EGYÉB
Görög birodalom
GÖRÖGORSZÁG történelmének ámulatba ejtő eseményei bibliai próféciákat teljesítettek be. Nemigen tűnt úgy, hogy Görögország egyszer világhatalom lesz, ugyanis a népe független törzsekre és városállamokra volt felosztva.
Ám egy i. e. VI. században feljegyzett bibliai prófécia drámai változást jövendölt. Görögországot először szárnyas leopárdként, majd pedig olyan kecskebakként ábrázolva, melynek feltűnő szarva van, félreérthetetlenül megjövendölte, hogy Görögország összetapossa a méd–perzsa világbirodalmat. Azt is feltárta, hogy ennek a ’feltűnő szarvnak’ a hatalma megtöretik, és hogy négy másik szarv nő a helyébe (Dá 7:6; 8:5–8, 20–22; 11:3, 4).
Bebizonyosodott, hogy Nagy Sándor ez a „feltűnő szarv”. I. e. 334-től kezdődően egy kicsiny, de fegyelmezett görög sereggel egyik győzelem után a másik győzelmet aratta. Villámgyorsan legyőzte Kis-Ázsiát, Szíriát, Palesztinát, Egyiptomot és a teljes méd–perzsa birodalmat, egészen Indiáig. De mindössze néhány év elteltével Nagy Sándor már halott volt, és viszonylag rövid idő alatt birodalma négy részre lett osztva négy hadvezére között.
A görög birodalom rövid életű volt, hatása viszont hosszú időn át tartott. Nagy Sándor még a halála előtt birodalmának minden területén megismertette a görög kultúrát és a görög nyelvet. A görög köznyelv lett sok nemzetiség között a közvetítő nyelv, ami később hozzájárult ahhoz, hogy gyorsan terjedt a keresztény hit a Földközi-tenger térségében.
I. e. 323-ban Nagy Sándor 32 évesen meghalt maláriában. I. e. 301-re négy hadvezére megszilárdította a hatalmát: Ptolemaiosz Lagosz Egyiptomban és Palesztinában, Szeleukosz Nikatór Mezopotámiában és Szíriában, Lüszimakhosz Trákiában és Kis-Ázsiában, Kasszandrosz pedig Makedóniában és Görögországban (Dá 7:6; 8:8; 11:4)