Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

EGYÉB

Isten neve

Isten neve

JEHOVA. Ez a neve a világegyetem legfőbb Urának, és a nevét ő maga választotta magának. A tetragram (az Isten nevét alkotó négy héber betű) a Biblia héber szövegében csaknem 7000-szer fordul elő, tehát sokkal többször, mint bármely cím, amely leírást ad Istenről. A Jehova név nem csak amolyan megjelölés. Megkülönbözteti az igaz Istent minden más istentől, ideértve az ember alkotta isteneket is. Ez az a név, amelyet minden értelmes teremtménynek ismernie és tisztelnie kell, és meg is kell szentelnie.

Különféle írásmódok, ahogy a héberben régen lejegyezték Isten nevét

A Jehova név azt a valakit azonosítja, aki az ég és föld Teremtője (1Mó 2:4). Ő Jézus Krisztus Istene és Atyja (Mt 4:10; Jn 20:17), és Ő ígérte meg, hogy „új egeket és új földet” hoz létre, amelyekben az igazságosság fog érvényesülni (Ézs 65:17, 25; 2Pt 3:13).

Napjainkban meglepő módon sok bibliafordításból teljesen hiányzik Isten neve. Miért? A zsidók körében az a babonás felfogás alakult ki, hogy nem szabad kiejteni Isten nevét. Ez aztán odavezetett, hogy először a zsidók kerülték a beszédben Isten nevének használatát, majd pedig a Szentírás görög nyelvű kézirataiból is eltűnt Isten személyneve. Végül a bibliafordítások legtöbbje már mindenütt olyan szavakkal cserélte fel Isten nevét, mint az „Úr” és az „Isten”. Figyelemre méltó, hogy az összes bibliai név közül csak a legfontosabbat, vagyis a Jehova nevet másították meg, a többit nem.

Ennek ellenére nélkülözhetetlen, hogy Isten nevét minden ember ismerje (Ró 10:13). Mindez sokkal többet jelent annál, mint hogy tudjuk, mi Isten személyneve. Azt is magában foglalja, hogy ismerjük e név viselőjét, és összhangban élünk a nevéhez kapcsolódó szándékaival. Az igaz Isten minden imádójának felelőssége, hogy buzgón ismertesse Jehova nevét, ahogy Jézus is tette (Jn 17:6, 26). Jehova Isten azt ígéri, hogy megáldja azokat, akik ismerik, használják és tisztelik nagy nevét (Zs 91:14).

A Biblia megmásítása: Amint láthatjuk, ez a héber kézirat (Aleppói kódex; balra) az 5Mó 32:3, 6-ban tartalmazza Isten nevét. A görög Septuaginta-fordítás (266. sz. Fuad-papirusz; középen) ugyanebben a szövegrészben szintén feltünteti Isten nevét héber betűkkel De figyeljük meg, hogy ugyanezekben a versekben, az i. sz. V. századból származó Codex Alexandrinusban (jobbra) már nem jelenik meg a név. Isten nevét tehát eltávolították. Nem fordították le a megfelelő görög szóval, hanem felcserélték a görög Küʹri·osz (Úr) rövidített alakjával

Nem bibliai források tanúsága szerint a régi időkben Isten neve használatos volt a mindennapi életben

Az i. e. IX. századból való Moábi kő bizonyítja, hogy Jehova nevét még az Izrael környékén élő pogány nemzetek is ismerték. A tetragram a 18. sorban látszik

Erre a júdai Arádból származó cserépdarabra egy levelet írtak, minden bizonnyal az i. e. VII. században. Ezekkel a szavakkal kezdődik: „Uramnak, Eljásibnak: YHWH törődjön a te jóléteddel”, és így végződik: „YHWH templomában tartózkodik”

A 2-es számú lákisi levélen, amely az i. e. VII. században íródhatott, kétszer is szerepel Jehova neve a tetragram formájában

Az itt látható barlangsírt 1961-ben fedezték fel Jeruzsálemtől mintegy 35 km-re DNy-ra. Egy felirat, amely talán az i. e. VIII. században került a falára, ezt hirdette: „Jehova az egész föld Istene”

Ezeken a régi görög kézírásos töredékeken Isten személyneve a héber betűkkel írt tetragram formájában jelenik meg a görög szövegben

A görög Septuaginta itt látható töredékei (266. sz. Fuad-papirusz) az i. e. I. századból valók. Figyeljük meg, hogyan jelenik meg a Mózes ötödik könyvének szövegrészeiben a tetragram. Az Isten nevét jelölő négy héber betűt még az évszázadokkal később készült Septuaginta-másolatok némelyike is megőrizte, ennélfogva Jézus Krisztusnak és a tanítványainak az Írások héber szövegén kívül a görög Septuaginta is rendelkezésükre állt, és mindkettő tartalmazta Isten nevét. Semmi kétség tehát afelől, hogy a Keresztény Görög Iratok írói eredetileg használták Isten nevét, főleg amikor olyan részeket idéztek a Héber Iratokból, amelyekben szerepelt a tetragram