(héb.: ʽá·ghúr ʹ ):

Számos, közepes méretű, rigóhoz hasonló madár neve. Ezek a madarak megtalálhatók Afrikában, D-Ázsiában és Palesztinában. A bülbülre jellemző, hogy a nyaka és a szárnya rövid, míg a farka hosszú. Jóllehet sok fordítás „daru”-nak adja vissza az ʽá·ghúr ʹ szót, Ezékiásnak az a megfogalmazása, hogy a madár ’csipog’, nem igazán illene a darumadárhoz, mivel ennek a nagy testű madárnak a hangja mély és a trombitáéhoz hasonló (Ézs 38:14). A Lexicon in Veteris Testamenti Libros (679. o.) az ʽá·ghúr ʹ szóval megnevezett madarat a bülbüllel (Pycnonotus Reichenovi) azonosítja. Ludwig Koehler szerint a héber ʽá·ghúr ʹ olyan madárra utal, amely „felborzolja a tollait”. Koehler azt is elmondja, hogy a bülbül, „amikor (éneklés közben) szünetet tart, időről időre felmereszti. . . a tarkóján lévő bóbitát” (Kleine Lichter. Zürich, 1945, 38., 39. o.). A daru krúgatásától (sajátos, mély, tülkölésszerű hangjától) eltérően a bülbül éneke hangszínében inkább a fuvola hangjához hasonlít, és a leírások alapján a csiripelés és a trillázás keveréke.

Jeremiás (8:7) arra utal, hogy a vándormadarak tudják, melyik évszakban kell megérkezniük, és nyilván ezt a tényt használja fel arra, hogy korholja az izraelitákat, amiért nem ismerték fel Isten rájuk vonatkozó ítéletének az idejét.