Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Artemisz

Az efézusi Artemisz, a termékenység istennője; a feje körül griffek láthatók, a nyakában lévő füzér alatt pedig állatövi jegyek

Artemisz

A vadászat szűz istennője a görögöknél; a római megfelelője Diana. Artemiszt úgy ábrázolják, mint aki íjjal és nyilakkal a kezében vadakat hajszol, főként szarvasokat. Jóllehet a görögök az efézusi Artemiszt a saját Artemiszükkel azonosították, a Kis-Ázsia-szerte imádott efézusi Artemisz merőben eltért a klasszikus mitológia istennőjétől (Cs 19:27). Az efézusi Artemisz a termékenység egyik istennője volt, akit az alkotásokon sok-sok gömbölyded díszítőelemmel ékesítettek, melyeket nehéz egyértelműen beazonosítani. Ezek lehettek emlők, tojások vagy áldozati bikák heréi. Az istennő múmia formájú alsótestét pedig különböző jelképek és állatok díszítették.

Az efézusi Artemisz-imádat szoros kapcsolatba hozható más népek főistennőinek az imádatával, és emiatt úgy vélik, hogy ezeknek az istenségeknek közös az eredetük. Az A Dictionary of the Bible ezt a megjegyzést teszi: „Artemisz olyan sok hasonlóságot mutat a frígiai Kübelével és az ázsiai országok más, női alakban elképzelt isteneivel – például a kappadóciai Mával, a föníciai Astartával, vagyis Astaróttal, a szíriai Atargatisszal és Mülittával –, hogy feltételezhető, hogy ezek valójában egyetlen vallási hitnézetnek a különböző megnyilvánulásai; természetesen vannak bizonyos eltérések az egyes országokban annak köszönhetően, hogy mindenhol eltérőek a helyi körülmények, és vannak nemzeti sajátosságok is” (J. Hastings szerk.; 1904, I. köt. 605. o.).

Az ókorban az efézusi Artemisz-templomot a világ hét csodája közé sorolták. A templom lenyűgöző építmény volt, az építőanyagai között szerepelt a cédrus, a ciprus, a fehér márvány és az arany.

Az artemisziosz hónapban (március–április) tartott nagy ünnepségek alkalmából több százezren látogattak el Efézusba Kis-Ázsia minden szegletéből. Az ünnep idején tartottak egy körmenetet is, mely során nagy parádé és vigadozás közepette körbevitték a városban Artemisz szobrát.

Az ezüst Artemisz-szentélyek készítése nagy nyereséghez juttatta Demetriuszt és a többi efézusi ezüstművest. Éppen ezért, miután Pál apostol prédikálása folytán Efézusban igen sokan felhagytak ennek az istennőnek a tisztátalan imádatával, Demetriusz felbujtotta a kézműveseket. Azt hangoztatta, hogy Pál prédikálása, amellett hogy a jövedelmüket veszélyezteti, még a nagy Artemisz istennő imádatának is véget vethet. A bujtogatás zendülésbe csapott át, amelynek végül a városi jegyző vetett véget (Cs 19:23–41; lásd: EFÉZUS).