(halandó ember):

Sét fia. Sét 105 éves volt, amikor Énós született. Énós 90 éves korában nemzette Kénánt, és összesen 905 évig élt (1Mó 5:6–11). A neve szerepel azokban a nemzetségtáblázatokban is, amelyek az 1Krónikák 1:1-ben és a Lukács 3:38-ban találhatóak. Az ő napjaiban „kezdték hívni Jehova nevét” (1Mó 4:26). Ez nyilván nem azt jelentette, hogy az emberek hitből fakadóan, a tiszta imádat részeként hívták Jehovát, mint ahogyan Ábel tette több mint 105 évvel Énós születése előtt. Egyes hebraisták szerint ezen a helyen a „kezdték istenkáromlón” vagy az „akkor kezdődött az istenkáromlás” kifejezésnek kellene állnia. Énós napjairól szólva a Jeruzsálemi targum ezt mondja: „Az volt az a nemzedék, amelynek napjaiban vétkezni kezdtek, bálványokat készítettek maguknak, és bálványaiknak az Úr Szava nevet adták.” Lehetséges, hogy az emberek saját magukra vonatkozóan kezdték használni Jehova nevét, vagy olyanokra, akiknek a közvetítésével állítólag Istent imádták; de az is lehet, hogy bálványaikat nevezték el Isten nevéről.