Római katonatiszt vagy százados (centurio) az Augusztusz-csapatból; az ő őrizete alatt utazott Pál Rómába (Cs 27:1; lásd: AUGUSZTUSZ-CSAPAT; KATONATISZT). Júliusz valószínűleg már az indulástól kezdve látta, hogy Pál nem hétköznapi rab, és kedvesen bánt vele, például megengedte, hogy Szidónnál kiszálljon és meglátogassa a barátait. De amikor később Pál azt mondta, hogy veszélyes lenne folytatniuk az utat, Júliusz inkább a kapitányra és a hajótulajdonosra hallgatott, akik ezzel ellentétes véleményen voltak. Később Júliusz katonái nem engedték elszökni a tengerészeket, mivel Pál kijelentette: „Ha ezek nem maradnak a hajón, nem menekülhettek meg.” Amikor hajótörést szenvedtek, Júliusz nem engedte a katonáknak, hogy megöljék a rabokat, így Pál életét is megmentette (Cs 27:1–44).