Terület a Balkán-félszigeten, az Adriai-tengertől K-re lévő hegyvidéken. Illíria római tartományának legdélibb részét nevezték Dalmáciának (Dalmatia). Az i. sz. 9 után következő években, amikor ez a terület különálló tartománnyá vált, hol Dalmáciának, hol Illíriának nevezték, míg végül a Dalmácia elnevezéssel utaltak az új tartományra. Pál társa, Titusz Dalmáciába indult valamivel az apostol kivégzése előtt, ami feltételezések szerint i. sz. 65 körül volt (2Ti 4:6–10). Ugyanabban a versben, mely megemlíti Démászt, aki ’elhagyta’ Pált, szó esik Tituszról is, aki épp Dalmáciába ment. Noha konkrét kijelentések nem olvashatóak arról, hogy mi volt Titusz dalmáciai küldetésének a célja, a jelek szerint Pál jóváhagyásával indult útnak. Mivel Pál mintegy kilenc évvel ezt megelőzően, harmadik misszionáriusi útja vége felé kijelentette, hogy a terület, melyet bejárt, é. irányban egészen Illíriáig terjedt (Ró 15:19), ezért egyes tudósok azzal érvelnek, hogy Titusz ekkor azért küldetett ki arra a vidékre, hogy elrendezze az ottani gyülekezeti ügyeket, és misszionáriusként tevékenykedjen. Ha ez így volt, akkor hasonló feladatkörben ténykedett, mint Krétán (Tit 1:5). Tituszhoz írt levelében Pál kérte, hogy jöjjön el Krétáról (Tit 3:12), és valószínűnek látszik, hogy Titusz az apostollal volt, míg meg nem kapta a Dalmáciába szóló megbízatását.