(Jehova nagy):

1. Lévita énekes, akit Dávid idejében sorsvetés által kineveztek a második csoport élére a 24, szolgálatot végző csoportból, melyek mindegyikében 12 zenész volt (1Kr 25:3, 9, 31).

2. Sofóniás próféta nagyapja, és feltehetően Ezékiás király leszármazottja (So 1:1).

3. Pashúr fia; egyike azoknak a jeruzsálemi fejedelmeknek, akik azzal vádolták Jeremiást Sedékiás király előtt, hogy elerőtleníti a harcosok kezét és az egész népét is, és unszolták a királyt, hogy ölesse meg emiatt Jeremiást. Miután a király szabad kezet adott nekik, ezek a fejedelmek Jeremiást egy sáros víztárolóba vetették (Jr 38:1–6).

4. ’Sáfán fiának, Ahikámnak a fia.’ Jeruzsálem elpusztítása után i. e. 607-ben Nabukodonozor király Gedáliát nevezte ki a Júda földjén hagyott zsidók kormányzójává. Gedália Micpát tette meg székhelyévé, és Jeremiás próféta is itt telepedett le. Amikor Júdában a hadseregnek azok a vezérei, akiket nem vittek fogságba, meghallották, hogy Gedáliát nevezték ki kormányzóvá, az embereikkel Micpába mentek. Gedália esküvel biztosította őket arról, hogy jól lesz dolguk mindaddig, míg Babilon királyát szolgálják, és buzdította őket, hogy gyűjtsék be a bort, az olajat és a nyári gyümölcsöt. Még a Moábba, Ammonba, Edomba és egyéb helyekre szétszóratott zsidók is elmentek Gedáliához.

Mindez nyilván nem volt ínyére Ammon királyának, Baálisznak, akinek sikerült megnyernie Ismáelt arra, hogy összeesküvést szőve ölje meg Gedália kormányzót. Amikor ezt Johanán és a hadsereg többi vezére megtudta, figyelmeztették emiatt a kormányzót, de az nem hitt nekik. Johanán még négyszemközt is beszélt Gedáliával, és felajánlotta, hogy meghiúsítja az összeesküvést azáltal, hogy megöli Ismáelt. Ám Gedália erről hallani sem akart, úgy vélve, hogy  hazugságot mondtak Ismáelről. Így amikor Ismáel elment tíz férfival Micpába, Gedália nem volt elővigyázatos. Együtt evett velük, s miközben ettek, Ismáel a vele levőkkel felkelt és megölte Gedáliát és az összes zsidót meg káldeust, akik Gedáliával voltak (2Ki 25:22–25; Jr 39:14; 40:5–41:3).

5. Ezsdrás idejében élő pap azok közül, akik idegen feleségeket vettek maguknak, de megígérték, hogy elküldik őket (Ezs 10:18, 19).