A comb hajlatai közé eső és a hastól lefelé terjedő táj, a nemi szervek tájéka. A Biblia a héber chalá·caʹjim (ágyék) és moth·naʹjim (derék) szavakat egyaránt használja ennek a testrésznek a megnevezésére (Jób 31:20; 1Ki 20:31, 32). A görög o·szphüszʹ szót is alapvetően ágyéknak fordítják (Héb 7:5; lásd: CSÍPŐ, DERÉK).

Az „ágyék” szóval megnevezett testrész magában foglalja a szaporítószerveket, ezért írja a Szentírás az utódokról, hogy ’az ágyékból származnak’ (1Mó 35:11; 1Ki 8:19; Cs 2:30). Pál erre hivatkozik, mikor rámutat, hogy Jézus Melkisédek módja szerinti papsága felsőbbrendű Áron papságánál, ugyanis Lévi, Áron ősatyja, Ábrahám ágyékában volt, és ilyen értelemben fizetett tizedet Melkisédeknek (Héb 7:5–10; 1Mó 14:18–20). A Róma 7:9-ben is hasonlóképpen érvelt Pál: „Egykor. . . élő voltam [mármint a zsidó Pál, még ősatyái ágyékában, mielőtt a Törvény adatott] törvény nélkül, de amikor a parancsolat megérkezett, a bűn ismét életre kelt, én pedig meghaltam.”

Jehova a következő szóképpel jövendölte meg Jeruzsálem fájdalmát és nyomorúságát: „minden életerős férfi az ágyékán tartja kezét, mint a szülő asszony” (Jr 30:6).

A 3Mózes 3:4–15-ben, mely a közösségi áldozatokról szól, több helyen szerepel a héber keʹszel (ágyék) szó. Ugyanez a kifejezés jön elő a Jób 15:27-ben és a Zsoltárok 38:7-ben. Ezeket az 1865-ös Káldi-fordítás ’oldalaknak’ és ’ágyékoknak’ (37:8) fordítja.