A héber mal·ʼákhʹ és a görög anʹge·losz kifejezés szó szerint ’követet’ jelent. Ezek a szavak a Biblia első könyvétől az utolsóig csaknem 400-szor fordulnak elő. Ha szellemi követekre utalnak, akkor az „angyal” fordítással találkozunk, de ha egyértelműen emberi teremtményekre, akkor a „követ”-tel (1Mó 16:7; 32:3; Jk 2:25; Je 22:8; lásd: KÖVET). Mindamellett a jelképekben gazdag Jelenések könyvében az ’angyalokra’ utaló részek bizonyos esetekben emberi teremtményekre vonatkozhatnak (Je 2:1, 8, 12, 18; 3:1, 7, 14).

A Biblia az angyalokat olykor szellemeknek nevezi, a szellemi lények pedig láthatatlanok és hatalmasak. Ezért olvashatjuk ezt: „előlépett egy szellem, megállt Jehova előtt”; vagy ezt: „Nemde mindnyájan nyilvános szolgálatra rendelt szellemek ők. . .?” (1Ki 22:21; Héb 1:14). Mivel láthatatlan, szellemi testük van, az „egekben” laknak (Mk 12:25; 1Ko 15:44, 50). A Szentírás az angyalokra „az igaz Isten fiai”, a „hajnalcsillagok” és a „szentek sokasága” kifejezéseket is alkalmazza (Jób 1:6; 2:1; 38:7; 5Mó 33:2).

Az angyalok nem kötnek egymással házasságot, és nem hoznak létre magukhoz hasonló utódokat. Jehova külön-külön teremtette meg őket elsőszülött Fia által, aki „az Isten teremtésének kezdete” (Mt 22:30; Je 3:14). Az elsőszülött Fiú, vagyis a Szó által ’teremtetett minden más az egekben, a láthatatlanok. Ezenkívül ő minden más előtt van, és általa hozatott létre minden más’ (Kol 1:15–17; Jn 1:1–3). Jehova az angyalokat jóval az ember előtt teremtette, hiszen amikor ’alapot vetett a földnek’, már „együtt ujjongtak a hajnalcsillagok, és Isten minden fia lelkendezve kiáltott” (Jób 38:4–7).

Az égben lakozó angyali seregek számát illetően Dániel elmondta, mit látott: „Ezerszer ezren szolgáltak [Istennek], és tízezerszer tízezren álltak előtte” (Dá 7:10; Héb 12:22; Júd 14).

Rangok, tisztségek: Miként a látható teremtésben, úgy a láthatatlan birodalomban, az angyalok között is vannak rangok és tisztségek. A legkiemelkedőbb angyal mind erőben, mind hatalomban Mihály, az arkangyal (Dá 10:13, 21; 12:1; Júd 9; Je 12:7; lásd: ARKANGYAL; MIHÁLY). Mivel olyannyira kimagaslik, és ’a nagy fejedelemnek’ hívják, aki Isten ’népének fiaiért áll’, vélhetőleg ő volt az az angyal, aki átvezette Izraelt a pusztaságon (2Mó 23:20–23). A szeráfok is igen nagy méltóságnak és kiváltságoknak örvendenek az angyalok között (Ézs 6:2, 6; lásd SZERÁFOK). Ami a kerubokat illeti, őket a Szentírás gyakrabban (kb. 90-szer) említi. Feladataik és kötelezettségeik leírása alapján nyilvánvalóan ők is különleges  állást töltenek be az angyalok között (1Mó 3:24; Ez 10:1–22; lásd: KERUB 1.). Aztán ott van az angyali követek nagy sokasága. Ők a gondolatközlés eszközeiként szolgálnak Isten és az emberek között, de többet tesznek a puszta üzenetközvetítésnél. Mint a legfelségesebb Isten képviselői és megbízottjai az isteni szándék felelős végrehajtóiként is szolgálnak, legyen szó Isten népének a védelmezéséről és megszabadításáról, vagy a gonoszok elpusztításáról (1Mó 19:1–26).

