A Héber Iratok egyik ihletett könyve, melyet a „kispróféták” közé sorolnak. Jehova négy üzenete olvasható benne, melyet azoknak a zsidóknak szánt, akik visszatértek a babiloni száműzetésből. Arra ösztönözte őket, hogy fejezzék be a jeruzsálemi templom újjáépítését. Prófétai könyv is, hiszen megjövendölte például, hogy Jehova betölti a házát dicsőséggel, és megdönti az emberi királyságokat (Ag 2:6, 7, 21, 22).

Ki írta, és miért mondható, hogy hiteles? Isten mind a négy üzenetét Aggeus próféta mondta el, aki aztán mindent lejegyzett (Ag 1:1; 2:1, 10, 20; lásd: AGGEUS). Jóllehet az ősi kánonjegyzékek legtöbbje nem nevezi meg Aggeus könyvét, nyilvánvaló, hogy erre a könyvre is utalnak a „tizenkét kispróféta” elnevezéssel, mert egyébként nem lenne meg a 12 próféta. A zsidók soha nem kérdőjelezték meg, hogy jogosan szerepel-e a könyv a Héber Iratokban. A könyv hitelességét pedig leginkább az támasztja alá, hogy a Héberek 12:26 az Aggeus 2:6-ot idézi. (Vö.: Ag 2:21.)

Stílusa: A könyv nyelvezete egyszerű, és a mondanivalója teljesen világos. Időnként a próféta gondolatébresztő kérdéseket tesz fel (Ag 1:4, 9; 2:3, 12, 13, 19). Aggeus könyve szigorú feddést, buzdítást és reménykeltő próféciát tartalmaz. Isten neve, a Jehova név 35-ször szerepel a 38 versben, ami egyértelműen azt mutatja, hogy az üzenetek Istentől származnak, és hogy Aggeust Jehova bízta meg, hogy a követe legyen (1:13).

Mikor íródott? Aggeus az általa feljegyzett négy üzenetet Jeruzsálemben mondta el a zsidóknak kb. egy négy hónapos időszak alatt, Dareiosz Hüsztaszpész perzsa király uralkodásának a második évében (i. e. 520). A könyv megírása is minden bizonnyal ekkor, i. e. 520-ban lett befejezve (Ag 1:1; 2:1, 10, 20). Zakariás is akkor prófétált, amikor Aggeus, és ugyanarról jövendöltek (Ezs 5:1, 2; 6:14).

Az üzenetek örök érvényű tanulságai: Aggeus könyve többek közt erősíti a Jehovába vetett hitünket, mely elengedhetetlen Isten szolgái számára. Rámutat, hogy Isten a népével van (Ag 1:13; 2:4, 5), és arra ösztönzi őket, hogy Isten legyen az első az életükben (Ag 1:2–8; Mt 6:33). A könyv egyértelművé teszi, hogy Jehovának nem lehet formalitásokkal a kedvére tenni  (Ag 2:10–17; vö.: Ézs 29:13, 14; Mt 15:7–9). Inkább az jár áldással, ha mindig azt tesszük, ami összhangban van Isten akaratával (Ag 2:18, 19; vö.: Pl 10:22). A hébereknek írt levél írója az Aggeus 2:6-ra utal, és ezzel rámutat, hogy a versnek van egy nagyobb beteljesedése is, amely kapcsolatba hozható Isten Királyságával, melynek élén Jézus Krisztus áll (Héb 12:26–29).

[Kiemelt rész a 47. oldalon]

AGGEUS KÖNYVÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Négy üzenetet tartalmaz, melyek arra sarkallták a zsidókat, hogy folytassák Jehova templomának az újjáépítését

Jeruzsálemben íródott 17 évvel azután, hogy a zsidók hazatértek a száműzetésből, és a templom újjáépítése még nem fejeződött be

Üzenet a népnek, mert burkolattal borított házakban laknak, míg Jehova háza romokban áll (1:1–15)

Vannak, akik úgy érzik, hogy nem jött még el annak az ideje, hogy újjáépítsék Jehova templomát; Jehova a tudtukra adja, hogy emiatt vonja meg tőlük az áldását, vagyis ezért takarítanak be keveset, és ezért kapnak kevés bért a munkások

Zorobábel, Józsué és a többiek hallgatnak Istenre; Jehova megígéri nekik, hogy velük lesz a templom újjáépítésekor; elkezdődik a munka

Jövendölés arról, hogy Jehova megtölti a házát dicsőséggel (2:1–9)

Az idősek számára, akik látták Salamon templomának a dicsőségét, a most épülő templom olyan, mintha semmi volna

Jehova arra buzdítja Zorobábelt, Józsuét és a népet, hogy legyenek erősek, ne csüggedjenek, hanem folytassák a munkát, és megígéri nekik, hogy az újjáépített templom dicsősége meghaladja majd a korábbiét

Isten rámutat, hogy mivel a nép elhanyagolta a templom építését, ők is, és a munkájuk is tisztátalan a szemében (2:10–19)

A papok válaszolnak azokra a kérdésekre, melyekből kitűnik, hogy ha valaki valami szenthez ér, attól még nem lesz szent, de ha valami tisztátalanhoz ér, tisztátalan lesz

Jehova ösztönzésképpen elmondja a népnek, hogy a templom alapjának a letételétől fogva kiárasztja rájuk az áldását, és nem lesz többé rossz termés

Jehova azt üzeni Zorobábelnek, hogy meg fogja rendíteni az egeket és a földet (2:20–23)

Amikor Jehova megrendíti az egeket és a földet, és felforgatja a királyságok trónjait, az ellenségei egymás ellen fognak fordulni; nincs az a hatalom, mely meg tudná állítani a templomépítést

Jehova olyanná teszi Zorobábelt, mintha a pecsétgyűrűje volna, vagyis garantálja, hogy senki sem fogja elmozdítani a tisztségéből, bármi történjék is