(feltehetően: ’dombvidék’):

Egy hegység, amelyet a hagyomány szerint a Jezréeltől DK-re, Bét-Seántól pedig Ny-ra fekvő, mészkődombokból és -hegyekből álló, félhold alakú hátsággal, a Dzsebel-Fukuával azonosítanak. A szurdokok a hegyláncot számos fennsíkra osztják, melyek közül sok csak kopár szikla. E fennsíkok é. és ny. részén egyenetlen járatok futnak át, amelyekben a mészkő (kréta) erodálódik. A fokozatosan ereszkedő ny. lejtőkön azonban búzát és árpát termesztenek, és itt már vannak legelők, fügefák és olajfák is. Az é. oldal a legmeredekebb és legmagasabb, eléri a tengerszint feletti kb. 520 m-es magasságot.

Minthogy a Gilboa a termékeny Jezréel völgyénél, azaz a Kison völgye és a Jordán völgye között terült el, a kedvező fekvése miatt legalább két fontosabb csatában szerepet játszott. Gedeon és az emberei „Haród kútjánál” táboroztak le, amelyet gyakran hoznak összefüggésbe a Gilboa ény. nyúlványánál található forrással (Bí 7:1). Később Saul király a  Gilboánál gyűjtötte egybe a seregét, és itt szenvedett vereséget a filiszteusoktól. Az is itt történt, hogy a fiai közül hármat megöltek, név szerint Jonatánt, Abinádábot és Málki-Suát, valamint hogy Saul öngyilkos lett (1Sá 28:4; 31:1–4, 8; 2Sá 1:4–10, 21; 1Kr 10:1–8).