Egy nép, amely Szeir hegyvidékén lakott a patriarchális időkben. A Biblia „a horita Szeir fiai”-nak nevezi őket (1Mó 36:20, 21, 29, 30). Az edomiták „legyőzték őket, és kipusztították maguk elől, és az ő helyükön laktak” (5Mó 2:12, 22).

Az 1Mózes 36:2-ben a maszoréta szöveg szerint Ézsau egyik feleségének a nagyapja „a hivvita Cibeon” volt. A 20. és 24. versben viszont úgy van megnevezve, hogy a horita Szeir leszármazottja. Lehet, hogy a „horita” szó pusztán ’barlanglakó’-t jelent a héber chór (lyuk) szó alapján. Ha ez így van, akkor Cibeon egy barlanglakó hivvita volt.

A Józsué 9:7-ben a görög Septuaginta a gibeoniakat „Khorraionnak” (horitáknak) hívja a ’hivviták’ helyett, de úgy tűnik, hogy ez hiba, tekintettel arra, hogy a gibeoniak a közé a 7 kánaánita nemzet közé tartoztak, amelyet pusztulásra kellett adni (a horiták ellenben nem). A maszoréta szövegben itt a ’hivviták’ szó szerepel (Jzs 9:22–27; 5Mó 7:1, 2).

Hurrik: Napjainkban sok tudós úgy gondolja, hogy a horiták tulajdonképpen egy olyan nép, amelyet ők hurriknak neveznek. Ezt a következtetést elsősorban a nyelvi hasonlóságok, és azon belül is a tulajdonneveknél megfigyelhető hasonlóságok alapján vonták le, amelyek a mai Törökországtól Szíriáig és Palesztináig terjedő, jókora területen nemrégiben talált, ókori táblákon láthatók. Ezért a tudósok azt mondják, hogy a „hurrik”-at idővel horitáknak kezdték nevezni. Érdemes azonban megfigyelni E. A. Speiser megjegyzését a The World History of the Jewish People (1964, 1. köt. 159. o.) c. könyvben. Először is ezt az érvet hozza fel:

„A bibliai jebuszitákról is kiderült, hogy valójában hurrik. Idegen ágról származtak (Bí 19:12), mely leírást a jebuszita személynév, az Awarná is igazol (2Sá 24:16, kethív). Jeruzsálemnek, vagyis Jebusznak egy XIV. századi uralkodója olyan nevet viselt, amelyben benne volt egy bizonyítottan hurri elem, a Hepa. Ennélfogva a jebusziták éppúgy, mint a hivviták – az izraeliták előtti nemzetek közül már tárgyalt két nemzet – csupán a nagy területen élő hurrik csoportjának az alosztályai voltak.” De E. A. Speiser még hozzáfűzi:

„A fenti következtetést azonban most egy jelentős szempontból módosítani kell. A szükséges változtatás nem von le a bibliai idők elején ott élő hurrik fontos szerepéből; azt viszont érinti, hogy vannak, akik a hurrikat automatikusan a horitákkal azonosítják . . . Nincs semmilyen régészeti bizonyíték arra, hogy Edomban vagy Transzjordániában létezett volna hurri település. Ebből következik tehát, hogy a bibliai Hóri szót – pontosan úgy, ahogy a Kús nevet – egykor biztosan két külön és egymástól független értelemben használták.”

Ezért bár a tudósok előszeretettel használnak egy olyan, a Bibliában nem fellelhető nevet egy nagy területen élő népre, amely az elmondásuk szerint magában foglalja a horitákat, a hivvitákat és a jebuszitákat, azt azért elismerik, hogy arra például nincs bizonyíték, hogy Edomban – ahol a bibliai horiták laktak – élt volna hurri lakosság. Ezért aztán amikor a Biblia „horiták”-nak nevezi Szeirnek az edomiták előtti lakosait, nyilvánvalóan erre a Szeiren lakó csoportra korlátozza a nevet.