Egyéniség: Némelyek talán kétségbe vonják, hogy az angyaloknak külön egyéniségük van, azt állítva, hogy személytelen erőkként működnek, amelyeket Isten azért küld el, hogy megvalósítsa akaratát. A Biblia azonban mást tanít. A személynevek mögött személyiség áll. Mindezt kellőképpen bizonyítja, hogy két angyalra, Mihályra és Gábrielre, név szerint utal a Szentírás (Dá 12:1; Lk 1:26). Több nevet azért nem tartalmaz, nehogy indokolatlan tisztelet és imádat övezze ezeket a teremtményeket. Isten avégett küldte el angyalait mint képviselőit, hogy az Ő nevében tevékenykedjenek, nem pedig a magukéban. Ezért is volt, hogy amikor Jákob szerette volna megtudni egy angyaltól a nevét, az nem mondta meg neki (1Mó 32:29). Amikor Józsué a hozzá érkezett angyal kiléte felől kérdezősködött, az csak annyit mondott magáról, hogy „Jehova seregének fejedelme” (Jzs 5:14). Amikor Sámson szülei megkérdezték egy angyaltól, hogy mi a neve, nem árulta el, hanem így szólt: „Miért kérdezősködsz a nevem felől, amikor az oly csodálatos?” (Bí 13:17, 18). János apostol imádni akart bizonyos angyalokat, de kétszer is megdorgálták: „Vigyázz! Ne tedd! . . . Az Istent imádd!” (Je 19:10; 22:8, 9).

Mivel az angyaloknak van egyéniségük, képesek kommunikálni egymással (1Ko 13:1), tudnak különféle emberi nyelveken beszélni (4Mó 22:32–35; Dá 4:23; Cs 10:3–7), és a gondolkodóképességük révén dicsérni és dicsőíteni is tudják Jehovát (Zs 148:2; Lk 2:13). Az igaz, hogy nincsen nemük, de ez nem azért van, mintha személytelen erők volnának, hanem mert Jehova ilyennek teremtette őket. Az angyalok az ábrázolásokon rendszerint férfiként jelennek meg, és valahányszor anyagi testet öltöttek, így mutatkoztak, mivel Istenről és a Fiáról is úgy beszélünk, mintha férfiak lennének. Amikor azonban Noé napjaiban bizonyos, anyagi testet öltött angyalok átadták magukat a nemi élvezeteknek, Jehova kiűzte őket égi udvarából. Ez is azt mutatja, hogy az angyaloknak van személyiségük, hiszen az emberekhez hasonlóan szabad akarattal lettek felruházva, és saját belátásuk szerint választhatnak helyes és helytelen között (1Mó 6:2, 4; 2Pt 2:4). A Sátán lázadásához csatlakozó angyalok hordái is szabad akaratukból lázadtak fel (Je 12:7–9; Mt 25:41).

Képességeik, erejük és kiváltságaik: Minthogy Isten az embert ’egy kevéssel alacsonyabbá tette az angyaloknál’ (Héb 2:7), az angyalok több mindenre képesek szellemileg, mint az ember, és erejükben is emberfelettiek. „Áldjátok Jehovát, ó, ti angyalai, ti hatalmas erejűek, akik teljesítitek szavát.” Hogy mekkora az angyalok tudása és ereje, az megmutatkozott, amikor két angyal tűzzel pusztította el Szodomát és Gomorrát. Megemlíthetjük még, hogy egyetlen angyal 185 000 embert ölt meg az asszír seregből! (Zs 103:20; 1Mó 19:13, 24; 2Ki 19:35).

Az angyalok ezenkívül hihetetlen sebességgel tudnak haladni, messze felülemelkedve az anyagi világ korlátain. Amikor például Dániel imádkozott, és Isten elküldött egy angyalt, hogy válaszoljon a könyörgésére, még be sem fejeződött az imádság, az angyal máris ott termett (Dá 9:20–23).

