A Libanon területén húzódó hegyvonulat két hegylánca közül a keletebbre lévő. Az Antilibanon hegylánc úgy 100 km-en át párhuzamosan fut a Libanoni-hegységgel. A Dántól K-re elterülő Básán fennsíkjától É felé egészen Emesa nagy síkságáig terjed, amely nem messze van attól a helytől, ahol egykor Ribla feküdt. A két hegylánc között egy hosszú völgy húzódik, amelyet az Orontes és a Lítáni folyók vájtak ki, és amely Koilé-Szüria (üreges Szíria), vagy Bekaa-völgy néven ismert (Jzs 11:17).

A hegylánc É-on keskeny, és számos szembeszökő csúcs töri meg. A közepén szélesebb, magasabb és egyenetlenebb, a d. részét pedig hosszú, K-re és D-re futó völgyek szabdalják. A fő hegygerinctől K-re több lankás fennsík helyezkedik el, amelyek szép lassan ereszkednek Damaszkusz síkságára. A d. részhez tartozik a 2814 m magas Hermon-hegy is. Az Antilibanon geológiai adottságai hasonlítanak a Libanoni-hegységéihez. Ezek a hegységek főként mészkőből tevődnek össze, a szirtjeik szürkék, mint ahogy a gömbölyded csúcsaik is.

Az Énekek éneke 4:8-ban az eredeti héber szöveg nyilván az Antilibanon hegyláncra utal az ’Amana’ (Kár.) névvel, amelyet a Hermon-heggyel együtt említ. Bár vannak, akik szerint az Amana egy különálló hegycsúcs lehetett, de úgy tűnik, hogy inkább az Antilibanon hegylánc egészét vagy annak egy részét jelöli. A „Libana” és „Ammanána” nevű hegyláncok III. Tiglát-Pilészer (III. Tukulti-apil-Ésarra) és Szanhérib (Szín-ahhé-eriba) asszír uralkodók felirataiban együtt szerepelnek. A szír Pesitta és az arámi targumok a 2Királyok 5:12-ben az Abana folyót (ma Barada) ugyancsak ’Amanának’ nevezik. Damaszkusz e fő folyója az Antilibanon hegységnek a d. részén ered. Az Amana név tehát utalhat a hegységnek erre a d. részére, de magára az egész hegységre is.

Mivel az Antilibanon hegylánc java részét nem fedi hó, kevés itt a folyó vagy a patak. Nem sok növény él meg ezen a vidéken, de azért a lankáin imitt-amott gyér erdők láthatók, amelyekben meglehetősen alacsony növésű tölgy és boróka nő. Cédrusból ma már alig van ezen a vidéken. Az alacsonyabb lankákon még napjainkban is szőlőskertek, olajfaligetek és gyümölcsösök vannak, ami a bibliai időkben is jellemző volt.