Akhája prokonzulja, akinek a bírói széke előtt a zsidók azzal vádolták Pált, hogy más meggyőződésre viszi az embereket Isten imádatában. Gallió félretette az ügyet arra hivatkozva, hogy nincs szó a római törvény áthágásáról. Erre a csőcselék verni kezdte Szosztenészt, a zsinagógai elöljárót, ám Gallió ezzel sem törődött (Cs 18:12–17).

Világi források szerint Gallió a hispániai Córdobában született az i. sz. első század elején. Senecának, a szónoknak a fia volt, és a filozófus Senecának a bátyja. Eredeti neve Lucius Annaeus Novatus volt, de amikor Lucius Junius Gallio, a szónok örökbe fogadta, felvette az ő nevét.

Egy Delphoiból származó felirat támpontot nyújt annak meghatározásához, hogy mikor volt Gallió Akhája prokonzulja (Cs 18:12). A felirat szövegét helyre kellett állítani, mivel töredékes volt, de az bizonyos, hogy tartalmazza a következő nevet: „[Lucius Ju]nius Gallio. . . prokonzul”. A történészek többsége azon az állásponton van, hogy ez egy levél Claudius császártól, és hogy a benne szereplő 26-os szám arra utal, hogy Claudiust huszonhatodszorra kiáltották ki császárrá. (Claudius tette újra külön tartománnyá Akháját, mely így a szenátusnak felelt, tehát volt prokonzulja.) Valószínű, hogy a levél i. sz. 52 első felében íródott, mivel más feliratok arra utalnak, hogy Claudiust i. sz. 52. augusztus 1-je előtt kiáltották ki huszonhetedszerre császárrá. Egy káriai felirat, valamint egy másik felirat, mely a római Aqua Claudia nevű vízvezetéken található, Claudius 26. és 27. császárrá való kikiáltását egy éven belülre, a tribunusi hatalmának 12. szakaszára helyezi. Ez i. sz. 52. január 25-étől 53. január 24-éig tartott. Ebből arra következtethetünk, hogy Gallió valószínűleg i. sz. 51 nyarától i. sz. 52 nyaráig volt Akhája prokonzulja (ez a hivatal általában egy évre szólt, és nyár elejétől töltötték be), noha némelyik tudós inkább az i. sz. 52–53-as év mellett foglal állást.