(az atya [atyám] örvendezik):

1. Dávid felesége. Eredetileg egy Máonból való, vagyonos férfinak, Nábálnak volt a felesége. Máon Júda pusztájának szélén, a Holt-tengertől Ny-ra helyezkedik el (1Sá 25:2, 3; Jzs 15:20, 55). Abigail „nagyon értelmes és szép termetű volt”, az első férje ellenben – akinek a neve azt jelenti, hogy ’esztelen, ostoba’ – „durva ember [volt], akinek rossz szokásai voltak”.

Sámuel próféta halála után Dávid az embereivel arra a területre ment, ahol Abigail férjének nyájai legeltek. Dávid emberei így éjjel-nappal védelmező „fal” gyanánt voltak Nábál pásztorai és nyájai körül. Ezért aztán, amikor elérkezett a nyírás ideje, Dávid elküldött néhány legényt Kármelbe, hogy felhívják Nábál figyelmét arra, milyen jó szolgálatot tettek neki, és megkérdezzék, hogy tudna-e adni nekik valamennyi élelmet (1Sá 25:4–8, 15, 16). Ám a zsugori Nábál rájuk ripakodott, és sértegette Dávidot, mintha csak egy senkiházi lenne, illetve mindannyiukat becsmérelte, azt feltételezve róluk, hogy szökött rabszolgák (1Sá 25:9–11, 14). Ez annyira feldühítette Dávidot, hogy felkötötte a kardját, és mintegy 400 férfi élén fölment Kármelbe, hogy megölje Nábált és a háznépéhez tartozó férfiakat (1Sá 25:12, 13, 21, 22).

Amikor Abigail egy felzaklatott szolgától értesült a történtekről, bölcsen átlátta a helyzetet, és gyorsan összegyűjtött sok-sok élelmet és gabonát, majd elküldte maga előtt ezeket a szolgáival, akárcsak Jákob tette, mielőtt Ézsauval találkozott (1Sá 25:14–19; 1Mó 32:13–20). Anélkül, hogy a férjének bármit is mondott volna, szamárra ült, hogy Dávid elé menjen. Ahogy Dávid előtt esedezett, szavaiból a bölcsesség, logikus gondolkodás, tisztelet és alázatosság áradt. Meggyőzte őt, hogy férje ostoba kijelentése nem jogosítja fel arra, hogy igazságtalanul vért ontson, vagy elmulasszon bízni abban, hogy maga Jehova fogja helyénvaló módon rendezni az ügyet (1Sá 25:14–20, 23–31). Dávid köszönetet mondott Istennek azért, hogy ez az asszony józan értelmű volt, és gyorsan cselekedett (1Sá 25:32–35; vö.: Pl 25:21, 22; 15:1, 2).

Hazatérve Abigail megvárta, míg a férje kijózanodik egy ivászattal egybekötött lakoma után, és akkor számolt be neki arról, amit tett. Erre „Nábálban elhalt a szíve, és ő maga kővé dermedt”, majd tíz nap múlva Jehova halállal sújtotta őt. Amikor ezt Dávid meghallotta, megkérte Abigail kezét, és ő habozás nélkül igent mondott. Osztozott Dávid szerelmén Ahinoámmal, egy jezréeli asszonnyal, akit Dávid már korábban feleségül vett. Dávid első feleségét, Mikált pedig már odaadta Saul, az apja egy másik férfinak (1Sá 25:36–44).

Abigail Dáviddal volt Gátban, a Seféla ny. szélén, később pedig Ciklágban, a Negeb ény. részén. Dávid távollétében az amálekiták egy csapata D felől rajtaütött a városon, és felégette azt, valamint fogságba vitte az összes asszonyt és gyermeket, köztük Abigailt és Ahinoámot is. Miután Dávid biztosítékot kapott Jehovától arra, hogy sikerrel jár, embereivel üldözőbe vette az amálekitákat, meglepetésszerűen rájuk támadott, legyőzte őket, és visszaszerezte a foglyokat meg a javakat (1Sá 30:1–19).

Ezután visszatértek Ciklágba, majd három nappal később értesültek Saul haláláról (2Sá 1:1, 2). Abigail ekkor elkísérte férjét a júdai Hebronba, ahol Dávidot felkenték királlyá. Itt szülte meg Abigail a fiát, Kileábot (2Sá 3:3), akit Dánielnek is neveznek az 1Krónikák 3:1-ben. Hebronban Dávid feleségeinek száma hatra emelkedett, és a beszámoló sem Abigailt, sem a fiát nem említi később (2Sá 3:2–5).

2. Dávid két lánytestvére közül az egyik (1Kr 2:13–17). Egyes szakemberek úgy vélik, hogy ő csak féltestvére volt Dávidnak, mégpedig az anyja révén, de az apja révén nem. A 2Sámuel 17:25-ben Abigailt ’Náhás leányának’ nevezik. A rabbinikus hagyomány szerint Náhás pusztán egy másik elnevezése volt Isainak, Dávid apjának. A görög Septuaginta (Lagarde-féle kiadás) „Isai”-t ír „Náhás” helyett ebben a  versben. Számos más fordításban szintén ez olvasható. (Lásd: Kat.; Káldi, 1865, lábj.; JB.) Érdemes azonban megjegyezni, hogy az 1Krónikák 2:13–16-ban a beszámoló nem úgy fogalmaz, hogy Abigail és Céruja ’Isai lányai’, hanem hogy Isai fiainak, köztük Dávidnak is, a ’nővérei’. Ez azt a lehetőséget rejti magában, hogy az anyjuk először egy Náhás nevű férfi felesége volt, akinek Abigailt és Céruját szülte, és csak azután lett Isai felesége, valamint a fiúk anyja. Nem lehet tehát határozottan kijelenteni, hogy Abigail Isai lánya volt. (Lásd: NÁHÁS 2.)

Abigailról, Dávid nővéréről azt írja a Biblia, hogy csak egy fiút szült, Amasát. A férjéről úgy esik szó a 2Sámuel 17:25-ben, mint ’Itráról, az izraelitáról’, ám máshol Jéter néven utalnak rá (1Ki 2:5, 32), az 1Krónikák 2:17 pedig így beszél róla: „az ismáelita Jéter”. (Lásd: JÉTER 6.) Lehetséges, hogy Jéter akkoriban kérte meg Abigail kezét, amikor Isai a családjával Moáb földjén élt (1Sá 22:3, 4). Dávid uralma idején Abigail fiának, Amasának nem szentelnek olyan nagy figyelmet, egészen Absolon lázadásáig. Amasa unokatestvére, Absolon ugyanis ekkor nevezte ki őt serege vezérévé. Absolon halála után viszont Abigail testvére, Dávid király egyezséget kötött Abigail fiával, Amasával, amikor támogatást kért ahhoz, hogy visszatérhessen a trónra, és ezek után Joáb helyett Amasát nevezte ki serege vezérévé (2Sá 19:11–14). Ez a kinevezés hamar veszedelmet hozott Abigail fiára, amikor megkeseredett unokatestvére, Joáb megölte (2Sá 20:4–10).