Leíró kifejezés ’Babilon királyára’ (Ézs 14:4, 12). Az így fordított héber kifejezés (ÚV, Kár., Kat.) a ’fénylik’ jelentésű alapszóból származik. A „Lucifer” fordítás (Kom.; Kat., lábj.) a latin Vulgatából ered.

A „fényesség”-et úgy mutatják be, mint aki a következőket mondja a szívében: „Isten csillagai fölé emelem trónomat, és leülök a találkozás hegyén” (Ézs 14:13). A bibliai bizonyítékok arra mutatnak, hogy a Sion-hegy megegyezik a ’találkozás hegyével’. (Lásd: TALÁLKOZÁS HEGYE.) Ennélfogva, mivel a csillagok utalhatnak királyokra (4Mó 24:17; Je 22:16), „Isten csillagai” nyilván azok a Dávid vonalán született királyok, akik a Sion-hegyről uralkodtak. „Babilon királya” (a babilóniai királyok dinasztiája) – aki Sátánnak, e világrendszer istenének a jellemvonásait tükrözi vissza – a nagyravágyását fejezte ki azzal, hogy azt mondta, „Isten csillagai fölé” emeli trónját, arra vágyva ezzel, hogy a Dávid vonalán született királyokat holmi vazallusaivá tegye, és hogy végül le is taszítsa őket a trónról. A fénylő csillagokhoz hasonlóan „Babilon királya” is ragyogón fénylett az ókori világban, ezért lehetett „fényesség”-nek nevezni.