Ámós próféta a könyvében (6:14) arra figyelmezteti Júda és Izrael királyságát, hogy egy idegen hatalom fogja elnyomni az országukat „Hamát szélétől fogva egészen az Araba [kietlen síkság] völgyéig”. (Vö.: 2Ki 14:25.) Jóllehet az „Araba” szó alatt az Afrikai-árokrendszernek azt a részét értik, amely a Galileai-tengertől kezdve lefelé egészen  a Vörös-tengerig terjed, itt inkább főleg arra a területre vonatkozik, amely a Holt-tengertől lefelé az Akabai-öbölig húzódik. Ennélfogva bár „az Araba völgye” kifejezés vonatkozhatna egy olyan vádira is, mint például a Zered völgye, amelyből a víz a Holt-tenger (’az arabai tenger’, 5Mó 3:17) d. végébe érkezik, érdemes megjegyezni, hogy az Ámós által használt kifejezés egy az egyben megegyezik azzal az arab „Vádi-el-Araba” névvel, amely alatt a Holt-tenger d. végétől az Akabai-öbölig húzódó területet értik. Ámós próféciája arról jövendölt, hogy azt az egész területet, amelyet egykor Júda és Izrael uralt, É-tól fogva D-ig elözönli az ellenség. Ez a prófécia a rá következő évszázadban teljesedett, amikor asszír királyok, III. Tiglát-Pilészer, V. Salmanassár, II. Szargon és Szanhérib, betörtek erre a területre.