„Sion erődjét” nevezték így, miután Dávid és az emberei elfoglalták a jebuszitáktól (2Sá 5:6–9). Úgy vélik, hogy a Mórija hegyétől D-re lévő nyúlványon vagy hegygerincen feküdt, ennélfogva a Salamon által később épített templomtól is D-re volt. Ma ez a keskeny fennsík sokkal alacsonyabban fekszik, mint a Mórija hegye. Ezen a területen nagy mennyiségben bányásztak követ, különösen Hadrianus császár uralma alatt, illetve i. sz. 135 táján, amikor a Colonia Aelia Capitolina nevű római város épült. Tehát nyilvánvaló, hogy az ókorban a magassága jobban megközelítette a Mórija hegyének magasságát, bár a templom területénél akkor is alacsonyabban feküdt (KÉPEK: 1. köt. 747. o., 2. köt. 947. o.).

Ez a hely tökéletesen megfelelt egy ’erőd’ építéséhez, mivel három oldalról mély völgyek védelmezték: Ny-on a Türopoión-völgy, K-en pedig a Kidron völgye, amely a nyúlvány d. végénél találkozik a Hinnom-völggyel (1Kr 11:7). A várost leginkább csak É-ról kellett védeni, de mivel a hegygerinc itt még keskenyebb, ezért innen is rendkívül nehéz volt megtámadni. Még mindig nem tudják pontosan meghatározni, hogy hol húzódott ’Dávid városának’ az akkori é. határa, bár néhány tudós valószínűnek tartja, hogy ott, ahol elkeskenyedik a hegygerinc. Az évszázadok folyamán a völgyekben nagy mennyiségű törmelék halmozódott fel, így stratégiailag kevésbé kedvező lett a fekvése, és sebezhetőbbé vált. A becslések szerint Dávid városa az ókorban 4–6 ha-t foglalt el.

A Kidron völgyében található a Gihon-forrás, mely közel volt a nyúlvány (itt feküdt az erőd) k. oldalának a lábához (1Ki 1:33). A régészeti ásatások feltártak egy ókori, sziklába vájt alagutat, vagyis csatornát, amely egy aknához kapcsolódott, így az itt élőknek nem kellett a város falain kívülre menniük, hogy hozzájussanak a forrás vizéhez. Egyesek szerint ezen az aknán mászott fel Joáb az embereivel, és így tudtak bejutni az erődbe, hogy elfoglalják (2Sá 5:8; 1Kr 11:5, 6).

Azért kapta ez a terület a „Dávid városa” nevet, mert Dávid ide helyezte át a királyi rezidenciáját, miután 7,5 évig Hebronban uralkodott. Itt építették fel Dávid ’cédrusból készült házát’ a Hírámtól, Tírusz királyától kapott ajándékokból (2Sá 5:5, 9, 11; 7:2). Dávid felhozatta a szövetségládát Obed-Edom házából „Dávid városába”, és a felesége, Mikál jól láthatta Dávid házának ablakából a menetet közeledni (2Sá 6:10–16; 1Kr 15:1, 29). A királyt a halála után ebben a városban temették el, ahogy számos más királyt is Dávid leszármazottai közül (1Ki 2:10).

Salamon uralmától kezdve: Salamon átvitte a szövetségládát az újonnan épült templomba, amely egy tágasabb fennsíkon helyezkedett el, Dávid városától É-ra. Az a megfogalmazás, hogy ’fölvitték a szövetségládát Dávid városából’, rámutat, hogy a templom területe magasabban feküdt, mivel a Mórija hegye magasabban van, mint a d. hegynyúlvány (1Ki 8:1). Miután Salamon feleségül vette a fáraó lányát, Dávid városába vitette őt (1Ki 3:1). Ám amikor elkészült az új rezidencia, amely közelebb volt a templom területéhez, odaköltöztette a feleségét. Ennek az volt az oka, hogy Dávid városát szentnek tekintették, hiszen ott volt a szövetségláda (1Ki 9:24; 2Kr 8:11). Salamon tovább folytatta az építkezést Dávid városában. Ezékiás javítási munkákat végzett rajta, felkészülve arra a támadásra, amelyet az asszír Szanhérib tervezett indítani (1Ki 11:27; 2Kr 32:5). Ezenkívül Ezékiás elterelte a Gihon-forrás vizét Dávid városának a ny. oldalára, nyilván azon a sziklába vájt alagúton keresztül, amelyről a feltárások során később kiderült, hogy összeköti a forrást a nyúlvány dny. oldalán lévő Siloám tavával (2Kr 32:30). A fia és egyben utódja, Manassé pedig épített egy külső falat a k. oldalon a Kidron völgyével szemben (2Kr 33:14).

Az eddig megvizsgált bibliai hivatkozásokból egyértelműen kiderül, hogy bár az idők folyamán Jeruzsálem területe egyre nagyobb lett, Dávid városa mindig jól elkülönülő rész maradt. Ez még a babiloni száműzetésből való visszatérés után is igaz volt, ugyanis amikor a város falainak helyreállításán dolgozó munkásokról ír a Biblia, akkor Dávid városának ismert részeit említi (Ne 3:15, 16). ’Dávid városának a lépcsője’ nyilván a város d. végétől vezetett lefelé (Ne 12:37). Az itt végzett ásatások során feltárták egy ilyen lépcső részeit, és ma is van egy sziklába vájt, egyenetlen lépcsősor, amely ezen a helyen megy a hegyről lefelé.

A Keresztény Görög Iratokban a ’Dávid városa’ kifejezés Betlehemre vonatkozik, arra a helyre, ahol Dávid és Jézus született (Lk 2:4, 11; Jn 7:42; lásd: JERUZSÁLEM).