(feltehetően a Baál-Zebub változata, amelynek jelentése: ’a legyek ura v. tulajdonosa’; ezt a Baált imádták a filiszteusok Ekronban; más formában: Beelzebul, illetve Beezebul, amelyeknek jelentése feltehetően: ’fenséges lakhely ura v. tulajdonosa’; ha azonban a nem bibliai héb. zeʹvel [ganéj] szón alapuló szójátékról van szó, akkor ’a ganéj ura v. tulajdonosa’):

A Belzebub név Sátánnak, a démonok fejedelmének, vagyis uralkodójának a neve. A vallási vezetők istenkáromló módon azzal vádolták meg Jézus Krisztust, hogy Belzebub által űzi ki a démonokat (Mt 10:25; 12:24–29; Mk 3:22–27; Lk 11:15–19; lásd: BAÁL-ZEBUB).