(borókafenyő):

1. Város az Arnon völgyének, egy mély szurdoknak az é. peremén. Amikor Izrael meghódította (i. e. 1474 táján), ez volt az amorita királyság legdélebben fekvő városa (5Mó 2:36; 4:47, 48; Jzs 12:2). Majd Rúben törzse kapta meg, jóllehet a bibliai beszámoló szerint Gád törzse építette fel (vsz. felújította) (4Mó 32:33, 34; 5Mó 3:12; Jzs 13:8, 9, 15, 16; 1Kr 5:8). Aróer Izrael d. határát jelölte a Jordántól K-re, miként a Jordán ny. oldalán lévő jelentős d. város, Beér-Seba.

Mintegy 300 évvel azután, hogy az izraeliták elfoglalták Aróert, az ammoniták igényt támasztottak az Arnon és a Jabbók között fekvő területre. Jefte bíró azonban cáfolta, hogy jogos lenne a követelésük, ugyanis rámutatott, hogy Izrael az amoritáktól vette el azt a földterületet, köztük Aróert is (Bí 11:13, 22, 26).

Úgy tűnik, ez az Aróer volt annak a népszámlálásnak a kiindulópontja, amelyet Dávid király rendelt el. Az összeírás folytatódott felfelé É-on Dán-Jaánban, azután Tírusz és Szidón felé, majd az összeírást végzők d. irányba haladtak, és eljutottak a Negebben lévő Beér-Sebába (2Sá 24:4–8). A beszámolóban olvasható ’völgy közepén fekvő város’ kifejezés egyezik az 5Mózes 2:36-ban és a Józsué 13:9, 16-ban található hasonló utalásokkal. Vannak, akik szerint ez a meg nem nevezett város az Aróertől kb. 11 km-re DK-re lévő Hirbet-el-Medejjinével azonos.

Jéhunak, Izrael királyának az uralma idején (kb. i. e. 904–877) Hazáel, Szíria királya meghódította Gád és Rúben területét, d. irányban egészen Aróerig, amely az Arnonnál található (2Ki 10:33). Ez idő tájt történhetett, hogy a moábita Mésa király megerősítette a várost, és utat épített az Arnonon át, ahogyan arról beszámol a Moábi kő 26. sora. Amikor Jeremiás Moáb ellen prófétált, Aróer moábita fennhatóság alatt állt (Jr 48:19).

Az ókori várost Hirbet-Arairral azonosítják, amely a Holt-tengertől kb. 23 km-re K-re található, Dibontól hozzávetőlegesen 6 km-re DK-re, és nem messze a király útjától, amely a legjelentősebb é–d. út volt a Jordánnak ezen az oldalán. A romok egy ókori erőd nyomait tárják fel a lélegzetelállító szurdok peremén. Erről a kedvező helyről valószínűleg szemmel lehetett tartani az Arnon átjáróit.

2. Város Gád területén. A leírás szerint az ammoniták legjelentősebb városa, azaz „Rabba [a mai Ammán] előtt” helyezkedett el (Jzs 13:24, 25). Vélhetően az az Aróer, amelyről a Bírák 11:33 tesz említést. Itt arról olvashatunk, hogy Jefte legyőzi az ammonitákat. A város pontos helye ismeretlen, ugyanis az „előtt” szó meglehetősen tág körülírás, igaz, sokszor azt a jelentést hordozza, hogy ’(valamitől) keletre’.

3. Város Júda területének a d. részén. Miután Dávid győzelmet aratott az amálekita fosztogatók felett, küldött a zsákmányból a város véneinek (1Sá 30:26, 28). A Beér-Sebától kb. 17 km-re  DK-re lévő Hirbet-Ararával (Horbat-Aroerrel) azonosítják, ahol egy erőd romjai találhatók. Néhány tudós szerint Aróer azonos lehet a Józsué 15:22-ben szereplő „Adáda” nevű hellyel. Úgy vélik, hogy ez utóbbi névben a héber rés (ר) betű mindkét helyen fel lett cserélve a dáʹleth (ד) betűvel.

Az Ézsaiás 17:2-ben ’Aróer városairól’ olvashatunk. Ez az Aróer azonos lehet az előbbiekben tárgyalt első két város bármelyikével. A prófécia elsősorban Damaszkuszról szól, és figyelembe véve azt, hogy a szír hódítás Izrael területén egészen az Arnonnál lévő Aróerig terjedt, a fenti kifejezéssel Aróerre, mint a legdélebbi pontra utalhattak, vagyis ameddig kiterjesztették az uralmukat a Jordántól K-re (2Ki 10:33).