(Jehova tökéletessé tette [véghezvitte]):

1. ’Sáfánnak, a másolónak a fia’; fejedelem Joákim uralma idején (i. e. 628–618). Gemáriának saját étkezője volt a templom felső udvarában, és itt történt, hogy Báruk felolvasta annak a könyvnek a szavait, melyet Jeremiás próféta diktált neki. Gemária fia, Mikája fültanúja volt a könyv első felolvasásának, majd elmondta  Jehova szavát a fejedelmeknek, akik erre elküldtek Bárukért, hogy olvassa fel nekik is a könyvet. A fejedelmek a könyv szavait hallva azt tanácsolták Báruknak és Jeremiásnak, hogy rejtőzzenek el. Később, amikor a tekercset felolvasták Joákim királynak, Gemária volt az egyik fejedelem, aki könyörgött a királynak, hogy ne égesse el a tekercset (Jr 36:10–25).

Jeruzsálemben találtak egy agyagdarabot, amely valamikor pecséttel volt rányomva egy dokumentumra. A feliraton ez állt: „Gemáriáé [héb.: Gemar·jáʹhú], Sáfán fiáé.” Ez az agyagdarab állítólag kb. az i. e. VII. századból származik, és tulajdonosa vélhetően az a Gemária, akiről a Jeremiás könyvének a 36. fejezete ír.

2. ’Hilkija fia, akit Sedékiás, Júda királya küldött Babilonba Nabukodonozorhoz.’ Ennél az alkalomnál Jeremiás levelet küldött Gemáriával és Elásával a száműzetésben élő zsidóknak, akiket i. e. 617-ben vittek Babilonba Joákinnal (Jekóniással) (Jr 29:1–3).