Mindaz, amit az emberek azért viselnek, hogy díszítsék, szépítsék, csinosítsák, ékesítsék magukat, illetve ami által vonzóvá teszi valaki magát, vagy azt, amit vagy akit képvisel. Ezt tehetik jó vagy éppen megtévesztő céllal. Az „ékesség”-nek fordított héber szó, a hadhá·ráʹ nyilvánvalóan a ha·dhar ʹ gyökérszóból ered, amelynek a jelentése ’tisztelet’ (1Kr 16:29; Si 5:12). Az 1Péter 3:3-ban a görög ko ʹszmosz szót ’ékességnek’ fordítják; ezt a görög szót más helyeken úgy adják vissza, hogy „világ”. Az ehhez kapcsolódó ko·szmeʹó igét úgy fordítják, hogy ’ékesít’ (Tit 2:10).

A Szentírás nem ítéli el, ha valaki a külsejét ékesíti, feltéve, ha ezt illendően teszi. A szellemi értelemben vett ékességre helyezi a hangsúlyt. Maga Jehova is úgy van ábrázolva, mint aki világosságba öltözött, és gyönyörűséggel vette körül magát (Zs 104:1, 2; Ez 1:1, 4–28; Je 4:2, 3). A teremtést gazdagon díszítette változatos színekkel, sokféleséggel és fenséges pompával (Lk 12:27, 28; Zs 139:14; 1Ko 15:41).

A bibliai időkben a menyasszony és a vőlegény felékesítette magát a menyegzői lakomára. Amikor a menyasszony készülődött, a legszebb ruháját és a legszebb ékszereit vette fel, hogy így jelenjen meg a vőlegénye előtt (Zs 45:13, 14; Ézs 61:10). Jehova jelképesen úgy beszélt Jeruzsálemről, mint egy lányról, akit finom, drága ruhákba öltöztetett, és ékszerekkel díszített, de aki hűtlenül arra használta a szépségét és az ékességét, hogy szajhálkodjon (Ez 16:10–19). Jehova prófétája, Hóseás elítélte Izraelt, amiért helytelen módon azért ékesítette fel magát, hogy magához vonzza a szenvedélyes szeretőit, és részt vegyen a hamis imádatban (Hó 2:13). A prófétáin keresztül Jehova megjövendölte Izrael helyreállítását, vagyis azt, hogy kijön a babiloni száműzetésből, újra felékesíti magát, és örömmel és örvendezve fog kiáltani (Ézs 52:1; Jr 31:4).

A jeruzsálemi templom és Salamon kormányzati épületei gyönyörűen voltak díszítve, Sába királynőjének is elnyerték a tetszését (1Ki 6.; 7.; 10.). Az újjáépített templom, melyet Heródes készített, egy lenyűgöző épület volt, felékesítve szép kövekkel és odaszentelt ajándékokkal. Ám Jézus rámutatott, hogy ennek a külsőleges ékességnek nem lesz semmi haszna, amikor Isten végrehajtja az ítéletét Jeruzsálemen a hűtlensége miatt (Lk 21:5, 6).

A Példabeszédek könyve kiemeli, hogy egy király számára az a siker egyik fokmérője, ha sokan döntenek úgy, hogy az uralma alá akarnak tartozni, és tetszik nekik az, ahogyan uralkodik. Ez az ékességére van, jó fényt vet rá, és dicsőséget szerez neki, mint uralkodónak (Pl 14:28). A messiási Királysága által Jehova is ilyen uralkodónak bizonyul (Zs 22:27–31; Fi 2:10, 11).

Keresztényeknek szóló tanácsok: Jézus és az apostolai újra meg újra arra figyelmeztettek, hogy senki ne bízzon a fizikai dolgokban, és ne mutasson hamis képet magáról a külseje ékesítésével. Pál apostol azt mondta, hogy a keresztény asszonyoknak ’jól rendezett ruhában, szerénységgel és józan gondolkodással kell ékesíteniük magukat, nem különféle hajfonatokkal, meg arannyal vagy gyöngyökkel vagy nagyon drága ruhaneművel’ (1Ti 2:9). Az apostolok idejében ott, ahol elterjedt volt a görög kultúra, a nőknél szokás volt, hogy hajkölteményekkel vagy más módon ékesítették magukat. Ezért igencsak helyénvaló volt Péter tanácsa, hogy a nők a keresztény gyülekezetben ne a ’külsőséges hajfonogatásra és aranydíszek felrakására vagy felsőruhák viselésére’ helyezzék a hangsúlyt, hanem inkább arra, hogy a régen élt hűséges asszonyokhoz hasonlóan „a szív rejtett embere [legyen az ékességük] a csendes és szelíd szellem romolhatatlan öltözékében” (1Pt 3:3–5).

Pál apostol rámutatott, hogy egy keresztény ékesíteni tudja Isten tanításait, vagyis vonzóvá tudja tenni mások számára. Ezt úgy érheti el, ha jó cselekedeteket visz véghez: romlatlanságot mutat a tanításában, valamint komolyságot és egészséges beszédet; illetve úgy, ha az élet minden területén helyesen cselekszik (Tit 2:10). Szellemi értelemben a keresztény gyülekezet, Krisztus menyasszonya végül majd teljes szépségében fog megjelenni a férje, Jézus Krisztus előtt, „felkészítve, mint a férje számára felékesített menyasszony”, ahogyan a Jelenések 21:2-ben ábrázolva van. A szellemi szépsége éles ellentétben áll Nagy Babilon ékességével, akiről azt olvashatjuk, hogy csak külsőleg van felékesítve, mégpedig azokkal a dolgokkal, melyeket a szajhálkodásáért cserébe kapott (Je 18:16; lásd: DÍSZ, ÉKSZER; ÉKSZEREK, DRÁGAKÖVEK, ÉRTÉKES KÖVEK; ÖLTÖZÉK; SZÉPSÉGÁPOLÁS).