Az a konkrét időszak, mely során az Úr Jézus Krisztus sikeresen véghezvisz Isten szándékával kapcsolatos dolgokat.

A Bibliában a „nap” szó olyan időegységet is jelölhet, mely jóval hosszabb mint 24 óra (1Mó 2:4; Jn 8:56; 2Pt 3:8). A Jelenések 1:10 szövegkörnyezete azt támasztja alá, hogy a versben olvasható ’Úr napja’ kifejezés nem szó szerinti 24 órás napot jelent. Mivel János „ihletés által” jutott el „az Úr napjára”, vélhetően a hétnek nem egy bizonyos napjáról van szó. Ugyanis ahhoz, hogy eljusson egy konkrét napra, nem volt szüksége arra, hogy ihletést kapjon. Ennélfogva ’az Úr napja’ minden bizonnyal az a jövőbeli időszak, mely során megtörténnek a János által látott látomásban szereplő események. Ezek közé tartozik az égben vívott háború és Sátán kivetése, Nagy Babilonnak, illetve a föld királyainak és a  seregeiknek az elpusztítása, Sátán megkötözése és mélységbe vetése, a halottak feltámadása, valamint Krisztus ezeréves uralma.

A bibliai szövegkörnyezetből kiderül, hogy ’az Úr napja’ kifejezésben szereplő Úr nem más, mint Jézus Krisztus. János, közvetlenül azután, hogy eljutott „az Úr napjára”, Isten feltámasztott Fiának a hangját hallotta, és nem a Mindenható Istenét (Je 1:10–18). Az 1Korintusz 1:8-ban és 5:5-ben, valamint a 2Korintusz 1:14-ben is szerepel ’az Úr napja’ kifejezés, és ezekben az írásszövegekben ugyancsak Jézus Krisztusról van szó.