Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Barbár

Barbár

A görög bar ʹba·rosz szó olyan embert jelöl, aki mintha csak ezt mondogatná: „bar bar”. Ez hebegő, dadogó, értelmetlen, illetve érthetetlen beszédnek hangzik, ezért a görögök a „barbár” szóval eredetileg az idegenekre utaltak, és főként azokra, akik idegen nyelven beszéltek. Abban az időben ez a szó nem jelölt műveletlen, bárdolatlan vagy illetlen viselkedést, és nem tükrözött semmiféle rosszindulatot vagy megvetést. A „barbár” szóval egyszerűen csak megkülönböztették a nem görögöket a görögöktől, ugyanúgy, ahogy a „nemzetekből valók” kifejezéssel megkülönböztetik a nem zsidókat a zsidóktól. A nem görögök nem kifogásolták, hogy barbároknak nevezték őket, és nem is érezték sértésnek ezt a megnevezést. Voltak zsidó írók, köztük Josephus is, akik elismerték magukról, hogy ezzel a kifejezéssel utaltak rájuk (A zsidók története. XIV. könyv, 10. fej., 1.; Apión ellen. I. könyv, 11.). A rómaiak barbároknak nevezték magukat mindaddig, amíg nem hellenizálódtak. Pál tehát, amikor a rómaiaknak írt, ilyen, nem megvetést tükröző értelemben, mindenkire utalva fogalmazott így: „Görögöknek is, barbároknak is” (Ró 1:14).

Elsősorban a nyelv volt az, ami válaszfalat emelt a görögök és a barbárok világa közé, tehát a „barbár” szó kiváltképp azokat jelölte, akik nem beszéltek görögül, például Málta lakosait, akik egy ismeretlen nyelvet beszéltek. A róluk szóló beszámolóban az Új világ fordítás az „idegen nyelvű emberek” kifejezéssel adja vissza a bar ʹba·roi szót (Cs 28:1, 2, 4). Pál, amikor a nyelvek ajándékáról írt, kétszer is bar ʹba·rosznak („idegen”-nek) nevezte az érthetetlen nyelven beszélő személyt (1Ko 14:11; lásd még: Kol 3:11). A görög Septuagintában a bar ʹba·rosz szó hasonló értelemben fordul elő a Zsoltárok 113:1-ben (a héber szövegben és a magyar fordításokban a 114:1-ben) és az Ezékiel 21:36-ban (a magyar fordításokban a 21:31-ben).

Mivel a görögök felsőbbrendűnek tartották a nyelvüket és a kultúrájukat, és mivel az ellenségeik megalázóan bántak velük, a „barbár” szóhoz fokozatosan az általános negatív értelmet kezdték társítani.