Egy hosszú vádi (v. vízmosás), amely az Ígéret földjének, vagyis ’Kánaán földjének’ az Isten által kijelölt dny. határát jelezte (4Mó 34:2, 5; 1Ki 8:65; Ézs 27:12). Bár ez a völgy valójában nem Egyiptomban húzódott, de voltak olyan időszakok, amikor Egyiptom uralma alighanem eddig terjedt (2Ki 24:7). ’A völgy’ kifejezés (az Egyiptom-völgy rövidebb formája), amelyet Ezékiel a látomásában Izrael földje határainak a leírásánál használ, úgy tűnik, erre a vízmosásra vonatkozik (Ez 47:19; 48:28).

Az Egyiptom-völgyet általában a Vádi-el-Aríssal azonosítják, amely a tengerparttól több mint 200 km-rel beljebb kezdődik a Sínai-félszigeten, a Gebel-et-Tíh közelében. A vádi É felé halad, míg el nem éri a Földközi-tengert el-Arís (Rhinokolura) városánál, amely Port-Szaídtól kb. 150 km K-re fekszik. Nyáron csak száraz folyómeder. Az esős évszakban azonban, amikor számos mellékfolyó ömlik a Vádi-el-Arísba, sebes folyó hömpölyög benne, amely mindent elsodor a partján, gyökerestől kicsavarja még a fákat is, és magával ragadja őket az örvénylő áradatban. Lehetséges, hogy emiatt nevezi az 1Mózes 15:18 ’az Egyiptom-folyónak’ abban a beszámolóban, amely az Ígéret földjének a határait sorolja fel. (De lásd még: SIHÓR.)