Az angyaloknak azonban a magasabb rendű szellemi vagy gondolkodóképességük ellenére is megvannak a maguk korlátai. Jézus szavai szerint nem tudták e világrendszer elsöprésének ’napját és óráját’ (Mt 24:36). Nagyon érdekli őket, hogy miként valósulnak meg Jehova szándékai, de van, amit nem értenek (1Pt 1:12). Örülnek, ha megbánást tanúsít egy bűnös, és figyelik, amint a keresztények ’színházi látványosságnak’ bizonyulnak itt, a világ színpadán, nyilvános tevékenységük során. Azt is figyelemmel kísérik, hogyan mutatnak jó példát azok a keresztény nők, akik hatalmi jelet viselnek fejükön (Lk 15:10; 1Ko 4:9; 11:10; lásd: HALHATATLANSÁG: A Királyság-örökösök halhatatlanságot kapnak).

Az angyalok Jehova szolgáiként sok kiváltságot kaptak az elmúlt korszakok folyamán. Ők szolgáltak Ábrahám, Jákob, Mózes, Józsué, Ézsaiás, Dániel, Zakariás, Péter, Pál és János érdekében is, csak hogy néhány példát említsünk (1Mó 22:11; 31:11; Jzs 5:14, 15; Ézs 6:6, 7; Dá 6:22; Za 1:9; Cs 5:19, 20; 7:35; 12:7, 8; 27:23, 24; Je 1:1). Üzeneteikkel elősegítették a Biblia megírását. A Jelenések könyve sokkal többször említi az angyalokat, mint a Biblia bármely más könyve. Jehova fenséges trónja körül megszámlálhatatlanul sok angyalt lehetett látni; hét megfújta a hét trombitát, hét pedig kiöntötte Isten haragjának hét csészéjét. Az ég közepén repülő angyalnál „örökkévaló jó hír volt”, egy másik pedig kihirdette, hogy „elesett Nagy Babilon” (Je 5:11; 7:11; 8:6; 14:6, 8; 16:1).

 Támogatják Krisztust és követőit: Isten szent angyalai rendkívüli érdeklődéssel kísérték figyelemmel Jézus földi pályafutását kezdettől fogva mindvégig. Ők jelentették be fogantatását és születését, és ők szolgáltak neki, miután 40 napig böjtölt. Angyal erősítette Jézust, amikor emberi életének utolsó éjszakáján a Gecsemáné-kertben imádkozott. Amikor a csőcselék odajött a letartóztatása végett, Jézus nem kevesebb mint 12 légió angyalt kérhetett volna, ha akarja. A feltámadását is angyalok jelentették be, és angyalok voltak ott akkor is, amikor felment az égbe (Mt 4:11; 26:53; 28:5–7; Lk 1:30, 31; 2:10, 11; 22:43; Cs 1:10, 11).

A szellemteremtmények mint Isten követei azóta is kiszolgálják az Ő földi szolgáit, ahogy Jézus megígérte: „nehogy megvessetek egyet e kicsinyek közül; mert mondom nektek, hogy angyalaik az égben mindig látják az én égi Atyám arcát” (Mt 18:10). „Nemde mindnyájan nyilvános szolgálatra rendelt szellemek ők, akiket azért küldtek el, hogy szolgáljanak azoknak, akik megmentést fognak örökölni?” (Héb 1:14). E hatalmas angyalok ma már nem jelennek meg láthatóan Jehova földi szolgái érdekében, mint akkor, amikor kiszabadították az apostolokat a börtönből. Isten szolgái azonban biztosak abban, hogy megvédik őket a mindig jelenlevő, láthatatlan seregek, amelyek éppen olyan valóságosak, mint azok, amelyek Elizeus prófétát és a szolgáját vették körül. „Angyalainak parancsol felőled, hogy oltalmazzanak minden utadon.” Igen, „Jehova angyala táborozik az Őt félők körül, és megszabadítja őket” (Zs 91:11; 34:7; Cs 5:19; 2Ki 6:15–17).

Az angyalok az Írások szerint elkísérik Jézus Krisztust, amikor eljön, hogy ítélkezzen. Ez látható egyrészt abból a szemléltetésből, amely a búza és a gyom szétválasztásáról szól, másrészt abból, amely a juhok és a kecskék különválasztásáról szól. Az angyalok Mihály mellé állva harcoltak a sárkány és a démonok ellen, amikor Isten Királysága megszületett az égben, és a mindenható Isten nagy napjának háborújában is támogatni fogják a királyok Királyát (Mt 13:41; 25:31–33; Je 12:7–10; 19:14–16).