(feltehetően: ’kimérés [fizetés] helye’):

A Földközi-tenger egyik kikötője és a filiszteusok öt fontosabb városának az egyike (Jzs 13:3). Askalonnal (Tel-Asqelonnal) azonosítják, amely kb. 19 km-re É-ÉK-re van Gázától. A város egy természet által formált, sziklás, fülkeszerű mélyedésben helyezkedett el, és a homorú fele a Földközi-tenger felé nézett. A vidéki területe termékeny, ahol alma, füge és a salottahagymaként (mogyoróhagymaként) ismert kis hagyma terem, amelynek az elnevezése alighanem ennek a filiszteus városnak a nevéből ered.

Askelont Júda törzsének jelölték ki, és ennek a törzsnek a tagjai foglalták el, de úgy tűnik, hogy nem sokáig volt az ő fennhatóságuk alatt (Bí 1:18, 19). Sámson és Sámuel idejében filiszteus város volt (Bí 14:19; 1Sá 6:17). Dávid említést tett róla, amikor Saul és Jonatán halálát siratta (2Sá 1:20). Amikor Uzziás király filiszteus városokat győzött le, Askelon nem szerepelt a bevett városok között (2Kr 26:6).

Ámós az egyik próféciájában (kb. i. e. 804-ben) megjövendölte, hogy Askelon uralkodója vereséget szenved (Ám 1:8). A történelem tanúsága szerint az ezt követő évszázadban III. Tiglát-Pilészer, Asszíria királya vazallus várossá tette Aszkalont (Askelont). Jeremiás (i. e. 647 után) két olyan próféciát is mondott, amelyben meg volt említve Askelon. Míg a Jeremiás 47:2–7 szavai részben akkor teljesedhettek be, amikor Nabukodonozor az uralma elején (kb. i. e. 624-ben) kifosztotta a várost, a Jeremiás 25:17–20, 28, 29-ben lévő prófécia egyértelműen az utáni beteljesedésre utal, hogy Jeruzsálem i. e. 607-ben elpusztult. Sofóniás próféciája (amely i. e. 648 előtt íródott) szintén jövendölt arról, hogy Askelon más filiszteus városokkal együtt elhagyatottá válik, és hogy ezután Júda maradéka végül elfoglalja ’Askelon házait’ (So 2:4–7). Majd kb. i. e. 518-ban Zakariás megjövendölte, hogy Askelont utoléri a végzet Tírusz pusztán hagyatása idején (i. e. 332-ben) (Za 9:3–5).