(homok[vidék]):

1. Egy földterület, amelyet ’megkerült’ a Pison, az Édenből eredő folyó négy elágazásából az egyik. További meghatározásként azt írják róla, hogy jó aranya van, valamint bdelliumgyanta és ónixkő is található ott (1Mó 2:10–12). Mivel a Pison folyót ma már nem tudjuk azonosítani, ezért Havila földjének a holléte is bizonytalan. (Lásd: PISON.) Havila a természeti erőforrásainak a leírása alapján némelyek szerint tipikusan arab földterület, és vannak, akik Arábia egyik részével hozzák összefüggésbe. J. Simons szerint a Bibliában található, „Havila egész földjét” kifejezés alapján a „Havila” név az egész Arab-félszigetet jelölheti, bár az nehezen érthető, hogy a Pison folyó hogyan ’kerülhetett meg’ egy ekkora területet (The Geographical and Topographical Texts of the Old Testament. Leiden, 1959, 40–41. o.).

2. Az 1Mózes 25:18 szerint az ismáeliták „a Súr közelében fekvő Havilától – amely Egyiptom előtt van – Asszíriáig táboroztak”. Ez alapján Havilának, vagy legalábbis egy részének,  a Sínai-félszigetig vagy a közeléig kellett terjednie, ahol a Súr pusztája lehetett. (Lásd: SÚR.) Az írásszöveg egyértelműen azt mutatja, hogy a nomád ismáeliták a Sínai-félszigettől egészen É-Arábiáig és Mezopotámiáig vándoroltak. Ehhez hasonlóan lehetséges, hogy annál az alkalomnál, amikor Saul király leverte az amálekitákat „Havilától egészen Súrig, amely Egyiptom előtt van” (1Sá 15:7), a „Havilától” kifejezés az Arab-félsziget egy részére, valószínűleg az ény. sarkára utalt, és annak a területnek az egyik határát jelképezte, ahol az amálekiták laktak, a Sínai-félszigeten lévő Súr pusztája pedig a másik határát. Vagy ahogy a The Interpreter’s Dictionary of the Bible fogalmaz: „az É-Arábia belsejében lévő sivatagtól, a Nedzsdtől addig a területig, amely az Egyiptomban lévő mai Szueztől É-ra fekszik” (1. köt. 101. o.). Ebből úgy tűnik, hogy Havila az Arab-félszigetnek legalább az ény. részét magában foglalta, de talán még jóval többet is.

3. Hám fiának, Kúsnak a fia (1Mó 10:6, 7). Sok tudós szerint ebben a szövegben a Havila név egy területet is jelent, és ez alatt a név alatt később minden bizonnyal azt a területet értették, ahol Kús e fiának a leszármazottai letelepedtek. Mivel úgy tűnik, hogy Kús leszármazottainak a többsége Afrikába és Arábiába vándorolt a bábeli szétszóródás után (1Mó 11:9), általános az a vélemény, hogy a kusita Havila leszármazottai az ókori sabeus feliratokon található, Haulán nevű területtel hozhatók összefüggésbe. Ez a terület Arábia dny. partján, a mai Jementől É-ra fekszik. Mindamellett néhányan azt gondolják, hogy ebből a törzsből voltak, akik idővel elvándoroltak a Vörös-tengeren túl arra a területre, amelyet ma az Afrikában lévő Dzsibutiként és Szomáliaként ismerünk. Lehetséges, hogy az ókori név emlékét őrzi az Aualis név (J. Hastings [szerk.]: A Dictionary of the Bible. 1903, II. köt. 311. o.). De az is előfordulhat, hogy a másik irányba vándoroltak, Afrikából Arábiába. A Vörös-tengernél lévő Báb-el-Mandeb szoros, amely elválasztja Arábiát az afrikai Dzsibutitól, mindössze kb. 32 km széles.

4. Joktán fia; Sém leszármazottja Arpaksád vonalán (1Mó 10:22–29). Joktán néhány fiának a nevét, például Hacarmávetét és Ofírét egyértelműen d-arábiai területekkel hozzák összefüggésbe. Ebből valószínűnek tűnik, hogy a szemita Havila és a leszármazottai ugyancsak Arábiában telepedtek le, bár nem feltétlenül D-en. Vannak, akik ugyanarra a területre helyeznék őt, mint amelyet a kusita Havila foglalt el, de a nevük egyezéséből még nem kell feltétlenül arra a következtetésre jutni, hogy – az etnológiai különbözőségeik ellenére – mindketten ugyanazon a vidéken telepedtek le. Bár azok a bizonyítékok, amelyek a kusita Havilát az Arábia dny. részén fekvő Haulánként ismert (a 3-as számúnál említett) területtel hozzák kapcsolatba, nem meggyőzőek, és bizonyára éppen ezért szívesebben hozzák összefüggésbe Haulánt a szemita Havilával, mégis az, hogy Haulán Afrikával kapcsolható össze, és hogy Etiópia (Kús földje) közelében van, feltehetően azt látszik alátámasztani, hogy Haulán inkább a kusita Havilával hozható összefüggésbe. Ez alapján valószínűleg úgy tűnik, hogy az a Havila, aki Sém leszármazottja, Arábiának inkább az é. részén telepedett le, és talán őtőle származik annak a földnek a neve, amelyre az 1-es számúban utaltunk.