Ez a kifejezés kétszer szerepel a Bibliában, és ott is csak a jelképekkel teli Jelenések könyvében (Je 3:12; 21:2). János apostol a látomásainak a vége felé, miután látta Nagy Babilon pusztulását, ezt mondja: „És a szent várost, az Új Jeruzsálemet is láttam alászállni az égből, az Istentől, felkészítve, mint a férje számára felékesített menyasszony” (Je 21:2).

A Bárány menyasszonya: Hogy mi az Új Jeruzsálem, azt más bibliaversek segítségével lehet meghatározni. Olyan, ’mint egy menyasszony’. János később ezt írja: „az egyik a hét angyal közül. . . így szólt hozzám: »Jöjj ide, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét!« A szellem erejével elvitt hát egy nagy és magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, mely az égből, az Istentől szállt alá, és az Isten dicsősége volt rajta. Úgy ragyogott, mint egy igen értékes drágakő, mint egy kristálytisztán ragyogó jáspiskő” (Je 21:9–11).

Kinek a menyasszonya az Új Jeruzsálem? Az Isten Bárányáé, Jézus Krisztusé, aki kiontotta a vérét, és feláldozta magát az emberekért (Jn 1:29; Je 5:6, 12; 7:14; 12:11; 21:14). Mi tehát az Új Jeruzsálem? A megdicsőített keresztény gyülekezet tagjai együttvéve. A Biblia a földön lévő gyülekezetet egy ’tiszta szűzhöz’ hasonlítja, akit bemutatnak Krisztusnak (2Ko 11:2). Egy másik helyen Pál apostol a keresztény gyülekezetet egy feleséghez hasonlítja, akinek a Férje és a Feje Krisztus (Ef 5:23–25, 32).

Ezenkívül a Jelenések 3:12 szerint maga Krisztus a gyülekezetről szólva azt mondta, hogy megígéri annak, aki győz, hogy felírja rá ’az ő Istene nevét és az ő Istene városának nevét, az új Jeruzsálemét, mely az égből, az ő Istenétől száll alá, és az ő új nevét’. Egy feleség felveszi a férje nevét. Tehát azok, akik a Báránnyal a Sion-hegyen állnak – szám szerint 144 000-en –, és azok, akiknek a homlokára van írva a Bárány neve és az ő Atyjáé, kétségkívül ugyanaz a csoport, vagyis a menyasszony (Je 14:1).

Miért nem lehet az „Új Jeruzsálem” egy közel-keleti város?

Az Új Jeruzsálem égi, nem földi, hiszen „az égből, az Istentől” száll alá (Je 21:10). Ezt a várost tehát nem emberek építették a Közel-Keleten, az i. sz. 70-ben elpusztult ókori Jeruzsálem helyén, és nincsenek szó szerinti utcái vagy épületei. A Biblia szerint a menyasszony, azaz a felkentek földön élő tagjainak ’az állampolgársága az egekben van’, és reményük van „romolhatatlan és beszennyezetlen és el nem hervadó örökségre”. „Ez az egekben van fenntartva számotokra” – mondta Péter apostol (Fi 3:20; 1Pt 1:4).

I. e. 537-ben, amikor a zsidók maradéka visszatért Jeruzsálembe a babiloni száműzetésből, Jehova „új egeket és új földet” teremtett (Ézs 65:17). Az „új egeket” nyilvánvalóan az a kormányzati rendszer jelentette Jeruzsálemben, melynek Zorobábel (Dávid egyik leszármazottja) volt a kormányzója és Józsué a főpapja (Ag 1:1, 14; lásd: ÉG: Új egek és új föld). Az Új Jeruzsálem és Krisztus – aki ennek a jelképes városnak a trónján ül – alkotja az „új egeket”. Ők az ’új föld’ felett uralkodnak, mely a földi emberi társadalmat jelenti.

Azt, hogy az Új Jeruzsálem tényleg egy égi város, János egy másik látomása is bizonyítja. Csak egy jelképes városnak lehetnek akkora méretei és olyan ragyogása, mint az Új Jeruzsálemnek. Négyzet alakú az alapja, minden oldala kb. 555 km, vagyis a kerülete 2220 km, mely 12 000 stadionnak felel meg. Mivel a város kocka alakú, a magassága ugyanannyi, mint a szélessége és a hosszúsága. Emberek építette város nem nyúlhat ilyen magasan a világűrbe. A várost körülvevő fal magassága 144 könyök (64 m). Maga a fal jáspisból készült, és 12 alapkövön fekszik, melyek gyönyörű drágakövek: jáspis, zafír, kalcedon, smaragd, szárdonix, szárder, krizolit, berill, topáz, krizoprász, hiacint és ametiszt. Erre a 12 alapkőre rá lett vésve a Bárány 12 apostolának a neve. A gyönyörű falon belüli város sem kevésbé tündöklő, mivel azt olvashatjuk róla, hogy „színarany volt, tiszta üveghez hasonló”, és a város széles útja is „színarany volt, mint az átlátszó üveg” (Je 21:12–21).

Egy uralom, mely szent és áldásos: A városba, a pompás falon belülre 12 kapun lehet  bejutni. A fal mindegyik oldalán három kapu van, melyek mindegyike egy-egy gyöngyből készült. Noha a kapukat soha nem zárják be, „ami nem szent, és aki utálatosságot és hazugságot gyakorol, az egy sem lép be abba semmiképpen, csak azok, akik be vannak írva az élet tekercsébe, mely a Bárányé”. Ez egy szent város, ám még sincs látható temploma, ahol imádatot lehet bemutatni, mivel „Jehova Isten, a Mindenható annak temploma, és a Bárány”. „És a városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy ráragyogjon, mert az Isten dicsősége világította be, és a Bárány volt a lámpása.” A nemzetek feletti uralma áldásos, mivel a „világosságánál járnak majd a nemzetek” (Je 21:22–27).