Egy fontos filiszteus város, amely az öt szövetséges fejedelem egyikének alighanem a legészakibb székhelye (Jzs 13:3). Nem tudni biztosan, hogy hol helyezkedett el, de általában Hirbet-el-Mukannával (Tel-Miqnével) azonosítják, amely Asdódtól kb. 18 km-re K-re fekszik. Nemrégiben ásatásokat végeztek itt, melyek során felszínre került az akkori kor legnagyobb városa, így jelenleg ezt a helyet részesítik előnyben, amikor Ekron helyszínéről van szó.

Ekron történelme másról sem szól, mint hogy állandóan változott, hogy éppen kinek a kezében volt. A Józsué által meghódított területek között nem szerepelt Ekron, mert csak később vették be a júdaiak (Jzs 13:2, 3; Bí 1:18). Az Ígéret földjének az első felosztásakor Ekron Júda és Dán határán feküdt, de Júda törzséhez tartozott (Jzs 15:1, 11, 45, 46; 19:40–43). Amikor a filiszteusok zsákmányul ejtették a szövetségládát, Ekron már újra az ő kezükben volt. Amiatt, hogy ott volt a szövetségláda, „halálos zűrzavar” támadt, és végül Ekronból küldték vissza a szövetségládát a zsidókhoz (1Sá 5:10–12; 6:16, 17). Aztán egy ideig Ekron megint az izraeliták ellenőrzése alatt állt, majd úgy tűnik, hogy a filiszteusok ismét megszerezték, mert amikor Dávid megölte Góliátot, már az övék volt (1Sá 7:14; 17:52). Az i. e. X. század elején Sisák, Egyiptom fáraója azt állította, hogy bevette Ekront. Mintegy két évszázaddal később – Szanhérib krónikája szerint – Ekron királya, Padī lojális volt az asszírokhoz.