Jégszemekből, vagyis megfagyott esőcseppekből álló csapadék. Hogy a jégeső milyen pusztító tud lenni, arra a Biblia is utal, és a föld különböző részein néhány évtizede bekövetkező jégesők is bizonyítják. 1985-ben egy Brazíliát sújtó jégeső több mint 20 ember életét követelte, további 300-at pedig megsebesített. Heves zivatarok idején tojás, sőt még grépfrút nagyságú jégdarabok is keletkezhetnek. Egy vihar után – mely Kansas államban (USA) tombolt 1970. szeptember 3-án – szokatlanul nagy, mintegy 15 cm átmérőjű jégdarabot találtak. A hatalmas jégdarabok kb. 160 km/h-s sebességgel hullanak. A jégverés különösen nagy pusztítást végez a termésben, előfordul, hogy egyetlen jégeső több millió dolláros kárt okoz.

Hogyan használja Jehova? Jehova időnként jégesőt is használ szavának végrehajtására, és arra is, hogy megmutassa hatalmas erejét (Zs 148:1, 8; Ézs 30:30). A Bibliában először az ókori Egyiptomot érő hetedik csapásnál olvashatunk jégesőről, amely pusztító volt, tönkretette a növényeket, elverte a fákat, valamint megölte a mezőn lévő embert és állatot, de a Gósen földjén élő izraelitákat nem érte (2Mó 9:18–26; Zs 78:47, 48; 105:32, 33). Később, az Ígéret földjén, amikor az izraeliták Józsué vezetésével a gibeoniak segítségére siettek – mivel azokat az amoriták öt, egymással szövetségben álló királya fenyegette –, Jehova nagy jégdarabokat zúdított a támadókra. Ekkor többen voltak, akik a jégesőtől haltak meg, mint akiket az izraeliták öltek meg a csatában (Jzs 10:3–7, 11).

Jelképes értelem: Jehova azonban a hűtlen Izraelt sem kímélte meg a pusztító jégesőtől (Ag 2:17). Továbbá a prófétája, Ézsaiás által megjövendölte, hogy a tíztörzs-királyságot fel fogják dúlni az asszírok, és a győzelmet arató asszír sereget „jégfergeteg”-hez hasonlította (Ézs 28:1, 2). A prófécia azt is elmondta, hogy a babilóniaiak jégverésként söprik el a „hazugság menedékét”, amelyben Júda bízott, vagyis azt a szövetséget, melyet Júda kötött Egyiptommal, hogy az katonai segítséget nyújtson neki (Ézs 28:14, 17; 31:1–3).

A Jelenések könyve is beszél a jégesőről, mégpedig akkor, amikor hét angyalról ír, akiknek egy-egy trombitája van, és az első megfújja a trombitáját, illetve amikor megnyílik Istennek az égben lévő templomszentélye (Je 8:2, 7; 11:19). Majd amikor arról beszél, hogy kiöntik Isten haragjának hetedik csészéjét, azt olvashatjuk, hogy közel egy talentum (20,4 kg) súlyú jelképes jégdarabok esnek a gonosz emberekre (Je 16:1, 17, 21).

A „háború napjára”: Amikor Jehova beszélt Jóbbal a szélviharból, elmondta neki, hogy a jégeső tárházait „a harc és háború napjára” tartja fenn (Jób 38:1, 22, 23). Ezért hát helyénvaló,  hogy a jégverés is szerepel azok között az elemek között, amelyeket Isten használni fog „Góg” támadó seregei ellen (Ez 38:18, 22).