(a legyek ura v. tulajdonosa):

Az a Baál, akit a filiszteusok imádtak Ekronban. Vannak arra utaló jelek, hogy a hébereknél bevett szokás volt az, hogy megváltoztatták a hamis istenek nevét egy hasonló hangzású, de sértő tartalmú névre. Ennélfogva lehetséges, hogy a „Zebub” végződés a rász-samrai szövegekben olvasható „Zabul”-nak (fejedelem), illetve Zebulnak, Baál egyik titulusának a változata. Egyes tudósok azonban úgy vélik, hogy az imádóitól kapta ez az isten a nevét, mert azok azt gondolták, hogy ő a legyek teremtője, és ezért képes az uralma alatt tartani ezt a Közel-Keleten elterjedt kártékony rovart. Mivel állítólag az orákulumok, azaz a jóslatok Baál-Zebubtól eredtek, más tudósok inkább azt feltételezik, hogy Baál-Zebub olyan isten volt, aki a legyek repülése és zümmögése által adta tudtára az imádóinak a jóslatokat (2Ki 1:2).

Izrael királya, Aházia követeket küldött, hogy tudakozzák meg Baál-Zebubtól, hogy vajon felépül-e a súlyos sérüléséből, vagy sem. Jehova a prófétája, Illés által a következő szavakkal feddte meg Aháziát: „Talán bizony nincs Isten Izraelben, hogy te Baál-Zebubhoz, Ekron istenéhez küldesz, hogy megkérdezd? Ezért az ágyról, amelyre fölmentél, nem fogsz lejönni, mert bizony meghalsz” (2Ki 1:2–8; lásd: BELZEBUB).