mehola a Jordántól Ny-ra volt, hogy később Salamon ötödik közigazgatási körzetébe tartozott, és olyan helyekkel együtt van megemlítve, amelyek a Jordántól Ny-ra voltak (1Ki 4:12). Nyilván ez volt a szülővárosa a meholai Adrielnek, Saul egyik vejének (1Sá 18:19; 2Sá 21:8). Talán azért kapta ez a hely az Ábel-Mehola nevet, mert az aratáskor rendezett vigasságok idején ünnepi táncot jártak itt.