Egy olyan név, amely alighanem egy helyet és egy folyót is jelöl. A 2Királyok 19:12-ben és az Ézsaiás 37:12-ben a Gózán név, úgy tűnik, egy városnál nagyobb területre utal, mivel a lakosai azon ’nemzetek’ közt vannak felsorolva, amelyeket legyőztek az asszírok. Sok tudós, nyilván a szavak közti hasonlóságra alapozva, úgy véli, hogy Gózán talán Gauszanitisszal, egy mezopotámiai tartománnyal egyenlő, amelyről Ptolemaiosz beszél, és azt gondolják, hogy Gózán az a „Guzana”, amelyről az asszír feljegyzések írnak. Az ókori Guzanát általában a mai Tell-Halaffal hozzák összefüggésbe, amely az el-Hábúr folyó felső szakaszánál fekszik, a Galileai-tengertől kb. 590 km-re K-ÉK-re.

A 2Királyok 17:6-ban és 18:11-ben néhány fordítás nem úgy fogalmaz, hogy „Háborban a Gózán-folyónál [v. „mellett”]” (ÚV, Kár.), hanem így: „a Hábórnál, Gózán folyójánál” (ÚRB, Kat.), és ezáltal helységnek tekinti Gózánt ezekben a bibliaversekben. De ’a Hábór, Gózán folyója’ fordítás nincs összhangban az 1Krónikák 5:26-tal. Ez utóbbi írásszövegben Hábor Hala és Hára közt van megemlítve; tehát Hára és nem Hábor szerepel Gózán előtt. Ez arra mutat, hogy Hábor és ’Gózán folyója’ (ÚRB) nem szinonimák. Ennélfogva akik Gózánt mindenütt helyként azonosítják, azok kénytelenek figyelmen kívül hagyni a Krónikák könyvében található hivatkozást. Ám mivel a héber nyelv lehetővé teszi, hogy mindhárom helyen következetesen ’Gózán-folyó’ legyen fordítva, ésszerű az az elgondolás, hogy Asszíria királya egy Gózán nevű folyó közelében telepített le néhány száműzött izraelitát az északi királyságból. A ’Gózán-folyó’ egyik lehetséges azonosítása az ÉNy-Iránban lévő Kizil-Uzum. Ez a folyó az Urmia-tótól DK-re fekvő hegyekben (egykor a médek földje volt) ered, majd Szafidként, vagyis a ’fehér folyóként’ (így nevezik a folyó alsó szakaszát) torkollik a Kaszpi-tenger dny. részébe. Egy másik nézet szerint a Gózán egy Mezopotámiában lévő folyó.